2006. márc. 08.

Kolosváry-Borcsa Mihály: A zsidókérdés magyarországi irodalma III. rész – vége.

Beküldte: 0603 Kategória: A zsidókérdés irodalma|Általános zsidókérdés|Betiltott irodalom|Irodalom|Kommunizmus, bolsevizmus|Magyarországi zsidókérdés|Szabadkőművesség

Letöltés mint:

Macaulay beszéde a zsidók egyenjogúsításáról. Ford. Fischer Lajos. Kolozsvár. Gámán J. (Demjén L.) kvny. 1861.

Machovich Gyula, lásd Csápori.

Madai Gyula. Magyar feltámadás. Közgazdasági és politikai elmefuttatások. Bp. Franklin-Társulat. 1926.

Madzsar József. Mi történt a Népszavával? R. Bp. Pannónia ny. 1932.

Magoss György. Kommunizmus és szocializmus. Klny. Egyetértésből. Debrecen. Városi ny. 1919.

Magoss György. Kommunista- és zsidóüldözés. Debrecen. Méliusz könyvk. Városi ny. 1921.

A Magyar Cionista Szövetség alapszabályai. Bp. Sport ny. 1938.

A magyar cionisták országos bizottságának emlékirata a m. kir. kormányhoz. Bp. Athenaeum kvny. 1909.

Magyar fajvédelem. A keresztyén nemzeti gondolat érvényesülésének programmja. Debrecen. Egyesült Ker. Nemzeti Liga debreceni osztálya. Magyar nemzeti könyv- és lapkiadóváll. rt. ny. 1923.

Magyar föld zsidó kézen, lásd Matolcsy Mátyásnál.

A magyar földbirtok 1903. Magyarország 100 holdon felüli földbirtokosainak és haszonbérlőinek címtára stb. Szerkesztették… Rédei Ferenc és Elek Emil. Bp. Pátria rt. kvny. 1903.

A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége tagjainak jegyzéke. Bp. Pallas ny. rt. 1936.

Magyar Herkó Páter. Szerk. és kiadja Markos Gyula 50 éves hármas jubileuma: 55 éves írói, 50 éves papi és 75 éves születése alkalmából. Bp. Alpha kvny. 1936.

Magyar Lajos. A magyar forradalom. Élmények a forradalom főhadiszállásán. Bp. Athenaeum rt. 1919.

Magyar Lajos. Mária-Nosztra. Riportsorozat apáca börtönőrökről és kommunista rabnőkről. New-York. Proletár könyvkereskedés.

Magyar Ludwig. Die rote Hölle. Die Wahrheit über die bolschewlstischen Gefängnisse. Berlin. International. Verlag. 1924.

Magyar naptár az 1921-ik közönséges esztendőre. Wien. Johann N. Vernay A. G. 1920.

A magyar nemzeti újjáébredés mozgalmának célkitűzései. R. Bp. Ébredő Magyarok Egyesülete. Held János kvny. 1933.

Magyarok ébredjetek! Egy Oroszországból hazatért katona jajkiáltása magyar testvéreihez. R. H. ny és é. n.

Magyarország feldarabolása és a szabadkőművesség. A Parisban 1917. évi január hó 28-án, 29-én és 30-án tartott szabadkőműves kongresszus. Franciából fordította: Kovács István. Bp. Kiss József. Buschmann F. utódai. 1934.

Magyarország zsidó sajtója. Írta *** R. Bp. Buschmann F. kvny. 1900.

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy főhatósága alatt dolgozó szabadkőműves páholyok tagjainak névsora. Hivatalos kiadás. Bp. M. kir. Belügyminiszter. M. kir. állami ny. 1920.

A magyarországi szociáldemokrata párt 1900. évi kongresszusa. Bp. Rózsa K. és neje kvny. É. n.

A magyarországi szociáldemokrata párt alakulása. Az 1890. évi pártgyűlés jegyzőkönyve és a negyedszázados évforduló ünnepségen elmondott beszédek. Jegyzetekkel ellátták Jászai Samu és Révész Mihály. Régi szocialista iratok 1. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1916.

A magyarországi zsidóság a főhercegekhez, a rendekhez és a karokhoz, lásd „Pestini” címszó alatt.

A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének javaslata a zsidótörvény orvosi vonatkozású részeinek módosítása tárgyában Klny. MONE. 1939. 1. sz.-ból. Bp. MONE. Stephaneum ny 1939.

A magyar szabadkőművesség béketörekvése. A Magyarországi szimbolikus nagypáholy 1917. október 2. munkája. Bp. Nagypáholy. Biró Miklós kvny. 1917.

A magyar újságkiadás negyven éve. 1889—1929. Emlékkönyv. Bp At újságkiadó tisztviselők nyugdíjegyesülete. Légrády testvk., Mester Lloyd stb. nyomdák. 1929

Magyar-zsidó évkönyv 1905-re. Szerk. Spitz Gyula. Bp. Sachs Frigyes. 1905.

Magyar-zsidó hadi archívum almanachja. 1914-1916. Szerk. Hevesi Simon, Polnay Jenő, Patai József. Bp. Magyar-zsidó hadi archívum, és OMIKE. 1916.

Magyar-zsidó hitszónokok. Harmincznyolcz alkalmi beszéd. Székesfehérvár. Singer Ede. 1892.

Magyar-zsidó írók dekameronja. Barát Endre, Barabás Tibor, Goda Gábor, Keszi Imre, Molnár Ákos, Pap Károly, Pataki Artúr, Vészi Endre, Zelle Zoltán, Zsigmond Ede. Sós Endre bevezető tanulmányával. Bp. Periszkop. Klein V. ny. 1939.

A magyar-zsidó katonák aranykönyve. Mit felelünk az antiszemitáknak? Védelmi röpiratsorozat. 3. f. Szerk. Eulenburg Salamon. Bp. Európa ny. 1923.

A magyar-zsidó-kérdés jogi, társadalmi és nemzetiségi szempontból. R. Bp. Neuwald I. ny. 1882.

Magyar zsidók könyve. 1943—5703. Bp. OMIKE. sajtócsoport. Faragó Imre kvny. Kispest. 1943. Magyar Zsidó Lexikon, lásd Újvári Péternél.

Magyar-zsidó nemzeti munkatábor. R. Szeged. Kultúra ny. 1940.

Magyar-zsidó oklevéltár. Kiadja az IMIT. I. köt. 1092—1539. Weisz Mór közreműködésével szerk. Friss Ármin. IMIT kiadványai. XXVII. köt. Lampel R. biz. Franklin-Társulat. 1903. — Uaz. II. köt. 1540—1710. Gyűjtötte és összeállította Mandl Bernát. Bp. Homyánszky V. kvny. 1937. — Uaz. III. köt. 1711—1740. Gyűjtötte és összeállította Mandl Bernát. Bp. Hornyánszky V. kvny. 1937. — Uaz. IV. köt. 1371— 1564. Gyűjtötte, összeállította, valamint bevezetéssel, pénzes kamatszámítással és glossariummal ellátta Kováts Ferenc. Bp. IMIT. Hornyánszky V. kvny. 1939.

A Magyar Zsidóság Almanachja. Védőirat. Írták Berény Imre, Blau Lajos, Deutsch Antal, Erdősi Dezső stb. Szerk. Szirmai Vidor. Bp. Ujságüzem ny. 1920.

A Magyar Zsidóság Almanachja. Numerus clausus. Szerk. Bethlen Pál. Bp. A Magyar Zsidóság Almanachja kk. Otthon ny. 1925.

A Magyar zsidóság új útja. A Magyar cionistái szövetség állásfoglalása. R. Bp. Magyar cionista szövetség. Haas ny. 1938. 2. kiad.

Magyar Gyula. Büntetőjog Izraelben a XVI. században Kr. előtt. Izrael joga. Bibliai jogtörténeti tanulmányok. Bp. Roth D. ny. Szolnok. 1929.

Magyary-Kossa Gyula. Régi zsidó orvosok Magyarországon. Klny. Gyógyászatból. Bp. Franklin-Társulat. 1910.

Mahler Ede. Keleti tanulmányok. Mikor vonultak ki az izraeliták Egyiptomból? Népszerű zsidó könyvtár 13. Bp. Glóbus ny. 1925.

Mahnruf an ide Israeliten Ungarns. R. Pest. G. Heckenast. 1868.

Mailáth József gróf. Élményeim és tapasztalataim a világháborút követő időben. Bp. Pesti Lloyd ny. 1924.

Mailáth József gróf. A bolsevizmus jellemzése és hatása Magyarországon. Előszó és zárszó. Klny. fenti műből. Bp. Grill. Pesti Lloyd ny. 1924.[175]

Mainardi Lauro. A magyarországi kommunizmus bűnei. Európa és a bolsevizmus 6. Bp. Új Aurora. Hungária ny. 1942.

Majmuni (Mózes). Szemelvények, összeállította Deutsch Gábor és Hahn István. Löwinger Sámuel előszavával. Bp. Zsidó gimnázium barátainak egyesülete. Klein S. kvny. 1935.

Majrovitz Méir Jehuda. Tóra és cionizmus. Dej-Dés. Goldstein Jakab. 1921.

X Makai Emil.[176] Zsidó költők. Műfordítások Salamon Ibn Gabiről, Juda Halévi, Sámuel Hanagid, Mózes Ibn Ezra, Ábrahám Ibn Ezra, Charisi, Manuello verseiből XI—XIV. század. Bp. Singer és Wolfner. 1892.

X Makai Emil. Énekek éneke. Lyrai történet 8 képben. A bibliai eredeti után szabadon feldolgozva. Köves Izsó rajzaival. Bp. Singer és Wolfner.

Makai Emil munkái. Sajtói alá rendezte Molnár Géza. 2 köt. Bp. Singer és Wolfner. Hungária ny. 1904.

Sebestyén Károly. Makai Emil.
Szöllösi Zsigmond. Makai Emilről.

Makai Ernő. Székely Ferenc 1858—1936. Klny. TÉBE évk.-ből. Szeged. Városi ny. 1937.

Makkabeusi ösvényen. R. Bp. Neuwald I. ny. 1939.

Makkai János. Germánia új utakon. Bp.—Pécs. Danubia. Kir. m. Egyet. ny. 1932.

Makkai János. A háború utáni Magyarország. Bp. Kir. m. Egyet. ny. 1937.

Makkai János és Némethy Imre. A zsidótörvény. Tasnádi Nagy András előszavával. Bp. Kir. m. Egyet. ny. 1939.

Makkai János. Urambátyám országa.[177] Bp. Singer és Wolfner. Pesti Lloyd ny.

X Makkai Sándor. Holttenger. Regény. Bp. Révai. 1936.

Mályusz, Elemér. The fugitive bolsheviks. London. Grant Richard. Neill ny. Edinburgh. 1931.

Mályusz, Elemér. Sturm auf Ungarn. Volkskommisare und Genossen im Auslande. München. Südost-Verlag. Adolf Dresler. 1931.

Mandel József. A zsidó magán- és büntetőjog alapelvei. Zsidó renaissance könyvtár 4. Nagyvárad. Sonnenfeld ny. 1918.

Mandel, Samuel. Die Pfilchten der jüdischen Frau. Bp. Neuwald I. ny. 1927.

X Mandelstam Valentin. Hollywood. Ford. Bus-Fekete László. Színházi Elet regényei III. Bp. Glóbus ny. 1927.

Mandl Ármin. A zsidók története a babiloni fogságtól a Talmud befejezéséig. Vág-Újhely. 1897.

Mandl Bernát. A magyarhoni zsidók tanügye II. József alatt. Klny. IMIT. 1901. évk.-ből Bp. Lampel R. biz. Franklin-Társulat. 1901.

Mandl, Bernh. Das jüdische Schulwesen in Ungarn unter Kaiser Josef II. (1780—1790.) Frankfurt am Main. Kaufmann.

Mandl Bernát. A magyarországi zsidó iskolák állapota a XIX. század-ban és fontos feladatai a XX. században. Klny. IMIT. évk-böl. Bp. Franklin-Társulat. 1909.

Mannheim József. A zsidó nép története ősidőktől kezdve korunkig. Palesztina földrajzával. Elbán M. nyomán. Pest. Bucsánszky A. 1862.

Mannheim Mór és Grosz Ernő. Héber-magyar szótár. — Rövid héber nyelvtan stb. Debrecen. Aczél antiquárium. Herskovics és Deutsch ny. 1935.

Mannheim Mór. Magyar-angol-héber szójegyzék. A legfontosabb 1100 szó. Debrecen. Aczél antiquárium. Herskovics és Deutsch ny. 1939.

Mannheim Mór. Magyar-angol-héber szójegyzék Uaz. Bp. Ritter Jenőné. Újpest. 1940.

Munnheimer, V. Friedrich. Der Jude als Bürger und Bekenner. Festpredigt gehalten am 29. August 1846. in dem israelitischen Bethause Csakathurn. Leipzig. Nies. 1847.

Marczali Henrik.* Báró Eötvös József. Az orsz. Ismeretterjesztő társulat kiadványai 6. f. Bp. Singer és Wolfner. 1913.

Marczali (Morgenstern) Mihály. Gyászbeszéd gróf Széchenyi István emlékére. Nagy-Kanizsa. 1860.

Marczali Mihály. Fegyvereink rosszakaróink ellen. Újévi beszéd. Bp. Buschmann F. kvny. 1882. — 3. kiad. Mézner A. kvny. 1902.

M. Gy. (Marcziányi György). Solymosi Eszter vagy a tiszaeszlári gyilkosság. Bp. Bartalits I. kvny. 1882.

Marcziányi, Georg von. Esther Solymosi oder der jüdisch-rituelle Jungfrauenmord in Tisza-Esslar. Autorisierte deutsche Übersetzung aus dem Ungarischen. Übersetzt von M.

Schulze. Berlin. M. Schulze. Julius Ruppel. 1882.

Máriássy Béla. Zsidókérdés és uzsora. R. Bp. Tettey N. és tsa. Bartalits I. kvny. 1883.

Marjay Frigyes. Keresztes hadjárat 1941… Bp. Stádium sajtó-váll. ny. 1941.

Markbreiter, Moritz. Beiträge zur Geschichte der jüdischen Gemeinde Eisenstadt. Wien. 1908.

Márkus Pál. Fehér terror Magyarországon. R. Moszkva. Forradalmi írások. 1920.

Marschner Henrik. Templomos és zsidónő. Opera 3 felvonásban. Zenéjét írta Marschner Henrik. Szövegét írta Wohlbrück. Ford. Radó Antal. A m. kir. Operaház könyvtára 37. sz. Bp. Pfeifer F. 1890.

Martinovich Sándor. A zsidókérdés. Vallásosság és műveltség 3. Pécs. Jézustársasági Pius collégium. Szent István társulat biz. 1918. — Uaz. 6. kiad. 1920.

Marton Béla, berethei. A Magyar Országos Véderö Egylet „MOVE” történetének és alapgondolatának vázlata. Bp. Stephaneum ny. 1920.

Marton Ernő. A zsidó nemzeti mozgalom Erdélyben. Cluj. Kadima. Sonnenfeld ny. Nagyvárad. 1921.

Marton Ernő. A zsidó nép világhelyzete 1941-ben. Kolozsvár. Fraternitas ny. 1941.

Marton Ernő, Danzig Hillel, Gärtner Mose. Mit nyújthat Palesztina a gálut zsidóságának. Kolozsvár. Fraternitas ny. 1942.

Márton Jenő. A zsidó nép jövője. (A népi asszimiláció törvényszerűségei.) Bialik könyvek. Kolozsvár. Fraternitas ny. 1941.

Márton Lajos. A zsidók politikai története Nagy Sándortól Had-rianusig. Kőnyomat. 1911.

Márton Lajos. Az erdélyi zsidók történetéből. Kolozsvár. Fraternitas. 1940.

Marton László. Az orosz szovjet rémségei 1918-ban. Bp. Pallas kvny. rt. 1931.

Marx. A zsidókérdésről. Bevezetéssel Franz Mehring-től. Ford. Csizmadia Sándor. Klny. Huszadik Század-ból. Bp. Politzer Zsigmond és fia. 1903.

Marx Károly. A zsidókérdés. Ford. Frank László. Wien. Johann N. Vernay Verlag. É. n.

Marx. Uaz. Előszó Újvári László és Imre. (Bevezetés Franz Mehring-től.) Bp. Phönix ny. 1934.

Marx. A kommunista kiáltvány. Ford. és bevezetéssel ellátta Ipolyi Tamás. Magyar Könyvtár 585. sz. Bp. Lampel Róbert. 1910.

Marx és Engels. A kommunista kiáltvány. Marx Károly és Engels Frigyes bevezetésével és Kautsky Károlyi előszavával. Ford. Szabados Sándor. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1918.

Marx és Engels. Uaz. Ford. uaz. Munkáskönyvtán 10. Bp. Világosság rt. kvny. 1919.

Marx Károly. Bérmunka és tőke. Ford. Weltner Jakab. Munkáskönyvtár 20. Bp. Világosság rt. kvny. 1919.

Adler, Max. Marx a gondolkodó.
Emléklap. Marx Károly halálának évfordulójára.
Garami Ernő. Marx és Engels élete.
Garami Ernő. Marx Károly történelmi jelentősége.
Lunacsarszki K. Marx Károly.
Palágyi Menyhért. Marx és tanítása.
Szabó Imre. A zsidó Marx.
Szüts Gergely. Marx Károly és a marxizmus.
Varjas Sándor. Marx és Engels életrajza.

Masaryk. Az antiszemitizmus. Összeállította Váradi Aladár. A magyar Masaryk 5. Bratislava. Poligráfia ny. Brünn. Népszava biz. Bp. 1935.

A második zsidótörvény célja, indokolása, következményei. Néhány szó a magyar zsidó értelmiség nevében a magyar közvéleményhez. Bp. Pesti Lloyd ny. 1939.

A II. zsidótörvény és annak végrehajtási utasítása. Bp. Hollósy I, kvny. 1939.

MÁSODIK ZSIDÓTÖRVÉNY.

Adorján—Haas. A második zsidótörvény és a végrehajtási utasítás.
Apponyi György gróf és társainak tiltakozása.
Bazovszky Lajos. Egy szlovák politikus észrevételei.
Csiky János, v. Mit kell tudnia kereszténynek, zsidónak a zsidójogról.
Egyház és társadalom a fajelméletről és a második zsidótörvényről.
Forrai Sándor. 1939. IV. t.-c.
Földes György. Mit kell tudni a kereskedőnek a zsidótörvényről?
Géber Rezső Ádám. Az új zsidótörvény.
Groszmann—Vári. Érdekeltségvállalás és elhelyezkedési lehetőség.
Hajdú István. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezései.
Halas István. Így kezdődött a zsidótörvény.
Hegedűs Bertalan. Az új zsidótörvény.
Hozzászólás (a zsidótörvényhez) tűzharcos szempontból.
Illetmények arányosítása.
Indication of the bili Limiting Jewish participation stb.
Ítéljetek!
Kiss Béla. A második zsidótörvény.
Kivételek a zsidótörvény alól.
Komlós Jenő. A zsidó fájdalom könyve.
Levatich László. Miért van szükség III. zsidótörvényre?
A MONE javaslata a zsidótörvény módosítására.
Makkai—Némethy. A zsidótörvény.
A második zsidótörvény… Néhány szó a magyar zsidó értelmiség nevében.
A II. zsidótörvény és annak végrehajtási utasítása.
Méhely Lajos. Az új zsidótörvény és az élet törvénye.
The new Hungarian Jewish bill.
Az országgyűlés képviselőházának jegyzőkönyvei.
Paulay Gyula. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló t.-c.
Peyer Károly. A zsidókérdés igazi háttere
Pongrácz Jenő. Az… 1939. IV. t.-c.
Pongrácz Jenő. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai szakaszainak… végrehajtási rendeletei.
Pongrácz Jenő. Az… 1939- IV. t.-cikkel kapcsolatos képviselőválasztási rendeletek.
Pongrácz Jenő. A zsidótörvény végrehajtási rendeletei.
Sárga Ferenc. Megdöbbentő viszonyok a második zsidótörvény évében.
Siklósi Tamás. Megállapodások az 1939. IV. t.-c-nél (közjegyzők által követendő eljárásról).
Székely Sándor István. A második zsidótörvény.
Székely Sándor István. A második zsidótörvény (értelmiségi foglalkozásokra vonatk.).
Székely Sándor István. A második zsidótörvény (földbirtokpolitikai rendelkezései).
Tájékoztató kereskedők és iparosok részére.
Tasnádi Nagy András két beszéde.
Teleki Pál gróf beszédei.
Tiszteletteljes folyamodása a Magyar Izraelita Vallásfelekezet Törvényes Képviseleti szerveinek.
Utasítás (a második zsidótörvény) honvédségen belül való végrehajtására.
Vázsonyi János (országgyűlési) beszéde.
Zehery Lajos és Térfy Béla. Az .., 1939. IV. t-c.
A zsidók közéleti stb törvényjavaslatnak bizottsági tárgyalása.
Zsidótörvény végrehajtása.
Zsidótörvény végrehajtása a hajózási engedélyeknél.
Zsidótörvény végrehajtása a lapok munkatársaira vonatkozólag.

X Máthé Miklós. Kazár lant. Versek. Bp. 1901.

Matók Béla. A zsidó kérdés. Nro 2. Történelmi, társadalmi és törvényes szempontból tárgyalva. Bp. Szerző. Tettey N. és tsa. biz. Kocsi Sándor. 1881.

Matolcsy Mátyás. Jövedelemeloszlás Magyarországon. Klny. Közgazdasági Szemlé-böl. Bp. Légrády testvk. 1936.

Matolcsy Mátyás. Új élet a magyar földön. Bp. Pápay E. ny. 1938.

Matolcsy Mátyás. A magyarországi jövedelem és adötehermegoszlás. Bp. Universitás. Révai ny. 1938.

Matolcsy Mátyás. Magyar föld zsidó kézen, összeállította Matolcsy Mátyás. R. Bp. Nyilaskeresztes párt. Centrum ny. rt. 1941.

Matolcsy Mátyás. A zsidók útja. összeállította Matolcsy Mátyás. R. Bp. Nyilaskeresztes párt. Centrum ny. rt. 1941.

Matolcsy Mátyás. Zsidók föld- és házvagyona. összeállította Matolcsy Mátyás . Bp. Magyarság útja biz. Centrum ny. rt. 1941.

Mayer Gyula. A polgári házasság és a zsidókérdés. R. Bp Bartalits I. kvny. 1893.

X Mayer Miksa. Jelesek csarnoka, színes képekkel. Életrajzi elbeszélések a serdültebb ifjúság és a nép számára. Bp. Lampel R. É. n.

Markos Gyula, lásd Herkó Páter és Magyar Herkó Páter.

Medici Pál. A zsidók szertartásai és szokásai. Latinra fordította és héber idézetekkel ellátta Rosty Miklós. Magyar nyelvre ford. Testóry József. Bp. Sztüs és tsa. biz. 1889.*

Méhely Lajos. Sugár Mór. Klny. A Cél 1926. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1926.

Méhely Lajos. A magyar fajvédelem irányelvei. Előadás Debrecenben 1926. máj. 6-án. Klny. A Cél 1926. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1926.

Méhely Lajos. Néhány szó a magyar fajvédelemről. Előadás Gödöllőn 1926 aug. 10-én. Klny. A Cél 1926. évf.-bóL Bp. Held János kvny. 1926.

Méhely Lajos. Az okszerű népesedéspolitika élettudományi alapja. Dékáni megnyitóbeszéd 1927. szept. 26-án. Klny. A Cél 1927. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1927.

Méhely Lajos. Állítsunk fel magyar fajbiológiai intézetet. Klny. A Cél 1927 évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1927.

Méhely Lajos. Farizeusok. Tripartitum hungaro-hebraicum. Klny. A Cél 1927. évf.-ból. Bp. Held János kvny.

Méhely Lajos. Fajvédelmi gondolatok. Írta és a debreceni Ébredő Magyarok Egyesületében 1928. évi november 19-én felolvasta Méhely Lajos. Klny. A Cél 1928 nov. számából. Bp. Held János kvny. 1929.

Méhely Lajos. A magyarság anthropológiája. Felolvasás a MONE-ben 1929 jan. 17-én. Klny. A Cél 1929. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1929.

Méhely Lajos. A faji gondolat térhódítása a tudományban. Klny. A Cél-ból. Bp. Held János kvny. 1929.**

Méhely Lajos. Pollák Illés „honfoglaló” zsidai. Klny. A Cél 1929. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1929.

Méhely Lajos. A magyarság sorsdöntő órái. Klny. A Cél 1929. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1929.

Méhely Lajos. Karácsonyi üzenet. Klny. A Cél 1929. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1930.

Méhely Lajos. Az én antiszemitizmusom. Klny. A Cél 1930. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1930.

Méhely Lajos. Mein Antisemitismus. Erwiederung a. d. Pester Lloyd. Bp. Held János kvny. 1930.

Méhely Lajos. Az örök idegenek. Klny. A Cél. 1930. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1930.

Méhely Lajos. A vércsoportok faji jelentősége. Klny. A Cél 1930. évf.-ból. Held János kvny. 1930.

Méhely Lajos. A turáni lovas. Előadás a debreceni Ébredő Magyarok Egyesületében. Klny. A Cél 1931. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1931.

Méhely Lajos. Valaki hazudik. Klny. A Cél 1931. évf.-ból Bp. Held János kvny. 1931.

Méhely Lajos. A zsidók parazitasága. Klny. A Cél. 1932. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1932.

Méhely Lajos. A numerus clausus mérlege. Élmények és tanulságok. Klny. A Cél 1932. évf-ból. Bp. Held János kvny. 1932.

Méhely Lajos. Mi tette Hitlert antiszemitává? Klny. A Cél 1932. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1932.

Méhely Lajos. Álpróféták. Herczeg Ferencnek és Hadik János grófnak válaszul. Klny. A Cél 1932. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1932.

Méhely Lajos. Quo vadis Domine? Klny. A Cél-ból. Bp. Held János kvny. 1932.

Méhely Lajos. Vér, faj, nemzet. Klny. A Cél 1933. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1933.

Méhely Lajos. A magyar faj önvédelmi harca. Klny. A Cél 1933. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1933.

Méhely Lajos. A magyar fajvédelem pragmatikája. Klny. A Cél 1933. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1933.

Méhely Lajos. Minden kultúra faji kultúra. Klny. A Cél 1933. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1933.

Méhely Lajos. Berzeviczy Albert faj szemlélete. Klny. A Cél 1933. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1933.

Méhely Lajos. Harakiri. Klny. A Cél 1934. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1934.

Méhely Lajos. Lassan páter a kereszttel. Klny. A Cél 1934. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1934.

Méhely Lajos. A magyar ifjúság nevelése. Klny. A Cél 1934. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1934.

Méhely Lajos. Nemzeti lelkiismeretünk válsága. Klny. A Cél 1934. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1935.

Méhely Lajos. Magyar írók — zsidó írók. Klny. A Cél 1935. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1935.

Méhely Lajos. A legsötétebb babona. Klny. A Cél 1935. évf.-ból. Bp. Held Jánps kvny. 1935.

Méhely Lajos. A zsidó felekezetekről. Klny. A Cél 1935. nov. számából. Bp. Held János kvny. 1935.

Méhely Lajos. A magyar öncélúságról. Klny. A Cél 1936. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1936.

Méhely Lajos. A magyar fajkép. Klny. A Cél 1936. évb.-ból. Bp. Held János kvny. 1936.

Méhely Lajos. Faj védelem és fajnemesítés. Klny. A Cél és a MONE. 1936. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1936.

Méhely Lajos. A magyarság múltja, jelene és jövője. Klny. A Cél 1936. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1936.

Méhely Lajos. Uaz. Kis Akadémia könyvtára 19.

Méhely Lajos. Gömbös Gyula emlékezete. Klny. A Cél 1936. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1936.

Méhely Lajos. A fajfenntartás élettudományi kellékei. Klny. A Cél 1937. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1937.

Méhely Lajos. Magyarország sírásói. Klny. A Cél 1937. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1937.

Méhely Lajos. A zsidó siker titka. Klny. A Cél 1937. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1937.

Méhely Lajos. Fajiság, vagy sorsközösség? Klny. A Cél-ból. Bp. Held János kvny. 1938.

Méhely Lajos. A zsidójavaslat szépséghibái. Klny. A Cél 1938. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1938.

Méhely Lajos. Ignotos fallit… és a két malomkő. Bp. Held János kvny. 1938.

Méhely Lajos. Ábránd és valóság — A faj lelke. Klny. A Cél-ból. Bp. Held János kvny. 1939.

Méhely Lajos. Zireg-zörög… Az öröklés hatalma. Klny. A Cél-ból. Bp. Held János kvny. 1939.

Méhely Lajos. Az új zsidótörvény s az élet törvénye. Klny. A Cél 1939. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1939.

Méhely Lajos. Lelkiségünk eredete. — Tudomány és dilettantizmus. Klny. A Cél-ból. Bp. Held János kvny. 1939.

Méhely Lajos. Legbölcsebb fajvédelem. Klny. A Cél-ból. Bp. Held János kvny. 1939.

Méhely Lajos. Vallomások. Klny. A Cél 1939. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1940.

Méhely Lajos. A fajtagadók hóbortja. Somogyi Józsefnek válaszul. Klny. A Cél 1940. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1940.

Méhely Lajos. Vér és faj. Bolyai könyvek 9. Bp. Bethánia ny. 1940.

Bosnyák Zoltán. A magyar fajvédelem úttörői.
Gáspár János. Méhely Lajos és a tudományos fajvédelem.

Meisel, W. A. Die Himmelstochter und ihre Freier. Rede, gehalten bei der Einweihung des neuen Cultus-Tempels des isr. Gemeinde zu Pesth am, 6. Sept. 1859. Pest. Commis bei R. Lampel. 1859.

Menachem Mendel. Üj zsidóország Európában. R. Cluj. Fraternitas rt, 1938.

Mendelssohn, Moses. sämmtliche Werke. 12. köt. Ofen. Paul Burian’sche Buchhandlung. 1819—1825.

Mendelssohn, Moses. Jerusalem, oder über religiöse Macht und Judenthum. Wörtlich nach der Original-Auflage. Ofen. Paul Burian’sche Buchhandlung. 1819.

Mendelssohn, Moses. Szemelvényekmunkáiból, összeállította és jegyzetekkel ellátta Waldapfel János. Bp. A zsidó gimnázium barátainak egyesülete. Neuwald I. ny. 1929.

Bauer-Markussohn Hermann. A lélek halhatatlanságáról.
Grózinger M. Joseph. Geschichte der jüdischen Philosophie… von Moses Mendelssohn.
Schweiger Albert. Mendelssohn Mózes… jelentősége.
Stadler Károly. Mendelssohn Mózes. (A zsidó Sokrates.)
Zarek Ottó. Moses Mendelssohn.

Menorah ifjúsági könyvtár. Szerk. és kiadja Sonnenschein Sámuel. Bp. Fráter ny. 1935.

Mentor. A szabadkőművesség. Bp. Várnay és F. 1910.

Mérei Gyula. Magyar politikai pártprogrammok* (1867—1914). Bp. Ranschburg Gusztáv kk. Bethlen Gábor ny. 1934.

A mester. Ujházy-anekdóták. Vidám könyvtár 9. Bp. Magyar kiviteli és csomagszállító rt. A Nap ny. É. n.

X Mészáros Zsigmond. A négy fiú. Elbeszélés a serdültebb zsidó ifjúság számára. Előszóval Ágai Adolftól. IMIT. kiadványai XXX. köt. Bp. Lampel R. biz. 1909.

X Meyrink Gusztáv. A golem. Ford. Kelen Ferenc. Regény. Bp. Athenaeum. 1916. — 3. kiad. 1917.

X Mezey Ferenc. Rajzok a zsidó életből. Népies zsidó könyvtár 15. Bp. Glóbus ny. 1925.

X Mezei Manó. Zsidó álom. Elbeszélés. Bp. Szerző. Klein J. ny. 1941.

Mezei Mór.** Az izraelita országos iskolai pénzalap. Pest. 1862.

Mezgár Lajos. Zsidókérdés. Útmutató írások 1. Székesfehérvár. Vörösmarty ny. 1938.

Mező Dániel. A zsidókérdés. Munkás-, gyógykezelés- és tisztviselőproblémák. R. Bp. Szerző. Hollósy ny. 1938.

Mezőfi Vilmos.*** Weitling Vilmos a legelső német kommunista élete és tanítása. Bp. Szemere és tsa. 1897.

Mezőfi Vilmos. Anarhisták, vagy szocialisták? Kik ölték meg Erzsébet királynét? R. Bp. Gutenberg ny. 1898.

Mezőfi Vilmos. Emlékeim a kommün idejéből. R. Bp. Mezőfi ny. 1920.

Mezőfi Vilmos. Írás a zsidókról. A falvak népének felvilágosítására. R. Bp. Általános ny. 1937.

Mezősy László. Ne bántsd a zsidót, vagy hogy kell a zsidókérdést megoldani. R. Nyíregyháza. Piringer M. biz. Városi ny. Debrecen. 1884.

Mi a cionizmus? Közli és a kiadásért felel G. Gerő László. R. Bp. Magyar Cionista Szövetség. Váradi B. Fórum ny. 1934.

Mi az igazság? Lásd Baltazár Dezső címszónál.

Mi az igazság? Elmondja egy halott. R. Bp. Garai ny. 1920.

Mi tett engem antiszemitává? tólul Jókainak: „Hogyan lettem én filoszémita” czímű tárczaczikkére. Írta egy leendő antiszemita képviselőjelölt. Ajánlva a keresztényeknek és zsidóknak. R. Bp. Szüts és tsa. biz. 1886.

A mi utunk… igazságunk! Írások az erdélyi zsidóság történetéből, összeállította Mezey Sándor. Nagyvárad. Gutenberg ny. 1940.

X Miasa Rabbach. A Mislici zsidó. Bűnügyi regény. Bp. Szerző. Kner I. ny. Gyoma. 1930.

Migray József.* A marxizmus csődje. A szocializálási elmélet a gyakorlatban. Bp. Stephaneum ny. 1932.

Mikecz, Edmund. La „loi juive.” Klny. . Nouvelle Revue de Hongrie-ből. Bp. 1938.

Mikecz József, lásd Demosthenes.

Mikecz József. Solymosi Eszter stb., lásd ott.

Miklóssy István. A szabadkőművesség önleleplezése. Bp. Szent István társulat biz. Stephaneum ny. 1912. 2. kiad.

Miklóssy István. Nyílt interpelláció a belügyminiszter úrhoz a magyarországi szabadkőművesség állam- és társadalomfelforgató törekvései ügyében. Bp. Stephaneum ny. 1912.

Miklóssy István. Keresztény magyar népünk gazdasági romlása. Szociálpolitikai tanulmány. Bp. Stephaneum ny. 1913.

Mikoss Aladár, beczkóvári. A katholikus egyház és a zsidó egyház. Felolvasás. Arad. Lovrov et Comp. kvny. 1932.

Milhoffer Sándor. A régi zsidók mezőgazdasága. A mezőgazdaság őstörténelmének ismertetése. Kassa. Vitéz A. 1901

X Milkó Izidor. Divatok. Bp. Révai testvk. 1883.

X Milkó Izidor. Egy karrier története és egyéb elbeszélések. Bp. Singer és Wolfner. 1896.

X Milkó Izidor. Úri emberek. Jegyzetek társaságból. Bp. Singer és Wolfner. 1899.

MILLENIUM.

Ábrányi Kornél ifj. Nemzeti ideál.
Adler Illés. Milleniumi beszéd.
Bakonyi Samu. A magyar szabadkőművesség feladata az új évezredben.
Flesch Ármin. Isten, király, haza!
Horovicz Jenő. A magyar lobogó.
Kohn Eliézer Hirsch. Hármas érzelem.
Löw Immánuel. Az ezredév.
Löw Immánuel. A föld.
Venetianer Lajos. Ezredéves ünnepünk.
Zichy—Derestye. Magyar zsidók a milleniumon.

Milotay István: Tíz esztendő. Cikkek, kortörténeti jegyzetek. 1914—1924. Bp. Pallas rt. ny. 1924. 2 kiad.

Milotay István. A függetlenség árnyékában. Cikkek, kortörténeti jegyzetek. Bp. Stádium rt. 1930.

Milotay István. Új világ felé. Cikkek, kortörténeti jegyzetek. 1933—1940. 2 köt. Stádium rt. 1941.

Miskolczy Ágost. Szemben a forradalom arcvonalával. Bp. Athenaeum rt. 1932.

Mit akar a Mizrachi? Bp. Brit Hamizrachi B’Hungaria magyarországi irodája. Viktória ny. 1939.

Mit akar a Wesselényi Reform-Klub? R. Bp. Hornyánszky V. kvny. 1930.

Mit akar az általános cionizmus? R. Bp. Magyar Cionista Szövetség ifjúsági szakosztálya. 1939.

X Mit mesélt Náthán zsidó a török császárnak? Tanulságos história szép rigmusokban egy képpel. Históriák, nóták 5. sz. Bp. Méhner Vilmos É. n.

Mit tett a keresztény városháza Budapesten 10 év alatt? Bp. Nagy F. Kellner E. kvny. 1930.

Mittelmann Bernát. A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte. Bp. Neumayer Ede kvny. 1900.

Móczár József. Hugó Károly élete és színművei. Szeged. Várnay kvny. 1894.

Mogyorossy Árkád. A zsidók a zsinagógában és otthon… Id. Joh. Boxtorfios és if. Boxtorfios Syriagoga Iodaica c. munkája alapján. Washington. Latin Press. 1907.

Mohácsi Jenő.[178] Jehuda Ha-Lévi.. Egy nagy költő élete és életműve. Bp. Nádor ny. 1942.

X Molnár Ákos. A hitehagyott (Fortunatus Imre). Regény. Bp. Tábor. Hungária ny. 1937. — 3. kiad. 1939.

X Molnár Ákos. Szabadulás. Regény. Bp. Tábor. 1941.

Molnár Attila. A dolgozó zsidó. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920.

Molnár Dezső, marcsamagyari. A zsidóság belszervezete a Talmud tükrében. Bp. Szerző. Szentes ny. 1939.

X Molnár Ernő.[179] Eszter királyné. Ünnepi könyv. Bp. Kertész J. kvny. 1939.

X Molnár Ferenc.[180] Az éhes város. Regény. Bp. Singer és Wolfner 1901.

X Molnár Ferenc. A doktor úr. Bohózat 3 felvonásban. Fővárosi Színházak Műsora. 135—136. sz. Bp. Lampel R. 1902.

X Molnár Ferenc. Pesti erkölcsök. Bp. Lampel R. 1904. — Uaz. Magyar Könyvtár 544—545. sz. Uott. 1909.

X Molnár Ferenc. Disznótor a Lipótvárosban. Mozgó könyvtár 4. sz. Bp. Schenk F. 1908. —Uaz. Ein Schweinenschlacht in Leopoldstadt. Mozgó könyvtár 10. sz. Uott.

X Molnár Ferenc. Andor. Regény. Bp. Athenaeum rt. 1918. 2 kiad.

X Molnár Ferenc. Étehu gibor. A „Pál-utcai fiúk” héber fordítása. Ford. Rut Katz és Saul Kanzler. Telaviv. Jizrael. 1941.

(Molnár Géza.) A magyar faj uralmának biztosítása saját hazájában. Száz ceglédi magyar hitvallása. R. Cegléd. Simon és Garab kvny. 1925.

Molnár Jenő* A 133 napos rémuralom. Bp. Kultúra kk; és ny. 1919.

Molnár Jenő és Bér Dezső, Seiffensteiner Salamon adomái. Borsszem Jankó könyvtára 1. sz. Bp. Pesti Lloyd ny. 1920.

Molnár Jenő .Seiffensteiner Salamon legjobb anekdotái. Bp. Borsszem Jankó. Kner I. ny. Gyoma. 1927. 2 kiad.

Molnár Kálmán. Numerus clausus, tanszabadság, jogegyenlőség. Pécs. Dunántúl pécsi egyet. ny. 1932.

Molnár Kálmán. Óvatosan a jelszavakkal. Molnár professzor, a zsidókérdés és a magyar ifúság. R. Pécs. MIEFHOE. Dunántúl pécsi egyet, ny. 1934.

