Idejét múlta-e a Hungarizmus?

2009. aug. 12.

Idejét múlta-e a Hungarizmus?

Beküldte: 0908 Kategória: 1945 utáni történelem|Cikk, beszéd, jegyzet|Emigráció|Magyarság|Nemzetiszocializmus

Egyszer és nem egy helyen hangzott el az a kijelentés, hogy a Hungarizmus felett az idő átlépett, ma már nem felel meg a kor követelményeinek és gyökeres megreformálásra szorul.

Különösképpen az 56-os fiatalok, — akik kevésbé ismerik a Hungarizmus ideológiáját — hajlamosak alaposabb elmélyülés nélkül elfogadni a főként ellenséges és egységbontó körökből származó, kizárólag romboló és bomlasztó céllal terjesztett, divatos szólamokat, de magukat hűséges, jó hungaristáknak valló testvérek részéről is történtek hasonló kijelentések és megállapítások.

Nézzük meg hát van-e alapja ezeknek a szólamoknak, igazuk van-e a jóhiszemű aggodalmaskodóknak?

A fedelet rövid és világos; nincs!

A Szálasi Ferenc által meghirdetett Hungarizmus az ezeréves Magyarország területén élő népek korszerű nemzeti, gazdasági és szociális életrendjét jelölte ki, amely életrend és életösszhang alkotó tényezői az időtől és külső körülményektől teljesen független, állandó jellegű elemei a Hungarista Magyar Birodalom életrendjének.

Ezeknek az államépítő eszméknek és államalkotó elemeknek a korszerűségét, célszerűségét és helyességét a második világháború folyamán és az azt követő időszakban lejátszódott események, a kialakult erkölcsi, politikai, gazdasági és szociális helyzetkép csak megerősítette, még jobban alátámasztotta.

Anélkül, hogy ezúttal részletekbe bocsátkoznánk azok számára, akik figyelemmel kisérték és kísérik a hazai és nemzetközi eseményeket, a húsz év alatt végbement „fejlődést”, nem szorul különösebb bizonyításra, hogy mind a Nyugati liberál-kapitalizmus, mind a Keleti kommunizmus, minden vonatkozásban zsákutcába jutottak és egymás után adják fel örökérvényűnek nyilvánított és hitt alaptételeiket és a veszett fejsze mentése érdekében, a legszemérmetlenebbül lopják el és alkalmazzák a „fasiszták” nem, egy olyan elvét, amelyért korábban halál és megsemmisítés járt. Nem beszélve arról az aljas magatartásról, amelyet a gyarmati sorsból felszabadult népekkel kapcsolatban tanúsítottak, amikor egyfelől a Szovjetunió a nemzeti öntudat szításával lazította ezeket a népeket, másfelől a volt gyarmatosítók ma tehetetlenül nézik, hogy ezek a népek egymás után rúgják fel a rájuk erőszakolt liberális demokrata alkotmányt és alakulnak át nemzeti és szociális vagy „népidemokrata” rendszerű, néha ezek furcsa keverékét mutató államokká.

Nemzetvezetőnk a Cél-hoz vezető Út-at természetszerűleg az akkori viszonyok alapulvételével jelölte ki. Amennyiben tehát a viszonyok időközben változást szenvedtek, önként értetődik, hogy a Cél-hoz vezető Út-at a megváltozott helyzet az új adottságokhoz mérten kell megválasztani!

Eltekintve a tudomány és technika terén bekövetkezett hatalmas fejlődésből folyó következményektől, ilyen alapvető változást jelentett pl. a liberálkapitalista gazdasági rendnek a „Vasfüggöny”, mögötti területeken az úgynevezett marxista-leninista szocialista gazdasági renddel történt felváltása.

A problémákat nem szabad alábecsülnünk, mert ilyen vonatkozásban úttörő feladattal állunk szemben.

Az eddig ismert nemzeti szocialista rendszerek átrendező intézkedései, illetőleg tervei, egyének elméleti elképzelései az akkori viszonyoknak megfelelően, a meglévő liberális kapitalista gazdasági rend adottságaihoz igazodtak, illetve ilyen helyzetből indultak ki, ennek megreformálását tűzték ki feladatukká. Nagy általánosságban Nyugatra vonatkozóan ma is érvényesek és kivitelezhetők lennének.

Időközben azonban a „Vasfüggöny” mögött új világ alakult ki, amely világ rendjében — az idő múlásával — mindjobban elhalványulnak a régi kapitalista rend nyomai.

Azokhoz visszatérni, — már csak az alapok később bekövetkező teljes eltűnése miatt is, — mind nehezebb, végül is teljesen lehetetlen lenne, de nem is lenne igazságos, mert egy a réginek megfelelő, az egykori jogalapokra visszaépített kapitalista rend ismételt kifejlesztése, a nép egyrészét igazságtalan és jogtalan előnyökhöz juttatná, másik részét méltánytalanul és indokolatlanul hátrányokkal sújtaná, amit szerintünk feltétlenül meg kell akadályozni.

Magánkapitalizmusból sokkal könnyebb és egyszerűbb volt államkapitalizmusra áttérni, mint a fordított műveletet valóra váltani

Erre a mai napig sem példa, sem kísérlet nem áll rendelkezésre, de nélkülözzük az elméleti elgondolásokat is. Persze nem vehetők komolyan a tömegben gyártott, egyesek, osztályok vagy érdekcsoportok (nemzetközi nagytőke) kizárólagos érdekeit szolgáló, vagy a jelenlegi kommunista rendszert egyszerűen megjavítani kívánók tervei.

A Hungarista Mozgalom éber figyelemmel kíséri a hazai és külföldi eseményeket, fejleményeket a viszonyok alakulását minden vonatkozásban. Tanulmányozza az idevágó minden irányzatú magyar és idegen szakirodalmat, tanulmányokat, mindezeket kiértékeli és amint annak idején az Országépítés Munkaközösségében kidolgozták az átállításra vonatkozó terveket a megváltozott viszonyok figyelembe vételével és a fejlődés követelményeinek megfelelően, folyamatosan átdolgozza a Cél-hoz vezető Út-ra vonatkozó régi elgondolásokat.

A Mozgalom vezetője itt is felhívja a testvéreket arra, hogy kapcsolódjanak bele a munkaközösség munkájába és eziránti szándékaikat hozzák a szerkesztőség tudomására. További felvilágosításokat az illetékes helytől fogják megkapni.

Figyelő

Nyomtatható változat

Kapcsolódó: