A plutokrácia túltengése. Szem előtt tartva a bankvilág uralmi helyzetét a közéletben, megértjük a nagy jogtudós, Ihering keserű panaszát: «A részvénytársaságok törvényhozóink szeme előtt fejlődtek szervezett rabló- és csalótársulatokká, amelyeknek titkos történetében több alávalóság, becstelenség és komiszság[1] rejlik, mint akárhány fegyházban, csak éppen hogy a rablók és csalók itt nem vasban, hanem aranyban ülnek». Ugyancsak [...]

15. §. A rögtönbíráskodás elrendelhetése. Az eredeti javaslat 17. §-a feljogosítani kívánta a minisztériumot arra, hogy az e törvényben meghatározott bűncselekmények tekintetében a gyorsított bűnvádi eljárás szabályainak alkalmazását és kivételesen a rögtönbíráskodás és halálbüntetés megállapítását elrendelhesse. Az lg. Bizottság az igazságügy miniszterrel egyetértőleg mellőzhetőnek tartotta a gyorsított bűnvádi eljárás szabályainak alkalmazását; az erre vonatkozó rendelkezést [...]

IV. FEJEZET. Hatásköri és eljárási szabályok. 12. §. Az 1921 : III. t.-c. területi hatálya. 1. Az 1921 : III. t.-c. javaslatának szerkesztője figyelemmel az abban meghatározott bűncselekményeknek a Btk. Második részének I., III. és IV. fejezete alá eső bűncselekményekkel (felségsértés, hűtlenség és lázadás) való rokonságára és a javaslat céljára, mellőzhetetlennek vélte annak kimondását, hogy [...]

10. §. 3. A nemzetrágalmazás. A nemzetrágalmazás törvényes fogalmát betöltő tényálladéknak az elkövetőket, passzív alanyokat és a védett jogtárgyat érdeklő s az imént megvilágosított ismérveken felül a következő kellékekkel kell bírnia: az elkövetési cselekvés álljon olyan 1. tény 2. állításából vagy terjesztéséből, mely 3. valótlan és 4. rágalmazó minőségű, azaz olyan, amely alkalmas arra, hogy [...]

8. §. 1. Törvényhozási előzmények és jogösszehasonlítás. 1. Az 1921 : III. t.-c. előkészítői szükségesnek vélték büntetéssel sújtani mindazokat a cselekményeket, amelyek a tömegmozgalom céljára a lelkeket a legkülönbözőbb utakon előkészíteni és megnyerni igyekszenek. Ily cselekmények az állam és társadalom törvényes rendje elleni izgatáson, a jogrend felforgatása és megsemmisítése céljából bűncselekmény elkövetésére irányuló felhíváson s [...]

Alap mai számában közzétett rendeletek tartalomjegyzéke: 33/1945. M. E. szám. A m. kir. minisztérium rendelete a magyar állami címer és az állampecsét leírásáról szóló 3.790/1915. M. E. számú rendelet kiegészítése tárgyában. 8/1945. B. M. szám. A m. kir. beügyminisztérium rendelete Magyarország Nemzetvezetője részéről 1944. évi december hó 22. napján kiadott kegyelmi elhatározásn Értékelve: 3.00 pont [...]

A modern bankuralom A modern gazdasági élet liberális visszaélései közt különösen a modern bankgazdálkodás és bankuralom az, amely ellen minden komoly nemzetgazdász felemeli tiltakozó szavát s ha valahol, itt lesz szükség a jövő társadalom újjászervezésében radikális reformpolitikára. Senkinek sem jut eszébe a bankok létjogosultságát, szükségességét, gazdasági és társadalmi hivatását kétségbe vonni. A baj csak ott [...]

3. Elállás az államfelforgatás bűncselekményétől. 1. A Min. Javaslat az elállás büntetlenséget biztosító hatását a 4. és 5. §-okba felvett következő rendelkezésekkel vélte megállapítani: 4. §. Nem büntethető az 1. és 2. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt az, aki előbb, mintsem az 1. §-ban meghatározott célból az arra irányuló mozgalmon vagy szervezkedésen felül valami merényeltetett s [...]

II. 6. §. Az állami és társadalmi rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló bűntetteket és vétségeket érintő negatív büntető jogszabályok. 1. A hozzátartozók büntetlensége a feljelentés elmulasztása esetében. Az államfelforgatásra irányuló mozgalom vagy szervezkedés fel nem jelentése vétség, melynek büntetését az Átv. 3. § 1. bekezdése határozza meg. E bekezdés alapján azonban nem büntethető a tettesnek [...]

4. Az államfelforgató bűncselekményre irányuló egyenes felhívás. 1. Az államfelforgató bűncselekményre irányuló egyenes felhívás vétségének törvényes fogalmát az Átv. 5. § 2. bekezdése imigyen határozza meg: Aki az állam és társadalom törvényes, rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló bűncselekmény elkövetésére nyilvánosan vagy több — habár nem együtt [...]