Molnár Kálmán. Nyilt válasz az egyetemi diákzavargások tárgyában. Pécs. Dunántúl pécsi egyet. ny. 1937.

X Móni a sebesült. Víg alkalmi jelenet kupiéval. Farsangi kabaré 3. Bp. Rényi biz. 1915.

Moniot, Alb. Le crime rituel chez les Juifs. Paris. 1914.**

MONOGRÁFIÁK.

Bachó László. A zsidóság térfoglalása Gyöngyösön.
Büchler Sándor. A zsidók története Budapesten.
Fejér vármegye 1848. évi zsidó összeírása.
Fürst A. Sitten und Gebráuche einer Judengasse. (Kismarton.)
Gold Hugo. Die Juden und die Judengemeinde Bratislawa.
Goldberger Izidor. Zemplénvármegyei zsidó családfők 1811—12.
Goldberger Izidor. A tatatóvárosi zsidóság története.
Grünwald Fülöp. A zsidók története Budán.
Grünwald Miksa. Zsidó biedermeier.
Grünwald M. Zur Geschichte der jüdischen Kulturgemeinde Belovár.
Guttmann Simon. A szombori zsidók története.
Herzog Emil. A zsidók története Liptó-Szent-Miklóson.
Kálmán Ödön. A zsidók letelepülése a Jászságban.
Kaufmann Dávid. A zsidók utolsó kiűzése Bécsből.
Kecskeméti Ármin. A csanádmegyei zsidók története.
Kemény József. Vázlatok a győri zsidóság történetéből.
Kohn Sámuel. A szombatosok története.
Kun Lajos. A veszprémi zsidóság múltja és jelene.
Lakos Lajos. A váradi zsidóság története.
Löw—Kulinyi. A szegedi zsidók 1785—1885.
Markbreiter Moritz. Beiträge zur Geschichte der jüdischen Gemeinde Eisenstadt.
Marton Lajos. Az erdélyi zsidók történetéből.
Pollák Miksa. A zsidók Bécs-Újhelyen.
Pollák Miksa. A zsidók története Sopronban. (Németül is.)
Radó Imre—Mayor József. A noviszádi zsidók története.
Reizner János. Történelmi vizsgálatok a zsidók szegedi letelepülése körül.
Reizner János. Szeged története.
Schneider Miklós. A rohonci 1848. évi zsidók összeírása.
Singer Jakab. Adatok a bánáti zsidók történetéhez.
Singer Jakab. Temesmegye és a zsidók polgárosítása.
Sós Endre. Zsidók a magyar városokban.
Sós Endre. A zsidók útja a kálvinista Rómában.
Steinherz Jakab. A székesfehérvári zsidók története. (1840—1892.)
Stern Mór. Szatmári zsidók útja.
Vajda Béla. A zsidók története Abonyban.
Zoltai Lajos. A zsidók letelepülése Debrecenben.

Monumenta Hungáriáé Judaica. Publicare fecit Societas litteraria Hungarico-Judaica, studio A. Friss. T. 1. (1092—1550). Budapestini. Lampel (Wodianer). 1903.

Mónus Illés* Kunfi Zsigmond. Mónus Illés emlékbeszéde. Bp. Világosság rt. kvny. 1929.

Mónus Illés. Az agrárkérdés. Bp. Világosság rt. kvny. 1930.

Mónus Illés. A szocializmus világképe. Szociáldemokrata füzetek. 18. Bp. Világosság rt. kvny. 1938.

Der Mord von Tisza-Eszlár besprochen von einem evangelischen Priester. R. Bp. Márkus Samu ny. 1882.

Morel, M. Les Juifs-et la Hongrie devant l’Europe. (Affairé de Tisza-Eszlár.) Paris. 1883.

X Móricz Pál. A falusi zsidók. Debrecen. Hegedűs és Sándor biz. és ny. É. n.

X Móricz Zsigmond. Fortunátus. Drámai játék 3 felvonásban. Az Érdekes Újság karácsonyi melléklete. Bp. Légrády testvk. kvny. 1918.

X Móricz Zsigmond. Kivilágos-kivirradtig. Regény. Bp. Athenaeum rt. 1926. (2. kiad. 1939.)

Morin. A tisztelt szovjet. Gyorsírói feljegyzések alapján írta —. Bp. Az Üzlet. Légrády testvk. 1919.

Mórocz János, martosi. A zsidókérdés egy magyar nemes szemszögéből. Bp. Adler és Práder ny. 1937.

X Mosenthal, S. H. Deborah. Volksschauspiel in 4 Akten. Pest. Gust. Heckenast. 1850.

X Moss, Geoffrey. Édes paprika. Angolból ford. Vitális Béla. Regény 2 köt. Bp. Stádium rt. 1925. 2 kiad.

X Múlt és jelen. Elbeszélések a zsidó ifjúság számára. Dr. Lehmann és dr. Philippson műveiből. Székesfehérvár. Singer Ede. É. n.

Munkácsi Bernát.* A nyitrai, nagyváradi és budapesti Műnk család, valamint a… Felsenburg család genealógiája. Sajtó alá rendezte Munkácsi Ernő. Magyar Zsidó Családok genealógiája 1. Bp. Országos Magyar Zsidó Múzeum. 1939.

Munkácsi Ernő. Fejezetek a magyar zsidó vallásfelekezet újabb joggyakorlatából. Gábor Gyula előszavával. Bp. Pesti izr. hitközség. Krakauer L. 1926.

Munkácsi Ernst. Der Jude von Neapel. Die historischen und kunstgeschichtlichen Denkmäler des süditalienischen Judentums. Zürich. Tábor biz. Bp. Hungária ny. 1940.

Munkálkodás a zsidóság frontján. R. Bp. Bródy József, Kiss Gyula és tsa. Törekvés ny. 1941.

Muraközy Gyula. Szocializmus, zsidókérdés, katholicizmus és a magyar jövő. Evangéliumi tanulmányok. Kecskemét. Kókai biz. Bp. 1923.

Mühlfeith János. Prónay, Zadravecz, Héjjas. Eredeti fametszetek a nemzeti megújhodás jegyében. Bp. Pápai Ernő ny. 1921.

Müller Ernőné. A nők és a politika. Szocialista agitációs iratok 32. Bp. Világosság rt. kvny 1919.

(Münz) Mienz, Moyses. Lob- und Dankrede, welche bey der feyerlichen Ankunft Sr. k. Hocheiten der Durchl. Erzherzogen Franz Carl und Alexander Leopold Palatm… durch den… Oberrabbiner der Altofner Judenschaft… in der öffentlichen Synagoge gehalten worden. Uebersetzt von Moyses Emanuel Leipnicker und Abraham Kohn. Ofen. Bey Cathar. Landerer. 1790.

(Münz) Minz, Moises. Anrede des Altofner Oberrabbinersan Minz, Moises die dasige Judenschaft, bey den Krönungs-Feyerlichkeiten des Königs von Ungarn Franz des Ersten, und der Königin Maria Theresia. Aus dem Hebräischen übersetzt von Moises Emanuel Leipnicker und Abraham Kohn… Gehalten den 5-ten Juni 1792. Ofen. Gedr. mit Universitatsschriften. 1792.

Minz Moises. Predigt zur Sieges- und Friedens-Feyer bey Gelegenheit als Franz der Erste… nach den erfochtenen glorreichen Siegen am 31. May 1814. in Paris uns den erwünschten Frieden schenkten. In das Deutsche frey übersetzt von Marcus Bresnitz. Ofen. Mit k. ung. Universitáts-Schriften. 1814.

X Myriam Harry. Jeruzsálem meghódítása. Ford. Sebestyén Károlyné. Regény. 2 köt. Otthon könyvtára VI—VII. köt. Bp. Phönix ny. 1908.

Nagy Ádám. Kun Béla Szibériában. Egy hadifogoly feljegyzései a diktátorról. R. Bp. Központi Sajtóvállalat rt. É. n.

X Nagy Andor. Tavasz Váradon. Regény a fiatal Ady Endre életéből. Bp. Epocha. 1937.

X Nagy Andor. Fergeteg. Wien. — Uaz. Wirbelsturm. Aus den ungarischen Manuskript übertragen von Stefan J. Klein. Wien. Lee-Verlag. Oskar Wöhrle. 1923.

X Nagy Andor. Fehér asztalnál. Bp. Pesti Lloyd ny. 1934.

Nagy Anna. Heine balladaköltészete és hatása a magyar balladára. Német philológiai dolgozatok XXVI. Bp. 1919.

Nagy Dezső, ifj. Egy valutaper 1849-ben. (Pesti izraelita hitközség contra Pesti magyar kereskedelmi bank.) Bp. Politzer biz. Concordia ny. 1920.

Nagy Elek. A nemzetek szövetsége mint a zsidó világuralom egyik eszköze. Bp. Pátria ny. 1921.

Nagy Elek. A jog és a szabadkőművesség. R. Bp. Szerző. Held János kvny. 1936.

Nagy Elek. A demokrácia, ai szabadkőművesség és a sajtó. R. Bp. Szerző. Held János kvny. 1937.

X Nagy Ferencz. A pártos Jerusálem IX. énekben. Posonyban és Pesten. Landerer Mihály.

X Nagy Ignácz. Tisztújítás. Vígjáték 4 felvonásban. Eredeti Játékszín 11. Budán. Magyar Tudós Társaság. 1843.

Nagy Ignácz. Torzképek. 4 köt. Pest. Kir. tud. egyetem betűivel. 1844.

X Nagy Ignácz. Hajdan és most. (2 r. A nagyravágyó.) Pest. Hartleben K. Adolf. 1845.

X Nagy Ignácz. Menny és pokol. 3 füz.* Pest. Hartleben Konrád Adolf 1846.

X Nagy Ignácz. Magyar titkok. 12 füzet. Pest. Hartleben Konrád Adolf. 1844—45. — Uaz. Regény. Magyar Regényírók képes kiadása. 5—6—7. köt. (3 köt.). Bp. Franklin-Társulat. 1908.

Nagy Imre.** Így írom én az Ojságot. Bp. Európa ny. 1921.

Nagy Imre. Hagada tréfája. Egy húsvéti vacsora története 1924-ben Bp. Az Ojság. Európaíny. 1924.

Nagy Imre. Bölcs rabi a mellényzsebben. (Több sorozat és kötet) Bp. Az Ojság. Európa ny. 1925-től.

Nagy Imre. Móricka az ő mulatságos vicceivel. Bp. Az Ojság. Európa ny. 1926.

Nagy Imre. Frank-hagada, vagy egy szédereste a Markóban. Bp Az Ojság. Európa ny. 1926.

X Nagy Imre. De. Klein. Vidám regény a régi kedélyes antiszémitizmus aranykorából. Bp. Az Ojság.urópa ny.

Nagy Imre. Kohn és Grün a mellényzsebben. Újabb viccgyűjtemény. Bp. Az Ojság. Európa ny. 1927.

Nagy Imre. Ötezer vicc. Bp. Az Ojság. Európa ny. 1932.

Nagy Imre versei. Bp. Singer és Wolfner. Európa ny. 1933.

Nagy Imre. Zsidó közmondások. Bp. Az Ojság. Európa ny. 1934.

Nagy, Iván. Der Numerus Clausus in Ungarn. R. Bp. Centrum ny. 1924.

Nagy, Iván. Fascista világnézet. Balás Károly társadalmi politikájának ismertetése. Klny. Új Élet-ből. Bp. Centrum ny. 1925.

Nagy József. Magyar keresztény ifjúság. Bp. Eggenberger biz. 1902.

Nagy József. A nemzeti egység világnézete. Szeged. Árpád ny. 1936.

Nagy József. Prohászka szocializmusa, összeállította és jegyzetekkel ellátta Nagy József. Bp. Budai-Bernwallner ny. 1940.

Nagy Károly. Daguerréotyp. Pozsony. Schmid Antal ny. 1841.

Nagy Károly. A csornai ellenforradalom. Zalaegerszeg. Szerző. Fülöp ny. 1924.

Nagy Károly. A kapuvári ellenforradalom. Zalaegerszeg. Kakas Á. ny. 1929.

Nagy Lajos. Az antiszemitizmus négyszemközt. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny.1920.

X Nagy Lajos. Budapest nagykávéház. Regény. Bp. Nyugat. 1936.

Nagy Olivér, sasvári. Kun Béláék rémuralmának története hiteles okmányok alapján. Bp. Bolseviki elleni liga. Helios ny. 1919.

A nagy per. Zsidókérdés. Írták: Kiss Arnold, Vámbéry Rusztem, nagykálnal Levatich László, vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kühnelt-Leddihn Erik, Sebestyén Jerő, Máthé Elek, Milotay István, Berkes József, Bernáth István, Ravasz László. Bp. Soli Deo Glória. Bethlen Gábor ny. 1933. 2. kiad.

Nagyiványi Zoltán. Forradalmi problémák és a zsidó kérdés. Bp. Lampel R. Franklin-Társulat. 1920.

Nagyabb ország — boldogabb magyar! 1935—1939. R. Bp. Élet irod. és ny. rt.***

(Nagyváthy János). A tizen-kilentzedik százban élt igaz magyar hazafinak öröm-órái. A nagy szivűségnél.* MDCCC. Hn. 1792.

X Nahida Rémy. A zsidó asszony. Ford. Krasznayné F. Mari. Nagyvárad. Ungár Jenő. 1894.

A námesztói gyilkosság. Egy árva fiú tragédiája. R. Bp. Havasféle kvkeresk. Neuwaldd I. ny. 1900.

NAPTÁRAK.

(Ágai Adolf). Spitzig Iczig naptára 1867-re.
(Ágai Adolf). Czu tumm! Hexti antiszemita naptár 1883-ra.
Antiszemita kalendáriom az 1920. évre.
Az Antiszemita Párt Naptára 1834-re.
Bolseviki naptár… az. 1919. évre. (Borsszem Jankó.)
Bölcs rabi naptára 1925. évre.
Első magyar izraelita naptár 5620. évre.
Első magyar zsidó naptár 1848-ra.
Füstölő Naptár az 1884-ik zsidó-szökőévre.
Herkó Páter nagy képes naptára.
Juden-Kalender für Antisemiten.
Magyar Naptár (emigráns, 1921).
Magyar-zsidó évkönyv. (1905.)
Az Ojság pengő naptára 1926-ra.
Országos Antisemita-Párt Naptár.
Stehr. Izraelit. Volkskalender 1904—1905.
Zsoldos. A magyar zsidónő naptára.

Nathan, Paul. Der Prozess von Tisza-Eszlár. Ein antisemitisches Culturbild. R. Berlin. Fontane. 1892.

Nathan, Paul. Der jüdische Blutmord und der Freiherr von Wackerbarth-Linderode, Mitglied des preussischen Abgeordneten-Hauses. Ein antisemitisch-parlamentarisches Kulturbüd. R. Berlin. Fontane. 1892.

Néhány észrevétel a zsidók reformatiójához. Egy gazdag zsidótól. R. Pest. Pollák testvk. 1867.

Néhány szó a keresztény egyetemi ifjúsághoz! Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920.

Nemény, Wilhelm.** 135 Tage BoLschewistenherrschaft. Randbemerkungen zu der Geschichte der ungarischen Raterepublik. Berlin. Verlag der Kulturliga. 1920.

Nemes Ákos Kálmán*** és Soltész György. Hol lehet elhelyezkedni? Zsidók letelepülési és elhelyezkedési lehetőségei a külföldön és a gyarmatokon. Bp. Demokrata Újság. Klein J. ny. 1938

Németh László. Kisebbségben. Tanú könyvtár. Bp. Első kecskeméti hirlapk. ny. 1939. — Uaz. I—IV. köt. Bp. Magyar Élet. Pesti Lloyd ny. 1942.

NÉMET NEMZETI SZOCIALIZMUS.

Bouhler Philipp. Adolf Hitler.
Buchinger Manó. A demokrácia élet-halál harca Németországban.
Couvrier. Barna lázadás.
Faulhaber Michael. Zsidóság, kereszténység, germánság
Füzesi Árpád. Tanulmányút Hitler birodalmában.
Goebbels művei.
Grózinger M. József. A mai német filozófia és a nacionál-szociálizmus.
Hitler Adolf. Harcom.
A hitleri árjatörvények teljes szövege.
Horner Miklós. A német nemzeti szociálizmus útja.
Huber Wilhelm. Die Lüge des Nationalsozialismus.
Ignotus Pál. A horogkeresztes hadjárat.
Jäger H. Mi a hitlerizmus?
Körber Lili. Ruth és a harmadik birodalom.
Lévai Jenő. Magyar fajvédők a hitlerizmus bölcsőjénél.
Lovass János. N. S. Germánia.
Makkai János. Germánia új utakon.
Méhely Lajos. Mi tette Hitlert antiszemitává?
Öhquist, Johannes. A Führer birodalma.
Pirovich Lajos. A harmadik birodalom tükre.
Rezessy Zoltán. A harmadik birodalom politikai és társadalmi rajza.
Rezessy Zoltán. A harmadik birodalom kultúrképe.
Rosenberg Alfréd. Zsidókérdés — világprobléma.
Vörös Európa? Miért mentette meg Németország Európát.

Némethy Béla. Hol vagy magyar Hitler? Röpirat a nemzeti szocialista államról. Bp. Lehel kk. Sárkány ny. 1932.

A Nemzeti Párt programmja. Bp. Temesváry László. Hollósy J. ny. 1930.

Nemzeti szocialista káté. Írta Dr. T. L. Fiala Ferenc előszavával és Kóródy Tibor zárószavával. Nyilaskeresztes füzetek 1. Bp. Centrum rt. ny. 1939.

Nendtvich, C. M. Die Judenfrage in Oesterreich-Ungarn. Eine kulturhistorische Studie. Bp. Aigner L. 1885.

Egy antiszemita sajtóper.
Hutten Ulrich (Nendtvich K. álneve). Das Judenthum in Oesterreich-Ungarn.

Neue croquis aus Ungarn.* Pest. Gustav Heckenast. J. B. Hirschfeld. Leipzig. 1844.

Das neue Ungarn. Ein Sieg des völkischen Gedankens. Von einem Deutschungarn. München. Vom verein, ungarisch christlich-nationalen Verbande. Deutscher Volksverlag. 1920. — Uaz. Leipzig. Hammer-Verlag. 1920.

Neumann Ede. Zsidó vallástörténet. 2 köt. Bp. Singer és Wolfner. 1894—1897.

Neumann Ede. Kayserling. Életrajzi vázlat. Bp. Lampel R. biz. Franklin-Társulat. 1906.

Neumann Ede. Német zsidók önvédelme. Klny. IMIT. 1908. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1908.

Neumann Ede. A zsidók története az állami élet megszűnésétől az újkorig. Bp. Pesti izr. hitközség. Lampel R. 1921.

Neumann, Moses Samuel. Maagal Jásár. (Héber nyelvtan logikai alapon héberül és németül.) Prága. 1808.

Neumann Vilmos. A zsidóügy jelen állapota hazánkban. R. Arad. Réthy L. 1867.

Neuwirth Imre. Karácsonyi levél. Győr. Kisfaludy ny. 1938.

X Neuwirth Imre. A próféta. Társadalmi regény. Győr. Kisfaludy ny. 1939.

X Neuwirth Imre. A végzet. Az életút könyve. Győr. Kisfaludy ny. 1940.

X Neuwirth Imre. Életcserepek. Győr. Kisfaludy ny. 1941.

Neuwirth Imre és Poll Ernő. Levelek. Zsidó társadalmi írások. Győr. Kisfaludy ny. 1941.

The new Hungarian Jewish bili. Bp. Pester Lloyd ny. 1939.

Nógrádi László. A szabadkőművesség titkai. Nagyvárad. Szent László ny. 1904.

Nordau Miksa.* A cionizmusról. Németből ford. Gábel Gyula. Klny. Ungarische Wochenschriftből. Bp. Geyer Osias. 1902.

Nordau Max. Mi a cionizmus? Ford. Grünberger Béla. Zsidó renaissance könyvtár 9. Nagyvárad. Sonnenfeld ny. 1919.

X Nordau Max. Doktor Kohn. Dráma 4 felvonásban. Bp. Zsidó Szemle könyvosztálya. Heller K. kvny. 1020.

Nordau Max. Írások a cionizmusról. Ford. és bevezette Mohácsi Jenő. Népszerű zsidó könyvtár 21. Bp. Lampel R. Biró M. kvny. 1928.

NUMERUS CLAUSUS.

Asztalos József. A magyar főiskolai hallgatók statisztikája. (1930—31.)
Bródy Ernő nemzetgyűlési beszédei a numerus claususról.
Eszterhás István. A gébic.
Friedmann Hillel. A numerus clausus árnyékában.
Fülöp Béla. Numerus clausus és hazafiság.
Gábor Gyula. Numerus clausus és a zsidó egyetem.
Haller István. Harc a numerus clausus körül.
Hegymegi Kiss Pál. A numerus clausus a magyar jövő útjában.
Hoór Károly. A numerus clausus. (Németül is.)
Igaz Pál. Mi történik az egyetemen.
Kadosa Marcel. Ügyvédi numerus clausus és zsidó numerus clausua.
Korcsmáros Nándor. Az arányosítás.
A Magyar Zsidóság Almanachja.
Méhely Lajos. A numerus clausus mérlege.
Molnár Kálmán. Numerus clausus, tanszabadság jogegyenlőség.
Nagy Iván. Der Numerus Clausus in Ungarn.
Székely Nándor. A Numerus clausus Magyarországon.

Nü? Kóser adomák és rituális viccek, összegyűjtötte Lueger hive. Bp. Pallas rt. kvny. 1903

Nyékhegyi István. A Trianont előkészítő hazaárulások leleplezése. K. Bp. Budai-BernwalLner ny. 1938.

Nyékhegyi István. A társadalom és a zsidóság. Bp. Szerző. Budai-Bernwallner ny. 1942.

Nyékhegyi István. Lásd még Fiala Ferenc nevénél.

Nyilas-Kolb Jenő. Magyar-zsidó kultúrmunka. Libanon füzetek 6. Bp. Libanon. 1936.

Nyiry Gyula.** Az októberi forradalom demokráciája 1918—19. Bp. Csáthy. Hornyánszky V. kvny. 1926.

Nyiri, Julius. Die Regierung Károlyi in Ungarn. Bp. Csáthy. Hornyánszky V. kvny. 1926.

Nyiri, Gyula. Hogyan készítette elő a Károlyi kormány a magyar proletárdiktatúrát? Európa és a bolsevizmus 5. Bp. Uj Aurora. Hungária ny. 1942.

Nyiri, Julius. Die Vorbereitungen der ungarischen Proletardiktatur durch die Regierung Károlyi. Europa und der Bolschevismus. Bp. Új Aurora. Hungária ny. 1942.

Nyomorgó izraeliták. Bp. Gálócsy Árpád. Nemzeti Tömörülés Pártja. Held János kvny. 1930.

Objectivus. Nincs többé antiszemitizmus. R. Bp. Szerző. Hollósy ny. 1941.

Observator. Magyarország vágtatva rohamos elszegényedése, vallástalansága és megzsidósodása. R. Zombor. Stanojevics Zs. Sharnitzl J. örökösei, Szakolca. 1880.***

Observator. Patriotische Stimmen, lásd ott.

Az óbudai izr. lelkiüdvegylet százéves története. 1829—1929. Szerk. és kiadja az elöljáróság. Bp. Bichler I. ny. 1929.

Oesterreicher, Elias. Der Jude in Ungarn, wie er war, wie er ist und wie er seyn wird. Oder: Was hat das Land und der Staat von seinem geistigen und gemeinnützigen Streben zu erwarten? R. Pesth. Trattner-Károlyil 1842. — 2 kiad. 1846.

Offener Brief an den Redacteur des „Ungar”-n. Ein Aktenstück zur Geschichte der neugeborenen freien Presse nebst einer Beleuchtung der Emancipationsfrage. R. Ofen. 1848.

Oj wie kóser, oj wie fájn. Zaftos zsidóadomák. Bp. Magyar könyvkiadó társaság. 1903.

Az Ojság pengőnaptára 1926-ra. Bp. Az Ojság. Európa ny. 1925.

OKTÓBERI FORRADALOM.

Bíró Lajos vezércikkei.
Böhm Vilmos. Két forradalom tüzében.
Braun Soma. Az első magyar köztársasági forradalom.
Buchinger Manó. Tanúvallomás.
Bus-Fekete László. Katonaforradalmárok.
Csaba Jenő. A forradalom története Szegeden.
A diadalmas forradalom könyve. (Gellért Oszkár.)
Erdély Jenő. Mit akarnak?
Fehéri Armand. A vesztegető forradalom.
A forradalmi kormányzótanács arcképei.
Földes Artúr. Mi történjék a magyar szent koronával?
Gabányi József. Mártírjaink.
Gazdag-Szabolcs. Mezőtúr és Túrkeve a forradalmak alatt.
Hatvany Lajos. Egy hónap története.
Horovitz Jenő: A néphez!
Katonaforradalmárok.
Kiss Ferenc. Ecce homo.
Magyar Lajos. A magyar forradalom.
Miskolczy Ágost. Szemben a forradalom arcvonalával.
Nyiry Gyula. Az októberi forradalom demokráciája.
Nyiry Gyula. Hogyan készítette elő a Károlyi-kormány a magyar proletárdiktatúrát? (Németül is.)
Orbók Attila. Ki árulta el a hazát?
Petrovics György. Az októberi forradalom… Makón.
Podmaniozky György báró. Az őszirózsás „forradalom” a budapesti honvédhuszár kaszárnyában.
Pogány József. Forradalom és ellenforradalom.
Radisics Elemér. Reflexiók az októberi forradalomhoz.
Révész Mihály. A győzelmes magyar forradalom.
Révész Vilmos. Forradalmi jogalkotás.
Tormay Cécile. Bujdosó könyv.
Tormay Cécile. Két forradalom.
Ujlaki Antal. Szeged a forradalomban és a nemzeti feltámadásban.
Vágó Géza. Hogyan tört ki a forradalom?
Vértes József. Egy ember a forradalomban.

Oláh Ernő. A hősies ideálizmus útján. Magyar Nemzeti Szocialista Füzettár 2. Mezőberény. Magyar Nemzeti Szocialista Párt mezőberényi szervezete. Baltha János kvny. 1931.

Oláh György. Jajkiáltás a Ruthénföldről. Bp. Hornyánszky V kvny. 1928.

Oláh György. Hárommillió koldus. Miskolc. Magyar Jövő kvny. 1929.

Oláh György. Lázadás a Tiszánál. Regényes korrajz. Bp. Singer éa Wolfner. Budapesti Hirlap ny. 1932.

Oláh György. Őrvezetőből diktátor. Hitler forradalma 1920—1932. Bp. Uj Magyarság. Stádium rt. ny. 1935.

Oláh Zoltán. A két Verhovay és a sikkasztó. Függetlenség. R. Bp. Corvina kvny. 1883.

Ollivier Fr. Les juifs en Hongrie. L’affaire de Tisza-Eszlar. Klny. a Le Correspondent-ből. Paris. Ny. n. 1883.

Ónody Géza. Tisza-Eszlár a múltban és jelenben. A zsidókról általában. — Zsidó mysteriumok. — Rituális gyilkosságok és véráldozatok. — A Tisza-eszlári eset. BP. Bartalits Imre kvny. 1883.

Ónody, Géza von. Tisza-Esslar in der Vergangenheit und Gegenwart. Autorisierte Ubersetzung aus d. Ungar: von Georg von Marczibányi. Bp. Grimm. 1883.

X Opatosuh Josef. Mordecháj, az erdei zsidó. Ford. H. Ádám Géza. Regény. Bp. Tábor. Hungária ny. 1935.

Oppenheim, Dav. Hirsch. Anrede, welche bey Gelegenheit der glücklichen Genesung unsers Kaisers und Königs Franz I. vorgetragen wurde. Temesvár. Jos. Klapka. É. n.

Oppenheim, Dav. Hirsch. Trauer-Rede über das Hinscheiden Sr. Majestat Franz I. nebst andächtigem Gebethe in der Synagoge zu Temesvár den 23. März 1835. Temesvár. Josef Beichel. 1835.

Oppenheimer, Bern. Fest Opfer… dem Grafen Leopold Pálffy v. Erdőd, bey seiner feyerlichen Installation zum Ober-Gespan des Pressburger Comitats den 19. August 1822… dargebracht von der isr. Gemeinde in Pressburg. Nach dem Hebräischen von dessen Sohne J. B. Oppenheimer. Wien. Ant. Strauss. É. n.

Oppenheimer, Ign. Bern. Hochgefühle bey der glorreichen- Feyer der Krönung Ihrer Majestat Caroline Auguste Kaiserin v. Oeslerreich, Königin von Ungarn… den 25. Sept. 1825. dargebracht von den sammtlichen treuen israelitischen Landes-Unterthanen in Königreich Ungarn. Gedichtet von . (Költemény héber és német nyelven.) H. ny. és é. n.

Orbán Dezső. Fel új honfoglalásra! Bp. 1919.

Orbók Attila. Ki árulta el a hazát? Bp. Világirodalom. Heller K. és tsa. kvny. 1919.

Ormos Ede. Mi okozta Magyarország szétbomlását? Jászi Oszkár előszavával. Wien. Július Fischer Verlag. 1921.

Ormos Emil. Ígéretek földje (Palesztina). Bp. Általános ny. 1937. 2 kiad.

X (Ormodi Bertalan)* Tíz magyar költemény. Írta egy zsidó magyar. Pest. Herz János ny. 1860.

X Ormodi Bertalan. Országgyűlési nóták. Pest. Gyurián J. (Kilián Gy.) 1861.

X Ormodi Bertalan. Magyarhon ébredése. Eredeti költemények. Pest. Wodianer F. 1861.

X Ormodi Bertalan. Búcsú az országgyűléstől. Költemény. Pest. Engel. 1861.

X Ormodi Bertalan. Smule Itzig. Tréfás: költemény hét énekben. Pest. Kertész J. ny. 1864.

X Ormodi Bertalan. újabb költeményei. Pest. Lauffer V. 1866.

Ormodi Bertalan. Pecsovics-világ Magyarországon. Történelmi rajz a jelenkorból. Pest. Leitner, Kunosy és Aigner. 1868.

X Ormos Sigmond. Véres-bosszú. Regény. Temesvár. Beichel József ny. 1841.

Az országgyűlés képviselőházának 372—388. ülése. (1939 febr 24—1939 márc. 27. jegyzőkönyvek.) A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bp. Képviselőházi értesítő. Athenaeum rt. 1939.

Országos Antisemita-Párt Naptár 1884. évre. Szerk. és kiadja Nagy Imre. 1883. — Uaz. Második évfolyam 1885. közönséges évre. Kecskemét. Függetlenség kiadóh. Bp. Morvay és Mérey kvny. 1884. — Uaz. Harmadik évfolyam 1886-ra. — Uaz. Negyedik évfolyam 1887. közönséges évre. Szerk. Nagy Imre. Antisemita Párt kiad. Kecskemét. Nagy Imre ny. 1886.

Országos Magyar Zsidó Múzeum emancipációs kiállításának katalógusa. Bp. Ny. n. litogr. 1938.

Az országos zsidó congresszus és titkos ellenesei. Intő szózat Magyarország zsidóihoz. R. Pest. Heckenast Gusztáv. 1868.

Oszetzky Dénes. A hazai polgárság társadalmi problémái a rendiség felbomlásakor. I. Városi polgárjog. II. Városi hatóság.* Pázmány Péter Tudományegyetem Történelmi Szemináriumának kiadványai 3. sz. Bp. Kir. Magyar Egyet. ny. 1935.

Oszkár bácsi** legszebb zsidó meséi. Bp. Kertész József kvny. 1928.

Osztern Rózsa. Zsidó újságírók és szépírók a magyarországi németnyelvű időszaki sajtóban a „Pester Lloyd” megalapításáig. 1854-ig. Német philologiai dolgozatok XLV. Bp. Pfeifer. Gewürcz F. kvny. 1930.

Otrokócsi Fóris Ferenc. Restitutio Israel futura seu tractatus etc. Viennae. 1712.

Öhquist, Johannes. A Führer birodalma. Ford. vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály. Bp. Stádium rt. ny. 1942.

X Az örökké való zsidó. Ford. Tolnay Ferenc. Szarvas. Réthy Lipót. 1854.

Örömhangok ő cs. és kir. apostoli fölségeik 1. Ferencz József császár és Erzsébet császámö üdvárasztó, eljövetelének ünnepélyére. (Kotányi Károly, Rosenberg Izidor, Reitzner Adolf és Kleinmann Lipót verseivel.) Szeged. Az izr. cultusközség elöljárósága. 1857.

Öröm-szózat, mely Nagy Méltgú Vázsonykeöi Gróf ifjabb Zichy István úrnak, T. N. Veszprém vármegyei fő ispányi hivatalába 1832. eszt. october 4. lett innepi beiktatása alkalmával adatott a T. N. Veszprém vármegyebeli egész sidóság közönsége által. Veszprém. Számmer Alajos bet. 1832.

Örömüdvözlet, mellyet gróf De Motte Antal Nógrád megyei főispány beiktatási ünnepén forró hála közt nyújt a nógrádi izr. község. Pest. 1846.

Östör József. Széchenyi magyar fajvédelme. Országos Nemzeti Club kiadványai 38. Bp. Franklin-Társulat. 1941.

Öt esztendő borzalmai az orosz szovjet börtöneiben. Nagy Kálmán és felesége kálváriája. Szocialista röpiratok. Bp. Világosság rt. kvny. 1929.

X Ötvös Károly.[181] Tárcák és rajzok a zsidó életből. Bp. Ruzitska Ármin. 1906.

Ötvös Vilmos. Egy szabadelvű tévedései. tólul „A zsidókérdés Magyarországon” című röpiratra. R. Kaposvár. Jeiteles H. 1912.

X Paál Ferenc. Hamu alatt. Regény. Wien—Bp. Európa Verlag Könyvny. rt. pozsonyi fiókja 1929.

Paál Jóob.[182] A száznapos szegedi kormány. Az ellenforradalom története. Bp. Biró Miklós ny. 1919,

Pachtler G. M. A szabadkőművesség titkos harca trón és oltár ellen… ford. a Pécsi növendékpapság Szent-Pál társulata. Pécs. Lyceum ny. 1876.

Pajor Rudolf. Az igazság tükrén. Szocialista röpiratok. Bp. Világosság rt. kvny. 1929.

Pajor Rudolf. Szellemi osztályharc stb. Szociáldemokrata füzetek 4. Bp. Világosság rt. kvny. 1932.

X Pakots József. Egy karrier története. Regény. Bp. Grill Károly 1908. (Mint vígjáték 1914.)

X Palágyi Lajos.[183] Bibliai emlékek. Versek. Bp. Singer és Wolfner. 1894.

Palágyi Menyhért.[184] Marx és tanítása. Klny. Magyar Társadalomtudományi Szemléből. Bp. Athenaeum. 1904. — 2. kiad. Pécs. Taizs J. kvny. 1909. — 3. kiad. 1922.

Palatinus József. A szabadkőművesség bűnei. I. köt. A magyarországi szabadkőművesek mozgalma és külföldi kapcsolatai 1920-tól 1937-ig. Bp. Lőcsei. Budai-Bernwallner J. ny. 1938. 2 kiad. — II. köt. A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Bp. Szerző. Budai-Bernwallner J. ny. 1939. — III. köt. A hazai és külföldi páholyokban illegálisan működő szabadkőművesek névsora 1920-tól 1938-ig. Bp. Szerző. Budai-Bernwallner J. ny. 1939.

Palatinus József. Lásd még Barcsay Adorján-nál.

PALESZTINA.

Auerbach Éliás. A zsidó Palesztina.
Benarny Sándor. Új Palesztina.
Boross Mihály. Palesztinái impresszióim.
Eppler Sándor. Palesztina és a kivándorlás.
Fehér könyv.
Fodor Lajos. A hitközségek Palesztina munkája.
Friedmann Dávid. Palesztina földmívelése a római császárok idejében.
G. Gerő László. Palesztina földje.
Herzfeld Slomo. Angol imperializmus.
Horner Miklós. A palesztinai kérdés.
Klein Béla. Szentföldi élményeim.
Lázár Lajos. Palesztina.
Lichtheim Richárd. A zsidó Palesztina felépítése.
Marton Ernő stb. Mit nyújthat Palesztina.
Ormos Emil. Ígéretek földje.
Paneth Hermann. Utazásom a Szentföldön.
Patai József. A föltámadó Szentföld.
Patai József. Az új Palesztina útján.
Szálai György. Zsidók és arabok Palesztinában.
Szilágyi. A zsidók országa: Palesztina.
Tolkowskij. Palesztina és a zsidók.
Weizmann Chaim. A zsidó nép és Palesztina.
Winsch Gert. Anglia uralma Palesztinában.

Pálffy Fidél gróf. Pillanatfelvételek nagy korok fordulása küszöbén. R. Magyaróvár. Magyaróvári kvny.

Paltauf. Carl. Aufruf zur Unterstützung der durch einen unerhörten Kravall an den Bettelstab gebrachten zahlreichen Israeliten von Neustadtl. R. Presburg. 1848.

Paneth Hermann. Utazásom a Szentföldön. Sajtó alá rendezte Szabó Imre. Cluj. Kadima, Lyceum ny. 1921.

X Pannonhalmi H. F. A bolygózsidó engesztelő napja. (Jom Kippur ) Mysterium. Kisvárda. Berger I. és tsa. 1928.

Pap Dezső. A zsidók története Józsua korától a II. templom felépítéséig. Újvidék. Hirschenhauser Benő kvny. 1899.

Papp G. Ne bántsd a zsidót! R. 1881.

Pap Izsák. Patai Edit, a költő. Bp. Hungária ny. 1936.

Papp Jenő. A mai Magyarország erkölcsrajza. Korunk kritikája 1918—1933. Bp. Káldor kk. Világosság rt. kvny. 1934.

X Pap Károly. Mikáél. Novellák. Bp. 1929.

X Pap Károly. Megszabadítottál a haláltól. Regény. Bp. Hungáriái ny. 1932.

X A nyolcadik stáció. Regény. Bp. 1934.

Pap Károly. Zsidó sebek és bűnök. Különös tekintettel Magyarországra. Bp. Kosmos kk. Radó I. ny. 1935.

X Pap Károly. Irgalom. Novellák. Bp. 1936.

X Pap Károly. Azarel. Regény. Bp. 1937.

X Pap Károly. Batséba. Drámai játék. Bp. Tábor. Hungária ny. 1940.

Pardoe, Miss. The City of the Magyar, a or Hungary her institutions in 1839—1840. London. 1840.

Páris Frigyes. Tájékoztató a ruthén akciónál való működésem felől. R. Bp. Szerző. Eggenberger Samu kvny. 1904.

Pártos Béla. A felekezeti harc ellen. Néhány szó a néppártról és ellene való teendőkről. R. Bp. Eggenberger. 1895. 2 kiad.

X Pásztor Árpád.[185] Lipótváros. Bp. 1913.

Pásztor Árpád. Vengerkák. Regény. Bp. Dick M. kvny. 1915.

Pásztor Árpád. Sebestyén Arnold. Emlékbeszéd. Bp. Athenaeum rt. 1931.

Pásztor Mihály.[186] Budapest zsebe Bp. Athenaeum rt. 1926.

X Patai Edith. Engem is hív a föld. Versek. Bp. Múlt és Jövő. Korvin testvk. kvny. 1927.

X Patai Edith. Szent szomjúság. Regény. Bp. Múlt és Jövő Bp. 1937.

X Patai József[187] Babylon vizein. Versek. Bp. Jókai ny. 1906.

Patai József. Bajza és Lessing. Bp. Franklin-Társulat. 1907.

X Patai József. Héber költők IMIT. kiadványai XXXII. köt. Bp. Franklin-Társulat. 1910.

X Patai József. Kabala. Lelkek és titkok. Novellák. Bp. Rovó Aladár kvny. 1917. — 3 kiad. 1929.

Patai József. Zsidó írások. 3 köt. Bp. Múlt és Jövő. Rovó Aladár, Korvin tstvk. ny. 1918—1920.

X Patai József. Sulamit, látod a lángot? Versek. Bp. Rovó Aladár kvny. 1919.

Patai József. Politika nélkül. Bp. Múlt ésj Jövő. Korvin testvk. kvny. 1923.

Patai József. A föltámadó Szentföld. Bp. Korvin testvk. kvny. 1926.

X Patai József. Az ősi vér. Történet Lengyelország felosztása korából. Bp. Remény. Kertész I. ny. Karcag. 1928.

Patai József. Herzl. Bp. Pro Palesztina. Wodianer ny. 1932.

Patai József. Harc a zsidó kultúráért. Bp. Múlt és Jövő. Hungária ny. 1937.

Patai József. Az új Palesztina útján. Bp. Múlt és Jövő.; Hungária ny. 1939.

Pataky Arnold. A Heródes-dinasztia története. Klny. Hittudományi Folyóirat-ból. Bp. Athenaeum rt. 1908.

X Pataki Artúr. Imák és emberek. Elbeszélések. Magyar zsidó szel!lemi közösség könyvei. 6. Bp. Viktória ny. 1940.

Patriotische Stimmen aus Ungarn über die Judenfrage. Von einem Observator. R. Zombor. Stanojevics Zs. Josef Skarnitz’sche Érben, Skalitz.

Patzek Károly. Emberismértető töredék. Pest. Beiméi József. 1833.[188]

Paulay Gyula. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. IV. t.-c. miniszteri indokolással… rendeletekkel és végrehajtási utasítással. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Paulay. Magyar törvények. Franklin-Társulat zsebkiadásai. Bp. 1939.

Paulik, Gabriel. Antwort auf die „Neutra-Trenchiner Zeitung” Nr. 2 und 3, vom Jahre 1873. A német támadásra németül felelek. R. Pressburg. Carl Angermayer. 1873.

Péchy Henrik. A magyar nemzeti szocializmus politikai és gazdasági programmja. Bp. Lőcsei F. 1937.

X Peltz I. Caiea Vacaresti. A bukaresti zsidónegyed regénye. Ford. Katz László. Regény. Pharos könyvek. Cluj-Kolozsvár. Fraternitas ny. 1934.

Perczel István, bonyhádi, gyűjteménye, lásd Jüdische Dalikatessen címszónál.

Perls Ármin. A magyarok Mózese. Emlékbeszéd Kossuth Lajos fölött. Pécs. É. n.

Perls Ármin. A négy hálaadó. Prédikáczió az emancícpatio 30. évfordulóján. Bp. 1898.

Persián Ádám. Mi lesz a zsidókkal? tól egy kérdésre. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920.

Die Pesther israelitische Deputiertenversammlung im Jahre 1861. und ihre Leiter. Nach authentischen Quellen u. d. Mittheilungen eines Augenzeigen bearbeitet. Frankfurt am-Main 1862.

Pesthy Jenő. A bolsevizmus rémnapjai. Naplójegyzetek. Bp. Szerző. Központi sajtóvállalat biz. 1921.

Pesti élet röpirata. Szerk. Roboz Imre. Friedrich, Horthy és Társai. R. Wien. Johann N. Vernay A. G. 1920.

Pesti Futár. 99 életrajz. Magyar selfmademének. Bp. Wodianer ny. 1928.

Pesti hitközségi választások küszöbén R. Bp. Kiss Gyula és tsa. ny. 1941.

A pesti izr. hitközség fennállása 125. évfordulójának és a magyar izraeliták vallási recepciója 30. évfordulójának megünneplése. Bp. Pesti izr. hitközség. Szent László ny. 1925.

X Pesti krónika. Írták Pásztor Árpád, Szomaházy István, Tábor Kornél. Vidám könyvtár 5. Bp. Magyar kiviteli és csomagszállító rt. A Nap ny. É. n.

Pestini, die 6. novembris 1807. (Cím nélkül. A magyarországi zsidóság 1807-ben Pesten november 6-án kelt kérvénye a nádorhoz és az országgyűléshez, hogy újból vétessenek elő a reájuk vonatkozó 1790—91. évi bizottsági munkálatok. Kinyomtatva latin és magyar párhuzamos szöveggel.) Pest. 1807.

Peszáchi Haggoda. Ford. Guttmann Simon. Bp. Stern A. Gewürz F. ny. 1932. — Új kiad. magyar és héber szöveg.

Peszeky Bálint. Mi a zsidók bűne? Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920.

X Petelei István. Jetti. Elbeszélések. Kolozsvár. Gombos és Sztupjár ny. 1893.

X Peterdi Andor* forradalmi versei. Vörös könyvtár. Bp. Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja. Stepka-neum ny. 1919.

Peterdi Andor. A sárga folt. Harcom a zsidóságért. Bp. Világosság rt. kvny. 1922.

Pethő Sándor. Viharos emberöltő. Hét portrait. Bp. Stádium rt. É. n.

Pethő Sándor. Világostól Trianonig. A mai Magyarország kialakulásának története. Bp. 1925.

Pethő Sándor. Csillagos órák. 41 vezércikk. Bp. Glóbus ny. 1939.

Petrássevich Géza. Magyarország és a zsidóság. Bp. Szent Gellért műint. 1900. 2. kiad.

Petrássevich Géza. Zsidó földbirtokosok és bérlők Magyarországon. Bp. Stephaneum ny. 1904.

Petrovics György. Az októberi forradalom és az idegen megszállás Makón. Makó. Kovács Sándor. 1921.

Peyer Károly. A zsidókérdés igazi háttere. Peyer Károly beszéde a második zsidótörvényjavaslat vitájában a képviselőház 1939. március 1-i ülésén. Bp. Szociáldemokrata párt. Világosság rt. kvny. 1939.

Philippson L. után fordították H. J. és R. F. Csakugyan a zsidók feszítették föl Jézust? R. Pest. 1866.

Pilisi József. A zsidó. Hozzászólás a zsidókérdéshez. Debrecen. Beké Zoltán ny. 1938.

Pilisi Lajos. Kain és Ábel. Márciusi beszéd. Forradalmi könyvtár 2. Bp. Világpáholy. Biró M. kvny. 1919.

Pillitz Dávid. Gyászbeszéd elhunyt császári királyi főherceg József Magyarország dicső nádora tiszteletére. Tartotta a szegedi izraeliták rabbija. Szeged. Grünn János. 1847.

Pinsker. „Önemancipációt!” Egy orosz zsidó intő szózata a fajtestvéreihez. Szilágyi Dénes ford. Spinoza-Füzetek. Bp. Zsidó Nemzet. Nekudah kvny. Munkács.

Pintér Jenő. Magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés. VII. köt.: A magyar irodalom a XIX. század utolsó harmadában. Bp. Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Stephaneum ny. 1934. — Uaz. VIII. köt. A magyar irodalom a XX. század első harmadában. 1—2. köt. Bp. Pintér Jenöné. Franklin-Társulat. 1941.

Pirke Aboth vagy a régi rabbik erkölcstudománya, rhapsodiai oktató mondatokban. Ford. Rosenthal Móricz. Buda. Kir. magyar egyet. ny. 1841. (Héber és magyar nyelven.)

Pirovich Lajos. A harmadik birodalom tükre. Mi a való helyzet Ausztriában? Bp. Medika ny. 1934.

Podraaniczky György báró. Az őszirózsás „forradalom” a budapesti honvédhuszár kaszárnyában. Naplótöredékek. Bp. Stádium rt. ny. 1935.

Pogány József** Adler Frigyes pőre, lásd ott.

Pogány József. A munkapárt bűnei. R. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1919.

Pogány József. Forradalom és ellenforradalom. A Budapesti Katonatanács február 7-i ülésén elmondott beszéd. Szocialista agitációs iratok 24. Bp. Világosság rt. kvny. 1919.

Pogány József. A fehér terror Magyarországon. Wien. Vorwarts. 1920.

Pogány József. Der weisse Terror in Ungarn. Wien. Neue Erde. 1920.

Pogány József. „Üsd a zsidót?” R. Moszkva. Az oroszországi kommunista párt magyar csoportja. Typographia Intern. 1920.

Pogány József. „Üsd a zsidót?” R. Wien. Elbemühl. 1922.

Polák E. Jeschuat Mosche. Rettung der Juden in Damaskus durch Moses Montefiore und Ad. Cremieux. Pressburg. 1841.

Egy polgár. A jellem és divat összefüggése és iránya. Első rész: A faj. Zalaegerszeg. Kakas Ágost ny. 1928.

Pollák, Kaim. Josephinische Aktenstücke über Altofen. Wien. Waizner u. Sohn. 1902.

(Pollák Leon). Manches Übel kann zuweilen seine guten Folgen haben. Pest. Landerer-—Heckenast. 1848.

Pollák Lipót. A klikk rendszerről és törzsfőnökgazdálkodásról. R. Bp. Pesti kvny. 1906.

Pollák Manó. Zsidó templomépítés Magyarországon a XIX. századtól a mai napig. Klny. IMIT évk-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1934.

Pollák Manó. Pollák Miksa. A zsidók Bécs-Újhelyen. Tanulmány a zsidók történetéhez Alsó-Ausztriában és Magyarországon. Részben kiadatlan kútfők alapján. Bp. Athenaeum rt. 1892.

Pollák Manó. A zsidók története Sopronban a legrégibb időktől a mai napig. Az izr. magyar irodalmi társulat által jutalmazott pályamű. Hetvenöt kiadatlan okirati melléklettel. IMIT. kiadványai VI. Bp. Lampel R. 1896.

Pollák, Max. Die Geschichte der Juden in Oedenburg von den altesten Zeiten bis zur Gegenwart. Wien. 1929.

Pollux. Bírálat Weininger Ottó „Nem és jellem” című művéről. Bp. Mai Henrik és fiai. 1915.

Pólya Jakab.* A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és ötvenéves fennállásának története. 1841—1892. Bp. Kertész József ny. 1892.

Polyák Béla. Zsidók a magyar mezőgazdaságban, történeti és statisztikai alapon. Adalékok a magyar földbirtokpolitikához. Bp. Grill—Benkő. Codex ny. 1928.

Poncins Léon de. A forradalom titkos erői: szabadkőművesség, zsidóság. Ford. vitéz Endre László. Bp. Fordító. Stádium rt. ny. 1939.

Pongrácz Jenő.** A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. IV. t.-c. és végrehajtási rendeletei, összeáll, és jegyzetekkel ellátta — Bp. A Törvény. Neuwald I, ny. 1939.

Pongrácz Jenő. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai szakaszainak és az italmérési engedélyek megvonására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtási rendeletei. Bp. A Törvény. Neuwald I. ny. 1939.

Pongrácz Jenő. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939:IV. t.-c. és az ezzel kapcsolatos képviselő választási rendeletek. Jegyzetekkel ellátta Pongrácz Jenő. Bp. Magyar Törvénykezés törvénytára. Neuwald I. ny. 1939.

Pongrácz Jenő. A zsidótörvény (1939:IV. t.-c.) és végrehajtási rendeletei, összeállította, jegyzetekkel és a m. kir. Közigazgatási Bíróság joggyakorlatával ellátta Pongrácz Jenő. Bp. A Törvény. Neuwald I. ny. 1942.

Pranaitis J. B. A keresztények a Talmudban, lásd Luzsénszky Alfonznál.

Preces ac piae functiones a comunitate judaeorum Posonii nomine conctorum in gremio regni Hungáriáé existentium judaeorum lingua hebraica peractae die, qua sacratissime caesareo-regia maiestas Leopoldus II. sacra regni Hungáriáé corona incinctus, traditae idiomali latíno. Posonii. Typis Francisci Augustini Patzko. 1790.

Pressburger, Ignatz. Gedicht nebst Anhang eines in der Synagoge gehaltenen Gebeth bey der feyerlichen Installation zum Obergespan des Somogyer Comitats dem Herrn Alexander Mérey von Kaposmére. Warasdin. 1832.

Progredieus. Az elmefogyatékosok. Gróf Tisza István. A zsidók. R. Bp. Harsányi Béla. Apostol ny. 1919.

Prohászka Ottokár. Sz. beszéd a polgári házasságról. Pozsony. Wigand F. kvny. 1893.

Prohászka Ottokár. Kultúra és terror. Bp. Az Élet. Németh biz. 1918.

Prohászka Ottokár. Die Judenfrage in Ungarn. Hammer—Schläge 21. Heft. Hamburg. Deutschvölk. Schutz- und Trutz-Bund. Deutseh-völkische Verlagsamt. 1920. — Uaz. The jewish question in Hungary. Hága. 1920.

Prohászka Ottokár. Kultúra és terror. A társadalmi kérdés. Prohászka Ottokár összegyűjtött munkái. XI. köt. Sajtó alá rendezte Schütz Antal. Bp. Szent István-Társulat. Stephaneum ny. 1928.

Prohászka Ottokár. Iránytű. Sajtó alá rendezte Schütz Antal. Bp. Szent István-Társulat. Stephaneum. 1929. — 2. kiad. 1940.

Bosnyák Zoltán. Prohászka és a zsidókérdés.
Nagy József. Prohászka szocializmusa.
Tamás József. Prohászka Ottokár társadalomszemlélete.
Turi Béla. Prohászka Ottokár politikája.

Propper Sándor (előadói beszéde). A jogi és erkölcsi feltámadás útja. A közszabadságokról és az ellenforradalom likvidálasáról a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1924. évi országos pártgyűlésén. Előszót írt Vámbéry Rusztem. Szocialista agitációs füzetek 32. Bp. Világosság rt. kvny. 1924.

Propper Sándor. Új ipari forradalom. Bp. Világosság rt. kvny. 1933.

Der Prozess von Tisza Eszlár. (Verhandelt in Nyíregyháza im Jahre 1883.) Eine genaue Darstellung der Anklage, der Zeugenverhöre, der Vertheidigung und des Urtheils. Nach authentischen Berichten bearbeitet. A Hartlebens Chronik der Zeit. Siebentes Heft. Wien. A Hartleben’s Verlag. Wilhelm Zöller. 1889. 3. kiad.

Pukánszky Béla. A magyarországi német irodalom története.* (A legrégibb időktől 1848-ig.) Német philológiai dolgozatok XXXI. Bp. Budavári Tudományos Társaság. 1926.

Pupulus (Kocsis Géza). Utópia. Az erősek világállama. Zsidó ábrándok paródiája. R. Bp. Szerző. Élet ny. 1937.

Quo vadis Hungária? Fajvédelmi könyvsorozat I. könyv. R. Bp. Nemzeti Élet. Szalay Sándor kvny. 1937.

Egy rabbinak a Habsburglotharingiai ház ellen hetven év óta működő átka. R. Kolozsvár. Burián Pál kvny. 1849.

Raby Samuelis tractatus, indicans errorem judaeorum circa observantiam legis Mosaicae, & venturum Messiam, quem expectant. Opus aureum omnibus Chrísti fidelibus, & scrip-turae professoribus apprime utile ab… Alphonso Bonoho-mine… circa annum 1339. ex arabico in latinum trans-latum; tempore pontificatus Benedicti fel. record pp. XI. Venetiis impressum, exinde licet ab hebraeis, ne typis man-detur, undique celatum, feliciter adinventum a… Francisce Grifono… denuo impressum Maceratae anno 1693. De-mum… reimpressum Budae, 1752. Typis Franc. Leopcld Landerer.

Raby Samuelis. Tractatus raby Samuelis stb. Jaurini. Typis Greg. Joan. Streibig. 1740.

Uaz. Cassoviae. 1746. Typis academicis s. J.

Rabbi Samuelis tractatus, indicans errorem judaeorum circa observantian legis Mosaicae, & venturum Messiam, quem expectant. Opus aureum omnibus Christi fidelibus, & S. scripturae professoribus apprime necessarium. Ab Alponso Bonohomine, hispano… circa annum 1339. ex arabico in latinum translatum; tempore pontificatus Benedicti Fel rec papae XI. Venetiis impressum, inde a judaeis, ne typis vulgaretur, undique celatum, tandem adinventum, & cum ofíici sanctae mquisitíonis consensu Maceratae olirn, postea de rev. archi-episcopalis consistorii Pragensis facultate reimpressum, nunc denuo recusum. Tyrriaviae. Typis academicis soc. Jesu. 1751.

Uaz. Edidit Christoph Abai. Cassoviae. Typis academicis soc. Jcsu. 1742.

Uaz. tót nyelven. W. Trnawe. Wytissenty w Impressy Akademicke. 1756.

Uaz. lásd még A sidó Raby cím alatt.

Rabinovics József. Az orosz forradalom. Bp. Közoktatásügyi népbiztosság. Otthon ny. 1919.

Rácz Béla. Vörösök és fehérek 70 év előtt. Az 1848—49-iki magyar ellenforradalom. Bécs. Bécsi magyar kiadó. Johann N. Vernay A. G. 1920.

Rácz Géza védőbeszéde, lásd Egy antiszemita sajtóper címnél.

Rácz Zoltán. Héber-magyar nyelvkönyv. Új gyakorlati módszer. Bp. Schlésinger biz. Polgár ny. Enying. 1936.

Rachel. Eine wahre Begebenheit aus dem Leben einer jüdischen Familie zu Anfang des 19. Jahrhunderts. Pest. Carl Osterlamm. 1858.

X Racine. Eszter. Ford. Bencze László. Debrecen. Debreceni zsidó gimnázium barátainak egyesülete. 1941.

Radisics Elemér. A magyar középosztály jövőjéről. Tekintettel a zsidó térfoglalásra. Klny. Új Nemzedék-ből. Bp. Pfeifer biz. 1917.

Radisics Elemér. Reflexiók az októberi forradalomhoz. A középosztály és a zsidóság szerepe. Bp. Pfeifer biz. Budapesti Hírlap ny. 1918.

Radisics Elemér. Reflexiók a keresztény kurzushoz. Lehet-e ma megoldani a zsidókérdést? Bp. Pfeifer biz. Budapesti Hírlap ny. 1920.

Radnai Gábor. Levél egy volt bajtársamhoz. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920.

Radnóti József* Akikről a pénz beszél. Békessy Imre előszavával. Bp. Pallas ny. 1923.

Radnóti József. Pöröly és pult. Huszonöt portré az ipari és kereskedelmi életből. Bp. May J. ny. 1925.

Radnóti József. Mi volt itt? Hegedűs Lóránd bukásától Popovics Sándor eljöveteléig. Bp. Ujságüzem ny. 1926.

Radnóti József. Pesti pénzoligarchák. Bp. Grill—Benkő. May J. ny. 1929.

Radnóti József. Kornfeld Zsigmond. Bp. Szerző. Révai ny. 1931.

Radó Imre és Mayer József. A noviszádi zsidók története. A novi-szádi Chevra Kadisa 200 éves fennállásának ünnepe alkalmából. Novisad. Uránia kvny. 1930.

Raffay Sándor. A zsidókérdés története Magyarországon. Orsz. Nemzeti Klub kiadványai 41. Bp. Kir. magyar Egyetemi ny. 1941.

X Rákost Jenő** Régi dal régi gyülölségről. Színmű 5 felvonásban. Pest. Eggenberger 1867. (Nemzeti Színház 1867.)

Rákost Jenő. A zsidókérdésről. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920.

A Rákosi per. Vád, védelem, ítélet. Vámbéry Rusztem előszavával. Bp. Vietorisz. Viktória ny. 1935.

Raschkovits, Moses. Die religiöse und politische Freiheit der Israeliten Ungarns. R. Raab. Witwe Klára Streibig. 1848.

Ráth Ferencz. Antiszemita káté, lásd ott.

Ráth, Franz. Antisemiten-Katechismus, lásd ott.

Ráttkay R. Kálmán. Aki megmentette Európát. Bp. Centrum rt. ny. 1940.

Rau, Gottlob. Das Judenthum in Freimaurerei. Bp. Márkus Samu kvny. 1902.

Ravasz László. Zsidókérdés az egyházban. Rádió prédikációk 177. Bp. Kálvintéri ref. egyházközség. Bp. Sylvester ny. 1939.

RECEPCIÓ.
Báttaszéki Lajos. Legyen világosság!
Democritos Nr. 2. A keresztény-zsidó házasság a parlamentben.
Ehrentheil M. Rezeption und Orthodoxie.
Fehér holló. Polgári házasság és zsidókérdés.
Groszmann Zsigmond. A recepciós mozgalom politikai története.
Herzog Emil. A zsidók álláspontja.
Kannengicser A. Juden und Katholiken in Oesterreich-Ungarn (Franciául is).
Keményfy Kálmán Dániel. Ötven év alkotmányos egyházpolitikája.
Kérészy Zoltán. Recepció, paritás és főrendiházi képviselet.
Klem József. A vegyes párok megáldása a zsinagógában.
Kohn Eliézer Hirsch. Hármas érzelem.
Mayer Gyula. A polgári házasság és a zsidókérdés.
Prohaszka Ottokár. Sz.-beszéd a polgári házasságról.
Der Religionskriegr in Ungarn.
Rosenberg Sándor. A zsidó és keresztény között polgárilag kötött házas frigyek.
Schlauch Lőrinc bíbornok fölterjesztése.
Stern Samu emlékbeszéde a recepció 40 éves jubileumán.
Szatmári Mór. Polgári házasság.

Redlich, Adolf. Auf! Israel! R. Bp. Márkus Samu kvny. 1896.

Reformation der Juden. Von einem Glaubensgenossen. Aus dem Ungarischen. R. Pest. G. Heckenast. 1867.

Regős László. Okai-e a zsidók a drágaságak? Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920.

Rehbert. A keresztények védelme nem zsidó hajsza. A nép számára. R. Esztergom. 1871.

Reich Béla. Táborhely, szálláshely. Fábián Béla előszavával. Bp. 1941.

Reich, H. L. Zum Wehr und Lehr. Ein Wort zur Zeit an die denkenden ungarischen semitischen und nicht-semitischen Bürger. R. Ung.-Altenburg. Alexander Czéh. 1882.

X Reich Ignácz. Honszerelmi dalok. Buda. Bagó M. ny. 1848.

Reich Ignácz. Beth-El. Ehrentempel verdienter ungarischer Israeliten. Pest. Lampel R. 1856—60. — 2. Auflage. Pest. 1868. — 3. Auflage. Pest. Bucsánszky. 1882.

Reichenthal Adolf. A cionizmus Magyarországon. R. Nagyszombat. Horovitz Adolf ny. Én.

(Reif Jakab). Kosmopolitismus és nationalismus, különös tekintettel a zsidók jelen állására. Irta Rf. J. Bp. Reach. 1875.

Reinitz Hermann. Julianus császár és viszonya a zsidókhoz. Bp. Neuwald I. ny. 1919.

Reizner János. Történelmi vizsgálatok a zsidók szegedi letelepülése körül. Klny. A szegedi zsidók 1785—1885. c. munkából. Szeged. Szerző. 1885.

Reizner János. Szeged története. Szeged. Engel Lajos kvny. 1899.

Der Religionskrieg in Ungarn. Der Kampf des glaubenlosen Staates gegen das Christentum. Aufruf zur Verteidigung der heiligen Kirche. (Übersetzt aus dem Ungarischen.) R. Wien. Roller. 1895.

Remarque Erich. Nyugaton a helyzet változatlan. Ford. Benedek Marcel. Halhatatlan könyvek. Bp. Dante kk. Hornyánszky V. ny. 1929.

Renan Ernő. Jézus élete. Bécs. Beck F. 1864.

Renan Ernő. Uaz. Bp. Krausz és tsa. Én.

Renan Ernő. Uaz. Ford. Salgó Ernő. Bp. Dick Manó. Budapesti Hírlap ny. 1928.

Renan Ernőnek Jézus Krisztus élete c. istentagadó és istenkáromló mű népszerű czáfolata. Egy nagyváradi megyei áldozártól. Nagyvárad. Hügel O. 1864.

Renan. Az apostolok. Pest. Ráth Mór. 1866. — 2. kiad. uott 1868.

Renan Ernő. Uaz. Bp. Krausz és tsa. Én.

Renan Ernő. Uaz. Ford. Salgó Ernő. Bp. Dick Manó. Budapesti Hírlap ny. 1928.

Renan Ernő. Spinoza. Ford. és jegyzetekkel kísérte Rácz Lajos. Olcsó könyvtár 1296—1297. sz. Bp. Franklin-Társulat. 1902.

Renan, Ernest. Az akropolisi ima. — Zsidó faj, zsidó vallás stb. Ford. Laczkó Géza. Nyugat könyvtár 27—28. sz. Bp. Nyugat rt. Én.

Report on alleged existence of „white terror” in Hungary. London. Printed by His majesty’s stationery office. 1920.

Reuss, Rodolphe. L’affaire de Tisza-Eszlár. Une épisode de l’histoire de l’antisemitisme au 19e siecle. Strassbourg. Treuttal & Würz. 1883.

Révai József. A magyar könyvkiadók és könyvkereskedők országos egyesületének ötven éve. 1878—1928. Bp. 1929.

Révai Mór János.[189] Írók, könyvek, kiadók. Egy magyar könyvkiadó emlékiratai. 2 köt Bp. Révai testvk. 1920.

Révész Béla.[190] Proletárok kiskönyve. Wien. Ipag Verlag. 1921.

Révész Béla. Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről. Gyoma. Kner Izidor ny. 1922. — Bp. Béta kk. 1924.

Révész Béla. Ady Endre tragédiája. A háború, a házasság, a forradalom évei. Bp. Athenaeum rt. 1924. — 2. kiad. 1926.

Révész Béla. Ady és Léda.[191] Bp. Dante. Hornyánszky V. ny. 1934.

Révész Béla. Ady trilógiája. Bp. Nova. 1936.

Révész Béla. S lehullunk őszi avaron. Ady és Léda tragikus szerelmének titkai. Bratislava-Pozsony. E. Prager. 1937.

Révész Béla. Ady Endre öszes levelei Lédához és a nagy regény teljes története. Bp. Szerző. Faragó Imre kvny. Kispest. 1942.

Révész Béla. Max Nordau élete. Bp. Szerző. Népszava biz. Faragó I. kvny. Kispest. 1942.

Révész György. A zsidó Jókai regényeiben. Klny. a Magyar Zsidó Szemle Kiss Arnold emlékkönyvéből. Nyíregyháza. Neuwald I. ny. Bp. 1940.

Révész Mihály.[192] A hűtlenségi per Bp. Világosság rt kvny. 1911.

Révész Mihály. A magyarországi munkásmozgalmak története 1867—1913. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1913.

Révész Mihály. A győzelmes magyar forradalom. Szocialista agitációs iratok 21. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1918.

Révész Mihály. Somogyi Béla[193] élete és munkássága. Bp. Világosság rt. kvny. 1925.

Révész Mihály. A Népszava története. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1930.

Révész Mihály. Weltner Jakab. A szociális tudás könyvtára. 19. Bp. Világosság rt. kvny. 1936.

Révész Mihály. A mi történetünk. Huszonöt esztendő: a szociáldemokrata párt megalakulásától a háború kitöréséig. 1890—1914. Szociális tudás könyvtára 18. Bp. Világosság rt. kvny. 1936.

Révész Vilmos. Forradalmi jogalkotás. Bp. Korvin testvk. kvny. 1919.

Rezessy Zoltán. A harmadik birodalom politikai és társadalmi rajza. Bp. Fővárosi kk. Fővárosi ny. Én.

Rezessy Zoltán. A harmadik birodalom kultúrképe. Bp. Fővárosi kk. Fővárosi ny. É. n.

Richtmann Mózes. Landau Ezékiel prágai rabbi (1713—1793) és a magyar zsidók. Bp. Athenaeum rt. 1905.

Richtmann Mózes. Kayserling. 1829—1905. Bp. Athenaeum rt. É. n.

X Ritoók Emma. A szellem kalandorai. Regény. 2 köt. Bp. Révai testvk. 1921.

Ritter Gaston. A zsidóság és az Antikrisztus árnyéka. Ford. Kecskeméthy E. Rozsnyó. Sajóvidék ny. 1935.

Rittner, C. H. Der ungarische Reichstags-Abgeordnete Iván Simonyi, oder die Verjudung des Antisemitismus in Ungarn. R. Hagen in W. Risel. 1886.

Robert Oszkár. Weltner Jakabok: felállani a Hymnusnál! és minden, ami szívemet nyomja. Egészen nyílt levelek az emigrációból. 1. R. Wien. Kari Brahl. 1930.

Robitsek Márta. Saphir Gottlieb Móric. Minerva könyvtár 126. Pécs. Dunántúl pécsi egyet. ny. 1938.

Roboz Andor.* Együtt a láncban. Nővérmunka a Március páholy számára. Bp. Várnay ny. 1911.

Roboz Andor. A gyermekért. Nővérmunka a Március páholy számára. Bp. Várnay ny. 1913.

Roboz Imre.** Az irodalom boudoirjában. Bp. Rózsavölgyi. 1916.

Roboz Imre. Bródy Sándor és néhány színésznő. Színes röpiratok 2. Bp. Korvin ny. 1918.

Roboz Imre. Őszinte szó az emigrációs politikáról. Bécsi röpiratok 1. Wien. Ipag Verlag. 1921.

X Rodionov Iván. Nincs kegyelem! Kornilov hadjárata. Történelmi elbeszélés az orosz forradalomból. Bp. Stádium rt. ny. 1929. 2. kiad.

Roelli, B. M. Emigránsok. Ford. és előszóval ellátta Kozmovszky Tibor. Bp. Szenko. Centrum rt. ny. 1940.

X Roesmann, Matwej. Fischbein élni aikar. Ford. Thury Lajos. Jó könyvek 6. Bp. Pantheon. 1934.

Rohling Ágost. A talmudzsidó. Minden rangú zsidó és kereszténynek megszívlelésül bemutatja Rohling Ágost tanár. Magyaritá Gemini. Pest. Heckenast Gusztáv 1872. — Uaz. 2. kiad. Bp. Franklin-Társulat. 1876, — Uaz. 3. kiad. Eger. Szolcsányi Gy. 1882.

Rohling Ágoston. A Talmud-zsidó. Ford. F. Gy. Rákoskert. G. Szabó István. Dürer ny. Gyula. 1939.

Rohling Ágoston.Uaz, lásd még Luzsénszky Alfonznál.

Rohling Ágoston. A tizenkilenczedik század katekizmusa zsidók és protestánsok számára, melyet azonban katholikusok is olvashatnak. Szabadon ford. a Szt. Istvánról czímzett esztergomi ősrégi papnevelő intézet magyar egyházirodalmi iskolája. Esztergom. Buzárovits G. ny. 1878.

Bloch J. S. Rohling tanár gonosz kópéságai.
Jellinek Adolf. A talmudzsidó.
Langsfelder Salamon. Erwiederüng auí Rohlings Pamphlet.Lichtenstein J. Der Talmud auf der Anklagebank.

Rohrer Joseph. Versuch über die jüdischen Bewohner der österreichischen Monarchie. Wien. Kunst und Industrie Comptoir. 1804.

Rokonstein József. A magyar izraelita 1860-ik évben. R. Pest. Osterlamm Károly. 1860.

Rokonstein Lépold. Egyházi gyászbeszéd, melly ös. k. főherceg József Antal János, Magyarország üdvözült emlékű nádora ő fenségének elhunyta fölött a nagyváradi izr. egyházban… (1847. febr. 14-én) tartatott. Nagy-Várad. Tichy Alajos ny. 1847.

X Rombol a gyűlölet. Elbeszélés egy XIX. századbeli morvaországi gettóból. Bp. Zsidó Újság. Klein S. ny. 1938.

Róna Lajos.*** Harminc év az újságíró-pályán békében, háborúban és forradalomban. 3 köt. Bp. Szerző. Hungária ny. 1930.

Rónai, J(ohann). Zion und Ungarn! Balázsfalva. Szerző. W. Kraft. Hermannstadt. 1897.

Rónai, János. Kozmopolitizmus és nationalizmus, különös tekintettel a zsidóság jelenkori állására. Bp. Reach S. 1895.

Rónay Károly, osgyáni. A tóra és népe.. A zsidókérdés megvilágítása. Bp. Held János kvny. 1929.

Roósz József. Pénz vagy becsület! A kamatszolgaság megtörése. Magyar Nemzeti Szocialista Könyvtár 3. Mezőberény. Bartha János kvny.

Rosadi, Giovanni, Jézus pőre. Ford. Boros Ferenc. Bp. Révai testvk. 1926.

Rosenberg Alfréd. Zsidókérdés — világprobléma. Fiala Ferenc előszavával. R. Bp. Centrum rt. ny. 1942.

Rosenberg, A. Das Judentum und die Nationalitatsidee. R. Kaposvár. Jeiteles H. ny. 1882.

Rosenberg, Ludwig. Nihil obstat. Vergahgenheit und Zukunft der Freimaurerei culturhistorisch beleuchtet. Bp. J. Wilckens. 1874.

Rosenberg Sámuel. Az 1848. évi törvények és a zsidók egyenjogúsága Magyarhonban. R. Pest. 1861.

Rosenberg, Sam. Das Gesetz vom Jahre 1848 und die Gleichberechtigung der Juden in Ungarn. R. Pest. 1861.

Rosenberg Sándor. A zsidó és keresztény között polgárilag kötött házas frigynek megáldása a zsinagógában. Bp. Muskát Miksa. 1895.

Rosenfeld Henrik. A szocializmus a bibliában és a talmudban. Baja. Nánay Lajos ny. 1903.

Rosenfeld Mártonné. A zsidó nő szakácskönyve. Bp. Fémes A. ny. 1938. 3. kiad.

X Roenfeld Morris költeményei. Gettódalok. Ford. Kiss Arnold. Bp. Deutsch Zs. és tsa. 1908.

X Roenfeld Morris . A nyomor dalaiból. Ford. Szirmai Rezső. Peterdi Andor bevezető tanulmányával. Bp. Juventus kk. 1924.

Rosenthal Móritz. A zsidó és a korszellem Európában. R. Pest. Beiméi József. 1841.

Rosenthal Móritz. Elbeszélés az Izrael népének Egyptombéli kimeneteléről. Buda. 1844.

Rostkowicz Artur. Debrecen vörösre mázoltan. Debrecen. Magyar nemzeti könyv- és lapkiadóváll. rt. ny. 1931.

Rosty Nicolaus. (Medici Paulus-tól fordítva.) Ritus ac mores Hebraeorum. Tyrnaviae. Typis Academicis Societati Jesu. 1758.

Roth Emil. Zsidó könyvek, zsidó sorsok. Klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat, 1938.

Roth Herman. A zsidók polgárosítása ok- s célszerű, vagyis vázlat a zsidók közép- és jelenkori helyzete s viszonyairól. R. Pest. Landerer és Heckenast. 1848.

Roth, M. H. Ein offenes Wort über die anonyme Broschüre „Mahnruf an die Israeliten Ungarns.” R. Prag. 1868.

Roth, M. A. Der Zionismus vom Standpunkte der jüdischen Orthodoxie. Nagytapolcsány. Platzkó Gyula ny. 1904.

Roth, M. A. Orthodoxia és cionizmus. Bp. Katzburg ny. 1922.

Roth Miklós. Id. báró Korányi Frigyes. Bp. Athenaeum rt. 1930.

Roth Sándor. Spinoza, mint politikai író. Politikai tanulmány. Bp. Pallas rt. ny. 1908.

Róth, Sándor. Juden im ungarischen Kulturleben in der zweiten Hälfte des XIX. Jahrhunderts. Die ersten bedeutenden jüdischen Dichter in der ungarischen Literatur. Dissertation. Berlin. 1934.

Rolhenburg, Efrájim. Herzensguss an Sr. Hochfürstliche Gnaden Joseph Kopácsy Graner Erzbischof am Tagé des feuerlichen Einzuges. Gran. 1839.

Roykó Viktor. Katolikus lettem. Egy magyar zsidó konvertita 10 levele keresztapjához. Kiskunfélegyháza. Szerző. Unió graf. int. 1935—36.

Roykó Viktor. „Vita a rabbinusokkal.” Klny. fentiből. Uott. 1936.

Roykó Viktor. Kereszténység, magyarság, zsidóság. Adalék a csonkamagyarországi zsidókérdés megoldásához. R. Kiskunfélegyháza. Szerző. Unió gráf. int. 1938.

Rózsa Ignác. Útmutató a szocialista irodalomban. I. Utópia írók és kommunisztikus kísérletek. II. A szocializmus úttörői. III. A szocializmus kronológiája. Forradalmi könyvtár 7—9. Bp. Világpáholy. Biró Miklós ny. 1919.

X Rózsa Ignác. Áron öt könyve. Egy szegény zsidó regénye. Bp. Szerző. Friedmann Á. ny. 1930.

X Rózsa Ignác. Szegény eladó lányok. Regény. Bp. 1932.

X Rózsaági Antal.* Kisvárosi titkok. Regény. Pest. Müller Gyula. 1859.

X Rózsaági Antal. Mintegy tíz év előtt. Regény. 3 köt. Pest. Emich G. 1860.

X Rózsaági Antal. Az életből. Beszélygyüjtemény. Arad. Szerző. 1879.

X Rózsaági Antal. Össze-vissza. Beszély és rajzgyüjtemény. Arad. Bettelheim testvk. 1883.

X Rózsaági Antal. Hova lettek a milliók? Regény. 2 köt. Bp. Singer és Wolfner. 1886.

Rózsay József.* A gyógyászat a hébereknél és a zsidó orvosok a középkorban. Pest. Wodianer F. 1862.

X Rózsay József. Tanulmány a régi zsidók orvostanáról. M. T. Akadémiai Értesítő. Legújabb folyam. VIII. Bp. 1874.

Rozsnyai gyors nyelvmesterei. Héber nyelvtan, héber-magyar-német beszélgetésekkel. Írta Fényes M. Bp. Rozsnyai Károly. Neuwald I. ny. É. n.

Röck Gyula. Dániel jövendölései. A világ vége és a zsidók jövője korunk látószögéből. Bp. Kókai L. 1939.

X Rössler, Carl. A frankfurtiak. (Die fünf Frankfurter.) Vígjáték 3 felvonásban. Ford. Molnár Ferenc. Fővárosi Színházak Műsora 279—280. Bp. Lampel R. É. n.

Rubinyi Mózes. Kiss József. Népszerű Zsidó Könyvtár 9. Bp. Lampel R. biz. 1923.

Rubinyi Mózes. Kiss József élete és munkássága. Bp. Singer és Wolfner. Révai testvk. ny. 1926.

Rudas György. Fajelméletek! R. Bp. Társadalom. Krakauer ny. 1935.

Rudas László. A szakadás okmányai. Adalékok a magyarországi proletárdiktatúra bukásához. R. Wien. Industrie Vg. 1920.

Rudas, Ladislaus. Abenteuerer und Liquidatorentum. Die Politik Béla Kuns und die Krise der Kommunistischen Partei Ungarnt. Wien. Ignaz Steinmann. 1922.

Rudnyánszky Endre. Szamuely Tibor. Moszkva. Forradalmi írások. 1920.

Rudnyánszky Endre. Vörös Magyarország. Berlin. Németországi Egyesült Kommunista Párt Magyar Csoportja. Alexander Druckerei. 1920.

Rumy, Georg Karl. Die Emancipation der Juden in Ungarn nebst unbefangenen Betrachtungen über die Verhaltnisse der Juden in sozialer Hinsicht und eine Darstellung des geistigen und literarischen Strebens der ungarischen Israeliten. — Zur Beherzigung geschrieben von einem christlichen Wahrheitsfreund freund. Pest. Magyar Tudományos Akadémia Kézirattár (Jogtudomány ált). 1844.**

Rumy, Georg Karl. (Jegyzetei a zsidók történetéről.) Magyar Tudományos Akadémia kézirattára.

Ryner-Mád Ferenc. Zsidó anti-szemitizmus. Pszihológiai tanulmány. Pest. Periszkóp. Hajnal ny. 1939.

Sabbatai, D.*** Egy az út. A zsidó nacionalizmus könyve. R. Bp. Zsidó Nemzet. Klein V. ny. 1939.

Sabbatai, D. Zsidó nemzeti káté. Spinoza-Füzetek. Bp. Zsidó. Nemzet. Nekudah kvny. Munkács. 1940.

Sabbatai, D. Zsidó sárgakönyv. (Zsidó munkaközösség.) R. Bp. Zsidó Nemzet. Klein V. ny. 1941.

Sabbatai, D. Második zsidó sárgakönyv. R. Bp. Zsidó Nemzet. Klein V. ny. 1941.

Sagittarius. (Max Schütz.) Franz List über die Juden. R. Bp. PestEr Buchdruckerei. A. G. 1881.

Ságody Kornél. Magyar érdek, antiszemitizmus, gazdasági talpraállás, területi integritás. Mi az igazság? Bp. Garai ny. 1920.

Saitschik, R. Beiträge zur Geschichte der rechtlichen Stellung der Juden namentlich im Gebiet des heutigen Österreich-Ungarn von 10—16. Jh. Frankfurt am Main. Kaufmann. 1890.

SAJTÓ.

Bangha Béla. A magyar katolikus sajtó kérdése.
Bosnyák Zoltán. Harc a zsidó sajtó ellen!
Caesareus. A budapesti zsidó-liberális sajtó és a szabadkőművesség.
Donáth Regina. A Tisza István elleni merénylet a hírlapirodalom tükrében.
Az Est. 1910—1935.
1850—1930. A nyolcvanéves Pesti Napló albuma
Faragó Jenő. 50 év az íróasztalnál.
Fehéri Armand. A vesztegető forradalom.
Fiala-Nyékhegyi. A magyar sajtó igazi arca
Gábor Andor. Doktor Senki.
Castmann Soma. A sajtószabadság korlátozása.
Gerely József. A sajtókérdésről.
Herczeg Ferenc. Andor és András.
Incze lstván. Keresztény vagy? — milyen lapot olvasol?
Kálnoki Izidor. Az újság.
Kálnoki Izidor. Újságíró-iskola.
Kálvintéri. A zsidó sajtó a kereszténység ellen.
Kálvintéri. Mi, katolikusok és a sajtó.
Kausz József. A véreskezü sajtó.
Körözsi Béla. Sajtóviszonyok Magyarországon.
Krüger Aladár. A sajtó a modern kor Napóleonja.
Latinca Sándor. Háború az uszító sajtó ellen.
Lovászy Károly. Pfujságok és pfujságírók.
Lukas József. A hatodik nagyhatalom.
Madzsar József. Mi történt a Népszavával?
Magyarország zsidó sajtója.
A magyar Újságkiadás negyven éve 1889—1929.
Nagy Elek. A demokrácia, szabadkőművesség és a sajtó.
Offener Brief an den Redacteur des „Ungar”-ns.
Osztern Rózsa. Zsidó újságírók és szépírók… 1854-ig.
Révész Mihály. A Népszava története.
Robitsek Mária. Saphir Gottlieb Móric.
róna Lajos. Harminc év az Újságírópályán.
Székely Sámuel. Egy újságíró emlékei.
Szomaházy István. Az Újság.
Vámbéry Rusztem. Sajtóbilincsek és sajtórabszolgák.
Vass József. Politika és sajtó.
Viczián István beszéde a szabadkőművességről és annak sajtójáról.
Zimándy Ignác. A magyar napisajtó parazitái.
Zsilinszky Endre. Nemzeti újjászületés és a sajtó.
Zsolt Béla. Ars seribendi, vagy az időszerű újságírásról.

X Salamon Béla. Hej színművész!… Bp. Szerző. 1939.

Salgó F. László. Egy fogyasztási szövetkezet története. Bp. Magyarzsidó könyvtár 2. Bp. Sachs—Pollák. 1902.

Samassa János. Naplómból. Bp. Apostol ny. 1920.

Samuel, E. Hamilton. Német-magyar-héber szótár és nyelvgyakorlókönyv. Cluj—Kolozsvár. Lingua biz. 1934.

Sándor Móric. Zsidók Szabolcsban. R. Nyíregyháza. Jóba Elek kvny. 1919.

Sándor Pál.* jubileumi emlékalbum. Az OMKE elnöke hetvenedik születésnapja és parlamenti tevékenységének harmincadik évfordulója alkalmából. Bp. OMKE. Tolnai ny. 1930.

X Sándor Pál. Fajok. Regény. Bp. Faust. 1936.

Sándor Pál. Marx vagy Hendrik de Man. Korunk könyvei. Bp. Faust. Viktória ny.

X Saphir (Móric Gottlieb.) Der falsche Kaschtan. E Schnoke in zwei Akten. (Bohózat jiddis nyelven.) 1820 körül.

Saphir (Móric Gottlieb.). Freuden-Gesang zur Feyer der… Anwesenheit unseres Landesvaters Franz des Ersten und uaserer Landesmutter Caroline Auguste. Pesth. Joh. Trattner. A héber szöveg: Ofen. K. ung. Universitäts Schriften. 1820.

X Saphir (Móric Gottlieb.). Gesammelte Schriften. Mit Bildniss des Verfassers. 4 köt. Stuttgart. Hallbergersche Verlag. 1832.

Saphir (Móric Gottlieb.). Ansprache an die Anwesenden bei Gelegenheit seiner Taufe. Pest. Landerer u. Heckenast. 1843.

Saphir (Móric Gottlieb.). Der Genius als Pilger. Ein Festspiel zum Empfang des Allerhöchsten Kaiserpaares im. Pester deutschen Theater. Mit Musik von F. A. Doppler. Pest. Joh. Herz. 1857.

X Saphir (Móric Gottlieb.). Declamations-Soirée für Ernst und Scherz, Geist und Herz. Pest. C. A. Hartleben. 1858.

X Saphir (Móric Gottlieb.). Humoros felolvasások. Ford. és bevezetéssel ellátta Faragó Béla. Arad. Reclam kvny. 1924.

Friedlander Sára. Saphir Móric Gottlieb.
Grünwald Miksa. Zsidó biedermeier.
Leidens und Freudensgeschichte.
Pukánszky Béla. A magyarországi német irodalom.
Robitsek Márta. Saphir Gottlieb Móric.
Összegyűjtött művei 26 kötetben Brünnben jelentek meg 1890-ben.

Sarda J. Salvany Felix. A liberalizmus bűn. Égető kérdések. Szerző engedelmével ford. Csápory Gyula. Esztergom. Buzárovits G. biz. 1888.

Sárga Ferenc. Megdöbbentő viszonyok a második zsidótörvény évében a magyar vállalatoknál. tól Fenyő Miksának „A hallgatás bűn lenne” című cikkére. I. Magyar kender-, len- és jutaipar rt. R. Bp. Szalay S. ny. 1939.

Sarolea, Ch. Szovjet-Oroszország. Bp. Stádium sajtóváll. rt. 1925,

Sass Irén.* Üzenet a magyar asszonyoknak. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920.

Sass Irén. Híres zsidóasszonyok. Hevesi Simon bevezetésével. Wien. Garai ny. Bp. 1925.

Sass Irén. Vázsonyi. Gróf Andrássy Gyula előszavával. Bp. Menora. Kertész J. ny. Karcag. 1926.

X Sass Irén. Énekek éneke. Regény. Bp. Múlt és Jövő. Korvin testvk. 1926.

Saulus. Neue Epistel an die „Ebräer”. R. Pressburg u. Leipzig. G. Heckenast’s Nachfolger (Drodtleff). Bp. 1884.

Schacht, Harand Horsa. Das Judentum im „bolschewistischen Vorfeld”. Dortmund. W. Crüwell. 1938.

Schächter, Hersch. Die Judenfrage in der Publizistik vor dem Jahre und wahrend des Jahres 1848 in Österreich-Ungarn, Dissertation. Wien. 1932.

Schächter, Miksa. A fedett fő a vallásoktatásban. Klny. Zsidó Néplapból. Bp. Franklin-Társulat. 1904.

Schächter, Miksa. Az assimilatióról. Klny. IMIT. 1905. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1905.

Schächter, Miksa. Vitézség a zsidóságban. Serlegavató beszéd Miskolcz. Klein és Ludig ny. 1906.

Schickert, Klaus. Die Judenfrage in Ungarn. Jüdische Assimilation und antisemitische Bewegung im 19. und 20. Jahrhundert. Essen. Essener Verlagsanstalt. National Zeitung. 1937.

Schirokauer Alfred. Két világ. Lassalle Ferdinánd élete. Ford. Gárdos Mariska. Bp. Tábor. 1937.

Schlauch Lőrincz bíbornok, váradi püspök fölterjesztése az „egységes polgári házasságjogról” szóló törvényjavaslatra és indokolására. Bp. Franklin-Társulat. 1893.

Schlesinger József. Nyilt szó a magyarhoni zsidóautonomia rendezéséhez. R. Aranyosmarót. Bertalan kvny. 1913.

X Schlieben, Erwin. Das Judenschloss. Regény. Pressburg u. Leipzig. G. Heckenast’s Nachfolger. (R. Drodtleff.) 1884.

Schmitt, Henri Charles. Die rote Hölle in Ungarn. Bolschewistische Momentbilder. Bern. Wyss. 1919. 2. kiad.

Schneider Miklós. A rohonci zsidók 1848. évi összeírása. Kiadta Schneider Miklós. Az előszót írta Horváth Kálmán. Szombathely. Szerző. Rónai ny. 1939.

Schossberger, Hirsch. Anrede zu Ehren und Würden seiner Bischöflichen Gnaden Herrn Josef Wild bei seinem feierlichen Einzug als Bischof zu Raab von der sämmtlichen Judengemeinde in Sziget náchst Raab. Raab. 1806.

Schön Dávid. A zsidók története a babiloni fogságtól a talmud befejezéséig. A pesti izr. hitközség megbízásából. Bp. Lampel R. 1901. — Uaz. Uott. 1922.

Schönfeld József. Vissza a Gettóba! Bp. Zsidó Szemle. Heller K. és tsa. 1919.

Schönfeld József. Harcban a zsidóságért összegyűjtött írásai 1908—1927. Bp. Általános ny. 1927.

Schönfeld József. Julian Silberbusch, Bródy József stb. A zsidó valóság útján. Bp. Törekvés ny. 1939.

Schönwald Miklós. A judaizmus és a hellén művelődés egymáshoz való viszonya a zsidó hagyományos irodalomban. Bölcsészdoktori értekezés. Bp. Neuwald I. ny. 1938.

Schöpflin Aladár. A magyar irodalom története a XX. században. Bp. Grill. 1937.

Schreiber, Moses. Dank-Predigt nach überstandener Cholera-Gefahr. Gehalten in hebráischer Sprache. Ins Deutsche übersetzt von Moses Eisner. Pressburg. Carl Snischek. 1832.

Schreiner, Martin. Die jüngsten Urtheile über das Judenthum. Berlin. 1902.

Schulchan Aruch. In deutscher Sprache verfasst und nach den Quellen neuarbeitet von Ph. Lederer. Pressburg. Alkalay u. Söhne. 1906. 2 kiad.

Schulchan Aruch. lásd Luzsénszky Alfonznál.

Schulek Tibor. A zsidó-keresztyénekről. Klny. Keresztyén Igazság-ból. Győr. Szerző. Baross ny. 1938.

Schultz József, N. Ütött a zsidóuralom utolsó órája? R. Mezőberény. Baltha ny. 1937.

Schück Berachjó. A zsidó családi otthon. Lúgos. Adolf Auspitz. 1926.

Schück Mór emlékkönyv. Karcag. Izr. hitközség ifjúsága. Kertész J. ny. 1941.

Schück, Salomon. Die Grundsätze des Talmud. Eine Polemik gegen die in „Nagy-Várad” Nr. 5. u. weiter… zitierten Talmud-verdrehungen. Bp. M. Burian. 1876.

Schück, Salomon. A keresztények a zsidókról. R. Karczag. Sződi S. biz. 1882.

Schück, Salomon. Tízparancsolat az antiszemitizmus ellen. R. Karczag. Sződi P. kvny. 1888.

Schück, Salomon. Szónoklat ker. főrabbitól, melyet Kossuth Lajos nagy hazánkfiának gyászistentiszteletén tartott Madarason, 1894. április 8-án. Karczag. Szödi S. kvny. 1894.

Schwab Arszlán. A zsidók. Felvilágosító értekezés Gasparich Kilit* úrtól a Csarnokban közölt hasonnevű cikk visszaigazításául. Magyarul közzétette és előszóval s jegyzetekkel bővítette Bloch Móricz. R. Bud. M. kir. egyetem betűivel. 1840.

Schwab Löw. Rede zu Feier des Geburtstages Sr. Majestät… Ferdinand I. (V.) gehalten in dem israelit. Tempel zu Pesth am 19. April 1840. Pest. Trattner—Károlyi. 1840.

Schwarz, David. Aufruf an die Israeliten des löbl. Sároser Comi-tates. R. Kaschau. Carl Werfer. 1846.

Schwarz, David. Szabadság, egyenlőség. R. Eperjes. 1848.

X Schwarcz Izidor. A csodarabbi. Kacagtató vígjáték 3 felvonásban és Miska, a jó zsidó. Egyfelvonásos humoreszk. Zsidó színpad 1. sz. Bp. Spatz H. ny. 1929.

Schwarcz Mór. A milliomos csalás vagy a corruptio a magyar királyi közlekedési minisztériumban, vagy hogy lehet az állampénzért pusztákat vásárolni és palotákat építeni. Védekező röpirat az Egyetértés 1881. aug. 11-i cikke ellen. R. Bp. Szerző. Neumayer Ede kvny. 1881.

Schwarz, Samuel. Die Messias Zeit. Erläuterungen der Thalmud-stellen die Bezug auf Israels Zukunft habén mit Rücksicht auf unsere Zeit. Pest. Ph. Wodianer. 1860.

Schweiger Albert. Mendelssohn Mózes aesthetikai és metaphysikai jelentősége. Békéscsaba. Teván Adolf kvny. 1907.

Sebestyén Károly.* Alexander Bernát. Klny. IMIT. 1934. évk.-böl. Bp. Franklin-Társulat. 1934.

Sebestyén Károly. Makai Emil. Népszerű zsidó könyvtár 9. Bp. Lampel R. 1923.

Sebők Endre, szentmiklósi. Szeretetszó a keresztényekhez egy zsidó leány által intézve. R. Pest, Beimel József kvny. Esztergom. É. n.

Sechs Acktenstücke zum Prozesse von Tisza-Eszlár. Berlin. 1882.

Sechs Briefe zur Beleuchtung der religiösen Wirren in über-Ungarn, von einem Beamter der israelit. Kulturgemeinde zu Eperies. R. Kaschau. 1866. (Héberül és németül.)

Seder Tefilla. Paizs és vért. Imádságok izraelita katonák számára. Bp. 1916. 2. kiad. (Héberül és magyarul.)

Seidl, G. Der Jude in Österreich-Ungarn. Skizzen aus dem sozialen Leben des 19. Jahrhunderts. München. É. n.

Seiler Ernő. A zsidóság mai kereseti lehetőségei Magyarországon. Előszóval ellátta Miskolczy Vilmos. Pécs. Szerző. Minerva ny. 1940.

Seiler Ernő. A zsidókérdés egyetlen megoldása. Előszóval ellátta Miskolczy Vilmos. Pécs. Szerző. Minerva ny. 1940.

Semigotha, lásd Weimarer historisch-genealoges Taschenbuch.

Semigothaisches genealogisches Taschenbuch aristokratisch-jüdi-scher Heiraten mit Enkel-Listen (Deszendenz-Verfolgen). Aufsammlung aller adeligen Ehen mit vollblutjüdischen und gemischblütigen Familien. München. 1914.

Semigothaismen. Allgemeines und Persönliches vom Semigothaismus. Beiträge zu dessen Sein und Werden, nebst einer Auswahl der wertvollsten Aeusserungen aus den dies- und jenseitigen Lagern über die semigothaischen Ereignisse, Um- und Zustände. München. 1914.

Serly Antal. A zsidóságra vonatkozó magyar törvények. Bp. Nyilas könyv- és lapkiadó. Centrum rt. kvny. 1939.

X Shakspeare. A velencei kalmár. Nemzeti Színműtár. 4. f. Pest. Landerer és Heckenast. 1853.

X Shakspere. A velenczei kalmár. Ford. Ács Zsigmond. Shakspere színművei XIV. Bp. Ráth Mór. 1887.

X Shakespeare. A velencei kalmár. Ford. Ács Zsigmond. Bevezette és jegyzetekkel kísérte Csiky Gergely. Olcsó Könyvtár 1194—1197. Bp. Franklin-Társulat. 1900

X Shakspere. A velencei kalmár. Ford. Ács Zsigmond. Shakspere összes művei VI. köt. Bp. Kisfaludy Társaság. Franklin-Társulat. 1901.

X Shakespeare. A velencei kalmár. Ford. Radó Antal. Magyar Könyvtár 382—383. sz. Bp. Lampel R. 1904. — Uaz. 2. kiad. Magyar Könyvtár 1029—1036. Uo. 1927.

X Shakespeare. A velencei kalmár. Dráma 5 felvonásban. Ford. Zigány Árpád. Fővárosi Színházak Műsora 85—86. sz. Bp. Lampel R. Én.

X Shakespeare. A velencei kalmár. Színmű 5 felvonásban. Ford. Rákosi Jenő. Remekírók Pantheonja. Bp. Pantheon. 1921.

A Velencei kalmár drámai cselekménye. Klny. „Nagyvárad”-ból. Nagyvárad. Láng József kvny. 1897.

Siklósi Tamás. Megállapodások az 1939. IV. t.-c. (zsidótörvény) földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban a kir. közjegyzők által hagyatéki és telekkönyvi ügyekben követendő eljárásról, stb. összeállította Siklósi Tamás. Pécs. Kir. közjegyzői kamara. Lázár E. ny. 1939.

Silberbusch, Julian. Bevezetés a cionizmusba. Ford. Weiss Farkas. Bp. Magyar Cionista Szövetség kulturális bizottsága. Nekudah kvny. Munkács. 1939.

Silberbusch, Julian. Die Wiedergewinnung der jüdischen Volkspersönlichkeit. Bp. Révai testvk. ny. 1940.

Silberfeld Jakab. A lélekvándorlás tana a zsidó irodalomban. Bp. Neumayer Ede kvny. 1902.

Silberfeld Jakab. Hangok a szivekhez. Szónoklatok. Nyíregyháza. Jóba Elek kvny. 1908.

Silberfeld Jakab. Émek habáchá. (Siralom völgye.) A békéscsabai és békés megyei zsidó hősi halottak emlékezete. Békéscsaba. Corvin ny. 1926.

Silberfeld Jakab. Harsonazengés. Zsidó tárgyú felolvasások, előadások, beszédek, imák. Bp. Dick Manó. Tevan Adolf ny. Békéscsaba. 1928.

Silbermann, J. Danklied zur Feier und zum Danke für die huldvolle Gnade, welche Se. Majestät… Franz Joseph I. an seine sammtlichen Unterthanen in Betreff der Besitzfähigkeit der Israeliten zu ertheilen geruhte. Arad. H. Goldschneider. 1860.

Silmán Herman. Mózes tanai szentek és igazak. Függelék: Mózes-e vagy Darwin? Óbecse. Löwy L. kvny. 1910.

Simon Lajos. Hová vezet a zsidók útja? Bp. Zsidó Szemle. Heller K. és tsa. 1919.

Simon László. Zsidókérdés a magyar reformkorban (1790— 1848). Különös tekintettel a nemzetiségre. Bölcsészetdoktori értekezés. A Tisza István tud. egyetem Magyar Történelmi Szemináriumának közleményei. 6. sz. Debrecen. Bertók Lajos. Beké Zoltán kvny. 1936.

Simonyi Iván. Nemzeti tragicomédia. Klny. Havi Szemle 6-ik f.-ből. Bp. Eggenberger. Athenaeum rt. 1880.

Simonyi Iván. Mentsük meg a magyar földbirtokot! Országgyűlési beszéd 1881 okt. 13-án. Pozsony és Lipcse. Drodtleff Rezső. Stampfel, Eder és tsai. kvny. Pozsony. 1882. 2 kiad.

Simonyi, Iván von. Die Wahrheit über die Judenfrage. Zu Nutz und Frommen des jüdischen Publicums. R. Pressburg. R. Drodtdeff. 1882.

Simonyi Iván. „Szabadság, Testvériség, Egyenlőség!” Országgyűlési beszéd, melyet a tapolczai kérvény folytán a zsidókérdésben 1883 január 20. napján elmondott Simonyi Iván. Bp. Szüts és tsa. biz. Bartalits Imre. Wigand F. kvny. Pozsony. 1883. 2 kiad.

Simonyi Iván v. Der Judaismus und die parlamentarische Komödie. — Rede über die Tauschungen und die nothwendige Reform unseres modernen Representatiosystems… Mit einer Einleitung: Die Juden und die Hohlheit unserer modernen Politik und Verfassung. Pressburg u. Leipzig. G. Heckenast’s Nachfolger (Rudolf Drodtleff). Stampfel, Eder und Comp. Pressburg. 1883.

Simonyi Iván v. Vorträge des Herrn Iván v. Simonyi aus Pressburg und des Herrn M. Liebermann von Sonnenberg aus Berlin über die Judenfrage. Chemnitz. 1883.

Simonyi Iván. Az 1884-ik évi Országgyűlést megnyitó legmagasabb Trónbeszédre adandó tólfelirati javaslat. Bp. Szerző. Szüts és tsa. biz. Stampfel, Eder és tsai. kvny. Pozsony. 1884.

Simonyi Iván. A modern alkotmánytan tévedései. — tóltási rendszerünk téves alapja és egy positiv reform-indítvány. Országgyűlési beszéd… 1882 február hó 7-én. Klny. Magyar Szemlé-ből. Bp. Szüts és tsa biz. Wigand F. K. ny. Pozsony. 1884. 2 kiad.

Simonyi Iván. A zsidókérdés és nemzetünk jövője. A magyar nép számára írta Simonyi Iván. (Megjelent az 1884-ki Antisemita naptárban.) Klny. Bp. Szerző. Szüts és tsa. biz. Westungarischer Grenzbote ny. Pozsony. 1884. 2 kiad. (1. kiad. 1882.).

Simonyi, Iván v. Der Antisemitismus und die Gesetze der menschlichen Gesellschaft. Rede, gesprochen am I. Antisermiten-Kongresse zu Dresden am 10. September 1882. Pressburg. E. F. Wigand. 1884.

Simonyi, Iván v. Die vollstandige Umgestaltung der Mittelschule. Eine unserer wichtigsten Aufgaben. Klny. Westungarischer Grenzbote 1894—96. évf.-ból. Pressburg. 1902. 3 kiad.

Simonyi, Iván v. Zeit-, Streit- und Zukunftsfragen. I. Band. Einleitung, Presse, Liebe und Ehe, Erziehung und Unterricht. Als Manuskript gedruckl. Pozsony. Druck der eigenen Officin. 1903. (2 kötet.).

Simonyi, Iván v. Die Schopenhauer-Filosofasterei, eine Ursache und ein Faktor des Nihilismus und Anarchismus und die einzigen Gegennüttel gegen die Letzteren. Aus dem Tagebuch eines Laien. Pressburg. Westungarischer Grenzbote. 1903.

Bosnyák Zoltán. A magyar fajvédelem úttörői.
Rittner C. H. Der ungarische Reichstags-Abgeordnete Iván Simonyi.
Schickert, Klaus. Die Judenfrage in Ungarn.

Simonyi Sándor.* Potyorektől Szamuely Tiborig. Kik tették tönkre Magyarországot? R. Bp. Hornyánszky V. ny. 1919.

Simonyi Sándor. Mi legyen a zsidókkal? R. Bp. Otthon ny. 1919.

Singer Ábrahám. Gyászbeszéd… Deák Ferencz emlékéért. Tartotta a várpalotai izr. templomban 1876. febr. 13. Székes-Fehérvár. 1876.

Singer Bernát. A cionizmus a hazafiság szempontjából. Okai, céljai, ellenségei és ezeknek ellenvetései. Klny. Ungarischer Wochenblatt-ból. Bp. Gross és Grünhut kvny. 1899.

Singer, J. Sollen die Juden Christen werden? Ein offenes Wort an Freund und Feind. Wien. Oskar Frank. Friedrich Jasper. 1884. 2 kiad.

Singer Jakab. Adatok a bánáti zsidók történetéhez a XVII. században. Bloch Mózes emlékkönyvből. Bp. Márkus Samu kvny. 1905.

Singer Jakab. Temes megye és a zsidók polgárosítása. Klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1907.

Singer Jakab. A temesvári zsidók az 1848—49-i szabadságharcban. Klny. Történelmi és Régészeti Értesítőből. Temesvár. Csanád egyházmegyei ny. 1914.

Singer Jakab. Temesvári rabbik a XVIII. és XIX. században. Szini. Wieder Jakab ny. 1928.

Singer Leo. Izrael panasza és feladata. Balassagyarmat. Wertheimer Zsigmond kvny. 1906.

X Singer Mihály. Zsidó világ. Rjzok és vázlatok. Bp. Grill Károly. Márkus Samu kvny. 1891.

X Singer Mihály. Judith. Regény. 2 köt. Előszóval ellátta Ágai Adolf. Győr. Grosz Gusztáv. 1891.

Singer Péter. Az arany alma. Hitszónoklat, mondotta az egyenjogúsítási ünnepély alkalmával, január 24-én Vár-Palotán. Veszprém. 1868.

Singer S. Leo. Bibliai történet és a zsidók története 2 részben. A világ teremtésétől a jelen korig chronológiai számításokkal. Rimaszombat. Lévai Izsó. 1901.

Sion bölcseinek jegyzőkönyvei. A bolsevikiek bibliája. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Pallas rt. ny. 1922.

Sipos István. A sémiták őshazája és a bibliai őshagyományok eredete. Bp. Szerző. Fébé ny. 1938.

Schreinka, Lazar. Rede bei Gelegenheit der feierlichen Austheilung der dem Herrn Moyses Hirschel allergnadigst verliehenen goldenen Civil-Ehrenmedaille. Arad. 1838.

X Sokolow, Nahum. új zsidó. Ford. Giszkalay János. Kadima könyvtár 1. Cluj. Kadima. 1922.

X Solem aleichem. A tizenhárom Rubinzon. Az első zsidó köztársaság vidám története. Elbeszéli egy szemtanú. Ford. Fodor Gy. A képeket rajzolta Szigethy István. Tréfás Könyvek 3. Bp. Kultúra. 1921.

Solymári István. A magyar kibontakozás gyakorlati útja. A zsidókérdés törvényes rendezése. Népi és nemzeti életcélok. Bp. Magyar nemzeti szolgálat pártja. Madách ny. 1937.

X Solymosi Eszter, vagy a Tiszaeszláron a zsidók által lesakterolt keresztény leány. írta a „Contra” szerzője.** Verses elbeszélés. Nyíregyháza. „Ébredjünk” kiadóhiv. Piringer és Jóba ny. É. n.

Sombart Werner. A zsidók jövője. Ford. Forbát Rózsi. Klny. Zsidó Szemléből. Bp. 1921.

X Somló Sándor. A szombatosok. Történelmi színmű 3 felvonásban. Fővárosi Színházak Műsora 52. sz. Bp. Vass József. Lampel R. 1899. (Nemzeti Színház).

Somogyi Béla* A keresztényszociális néppárt programmja az igazság megvilágításában. Munkáskönyvtár 18. Bp. Világosság r.-t. kvny. 1919.

Somogyi Béla. Munkásprogramm. Munkáskönyvtár 30. Bp. Világosság rt. kvny. 1919.

Somogyi Ferenc. Zsidójogunk fejlődésének áttekintése. Pécs. Szerző. Haladás ny. 1938.

Somogyi Ferenc. Jogtörténet és jogpolitika. tól Hegedűs Ferencnek. Szombathely, összetartás keresztény sajtóiroda. Hajnal Ferenc kvny. 1938.

Somogyi István. A szabadkőművesség igazi arca. I. köt. A szabadkőművesség felelőssége Trianonért. II. köt. A földalatti Magyarország. Bp. Apostol ny. 1929. 2 köt.

Somogyi József. Fajiság és magyar nemzet. Balassa Bálint könyvtár 1. Bp. Kir. Magyar Egyet. ny. 1941.

Somogyi Zoltán. A június 24-i ellenforradalom és a ludovikások. Bp. Pátria ny. 1920.

Somogyi Zoltán. A rémuralom napjaiból. Bp. Pátria ny. 1922.

Somosy János. Sidó grammatica. Buda. 1832.

Somosy János. Sidó olvasókönyv. Buda. 1833.

Sós Endre**. Nem leszünk Európa négerjei. Klny. Magyar Zsidó Szemléből. Bp. Gewürcz F. kvny. 1933.

Sós Endre. Diktátorok és diktatúrák. Cobden-könyvtár 69. Bp. Cobden Szövetség. Általános ny. 1934.

Sós Endre. Európa drámája. Korszerű magyar írások 4. Bp Viktória ny. 1936.

Sós Endre. Cion bölcsei a horogkereszt árnyékában. Egy antiszemita hamisítvány rémregénye. Bp. Viktória ny. 1937.

Sós Endre. Becsapott ajtók előtt. A magyar zsidóság sorskérdései. Napjaink zsidó problémái 1. Bp. Periszkop. Viktória ny. 1938

Sós Endre. Emberdömping. Az eviáni konferencia és a zsidó kivándorlók világproblémája. Napjaink zsidó problémái 2 Bp Periszkop. Klein V. kvny. 1939.

Sós Endre. Fejek és elvek. Új zsidó könyvtár 2 k. Bp. Vikória ny. 1940.

Sós Endre. Zsidók a magyar városokban. Történelmi tanulmány. Bp. Libanon. Springer Gusztáv kvny. 1941.

Sós Endre. A zsidók útja a kálvinista Rómában. Klny. a Guttmann Mihály emlékkönyvből. Bp. Neuwald I. kvny. 1943.

Sós Endre. lásd még Egyház és társadalom a fajelméletröl és Magyar zsidó írók dekameronja címeknél.

Söregi János. Löfkovits Artúr. 1863—1935. Debreceni Múzeumbarátok Köre kiadványai 2. Debrecen. Városi ny. 1936.

Spectator. Mi történt március 21-én? R. Bp. Glóbus ny. 1919.

Spiegler Gyula Sámuel. A héberek bölcsészetének története, különös tekintettel a keresztény és arab bölcsészeire. Bp. Aigner Lajos. 1893. 2 kiad.

Spinoza. Tractatus theologico-politicus. Fordították, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátták Posch Árpád és Rencz János.

Spinoza. Filozófiai írók tára XVIII. köt. Bp. Franklin-Társulat. 1903.—2. kiad. Uott 1925.

Spinoza. Ethikája. Ford. Balogh Ármin és Alexander Bernát. Filozófiai írók tára XXIX. köt. Bp. Franklin-Társulat. 1918.

Spinoza levelei. Ford., bevezetéssel, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátta Posch Árpád. Filozófiai írók tára. Új sor. Bp. Franklin-Társulat. 1926.

Alexander Bernát. Spinoza.
Horn I. E. Spinoza’s Staatslehre.
Renan Ernő. Spinoza.
Roth Sándor. Spinoza, mint politikai író.

Spitz Gyula és Kuti Zsigmond*** Dr. Hildesheimer. Császárné és zsidónö. Történelmi adatok. Mátyás király. Bölcseink életéből. Izr. történelmi könyvtár. I. köt. Debrecen. Csokonai ny. 1899.

Spitz Gyula. A talmud ethikai tartalma. Gyoma. Kner Izidor kvny. Én.

Spitz J. Gyula. A talmud álláspontja a morál és társadalom irányában. R. Bp. Révai testvk. 1884.

Spitz Samu. Ilyen. R. Bp. Ráth ny. 1938.

Spitz Samu. Olyan az élet. R. Bp. Ráth ny. 1938.

Spitzer, A. Dankrede, gehalten ara Tage der Installation Sr. Excellenz Herrn Franz Philipp Grafen v. Schönborn zum Obergespann in Beregher Comitat von der Judengemeinde zu Munkács uncj sämmtlich in Beregher Comitat wohnenden. Judenschaft im Monat Junny. 1803. H. és ny. n. 1803

Spitzer Márta. Balzac zsidó alakjai. Bp. Glóbus ny. 1939.

Spitzer Marthe. Les juifs de Balzac. Bibliothéque de l’institut Francais a l’universita Budapest. 39. Bp. 1939.

Spitzer Sam. Die jüdische Ehe nach mosaisch-talmudischem Recht, verglichen mit den in Oesterreich-Ungarn bestehenden, besonders neuesten Ehegesetzen. Esseg. Frank ny. 1869.

Spitzer Sam. Die Gemeindeordnung bei den alten Israeliten, verglichen mit den diesfalligen neueren Bestimmungen Oesterreich-Ungarn. Esseg. Frank ny. 1873.

Spitzer Sam. Das Heer und Wehrgesetz der altén Israeliten, Griechen und Römer, verglichen mit den Bestimmungen für Oesterreich-Ungarn. Vinkovce. 1879.

Splényiné Freystädter Flóra báróné. Életem. Szerelmeim. Szenvedéseim. Bp. Neuwald I. ny. 1908.

Sporer János. Palágyi Lajos élete és költészete. Bp. Szerző. 1937.

Stadler Károly. A két Askenázi (Askenázi Jakab és Chacham Cwi). Művelődéstörténeti elbeszélés a XVII.—XVIII. századból. Veszprém. Krausz Ármin fia biz. 1890.

Stadler Károly. Auto-da-fé Magyarországon. Elbeszélés a határzsidóság történetéből (XVI. század). A zsidó nép számára írta Stadler Károly. Pécs. Engel Lajos kvny. 1891.

Stadler Károly. Mendelssohn Mózes (A zsidó Sokrates). Mendelssohn arcképével és családi törzsfájával. Székesfehérvár. Singer Ede kvny. 1895.

Stanojevič, Simon. Die Wirkung der jüdischen Glaubens und Sittenlehre in der menschlichen Gesellschaft. Neusatz. Stanjojevics Zs. A. Pajevits. Neusatz. 1880.

Stanojevič, Simon. Uaz. 3. kiad. Zombor. Stanojevics Zs. Josef Skarnitzl’s Erben,

Skalitz. 1880.

Stanojevič, Simon. Die Judenfrage vom slawischen Standpunkte. Skalitz. Skarnitzl’s Erben. 1881.

Stanojevič, Simon. Effectulu doctrinei evresti de religiune si morale in societatea omenesca. Timisoara. Carol G. Törk 1881.

Stanojevič, Simon. Vplyv židovskych mravov v ludshej společnosti. Skalici. Skarnitzl’s Erben. 1881.

STATISZTIKAI MŰVEK.

Bakonyi László. A kongresszusi zsidó hitközségek statisztikája.
Benisch Artur. A zsidók térfoglalása és elhelyezkedése.
Bosnyák Zoltán. Fővárosunk elzsidósodása.
Bosnyák Zoltán. Magyarország elzsidósodása.
Fényes Elek statisztikai munkái.
Kovács Alajos. A zsidóság térfoglalása Magyarországon.
Kovács Alajos. A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében.
Körösi József. Budapest nemzetiségi állapota. (1881.)
Löw Leopold. Versuch einer Statistik der Juden in Ungarn.
H. Szabó Mihály. Mit mondanak a számok a zsidókérdésben.
Weszprémy Kálmán. A magyarországi zsidóság statisztikája.
Zentay Dezső. Beszélő számok.

Slatuten-Entwurf des Zentral-Vereins des Nichtjuden-Bundcs von Ungarn. Ausgearbeitet von Reichstags-Abgeordneten Victor v. Istóczy. Berlin. Otto Hentze’s Verlag. Max Bading kvny. 1880.

Statuten für den Pressburger israelitischen Casino-Verein. Pressburg. A. Schreiber. 1856.

Stehr. Izraelit. Volkskalendar für das Jahr d. Welt 5665. 1904—1905. Bp. Márkus Samu kvny. É. n.

Stein Artur. A zsidók köz- és magánjoga Magyarországon a honfoglalástól napjainkig. Pestújhely. Szerző. Németi ny. 1938.

Stein Samuel. Szofo Beruró. Héber nyelvtan. Ziltz M. német eredetije után. Pest. 1867. Steiner Lenke. Ágai Adolf. Bp. 1933.

Steinhardt Jakab. Beszéd, melly az aradi izraelita templomban 1846. évi augustus 29-kén a magyarországi izraelitáktól fizetni szokott türelmi adó kegyelmes királyi leirat által történt eltöröltetése miatt rendelt egyházi ünnepély alkalmával tartatott. Arad. Schmidt József ny. 1846. (Német nyelven is.)

Steinhardt Jakab. Predigt und Rede gehalten zur Feier der glücklichen Genesung Sr. Maj. Franz Josef I. Arad. 1853.

Steinhardt Jakab. Rede bei dem aus Anlass der von Sr. Majestät… Franz Josef I. den Israeliten in Oesterreich… verliehenen Rechte und Aufhelung mehrfacher, früher bestandener Beschrän-kungen, ara 28. Febr. 1860. stattgehabten Dank-Gottesdienst in der Synagoge zu Arad. Arad. H. Goldscheider ny. 1860.

X Steinhardt, Moritz. Aus dem Ghetto (Eisenstadt). Erzahlungen aus dem vorigen Jahrhundert. Leipzig. 1913. 2 kiad.

Steinherz Jakab. A székesfehérvári zsidók története visszaköltözésüktől a jelenig. (1840—1892.) Bp. Athenaeum rt. 1895.

Steinherz Jakab. Hirsch Mór báró emléke. Templomi beszéd… 1896. május 9. Székesfehérvár. 1896.

X Steinherz Jakabné. A Petrus család. Népszínmű. Székesfehérvár. Singer Ede kvny. 1909. Steinhofer Károly. Révai Sámuel élet- és pályarajza. Bp. Szerző. Pallas rt. ny. 1910.

Steiniz M. Ein niederschlagendes Pulver für den anonymen Verfasser der Broschüre: „Die Juden verlangen Emancipation! Soll man die Juden emancipiren?” der an der Migräne leieden scheint. R. Pesth. Jos. Beimel. 1848.

X Stella Adorján.* Én, Viola. (Humoros jelenetek.) Athenaeum rt.1938.

Stern Ábrahám. Izrael története. I. köt. Bibliai történet a honfoglalásig. II. köt. A honfoglalástól az első templom elpusztulásáig. Bp. Lampel R. 1901.

Stern (Szterényi) Albert.** Emlékirat a tettes Ns. Somogy vármegyei zsidóság irányában. Szerkeszti hazafiúi és vallásos buzgalomból Stern Albert. Nagy-Kanizsa. 1861.

Stern (Szterényi) Albert. Denkschrift über die Juden in Comitat Somogy. Gross-Kanischa. 1861.

Stern (Szterényi) Albert. Hebraisch-ungarisches Namen-Lexicon zu Matriken- und Ritualzwecken. Gross-Kanischa. 1864.

Stern (Szterényi) Albert. Védbeszéd, melyet a budapesti kir. fenyítő törvényszék előtt 1878. január 28-án mint vádlott a zsidó rituális elválás ügyében tartott. R. Bp. Ottó testvk. ny. 1878. (Néme tül is).

Stern J. A szocializmus alaptételei. Bp. Népszava kk. Gutenberg ny. 1897.

Stern, M. E. König Saul’s Glück und Ende, ein dramatisches Gedicht in vier Abteilungen. Pressburg. Carl C. Snischek. 1833.

Stern, M. E. Zeitstimmen an die Zionswáchter in Judenthums. Leipzig. 1841. — 2 kiad. 1860.

Stern, M. E. Toldoth Israel. Geschichte der Juden, hebráisch und deutsch. Wien. 1844.

Stern, M. E. Masslul Leschen Eber. Leitfaden der ebráischen Sprache. Ein vollstandig zum Vortrag geeignetes, in Fragen und Antworten eingerichtetes Handbuch der ebräischen Sprache. Pressburg. Anton Edel v. Schmid. 3 kiad.

Stern Mór. Szatmári zsidók útja. Történeti tanulmány a szatmári zsidó község múltjából. Szatmár. Szerző. Boros A. kvny. 1931.

X Stern Mór. Mózes. Bibliai színmű. 9 képben, prológussal. Szatmárnémeti. Szerző. Fraternitas ny. Kolozsvár. 1940.

Stern Salomon. Die politischen und kulturellen Kampfe der Juden in Ungarn vom Jahre 1848—1871. Dissertation. Wien. 1932.

Stern Samu. Jelszavak és közgazdaság. Cobden könyvtár 53. sz. Bp. Cobden-szövetség. 1931.

Stern Samu. emlékbeszéde a recepció 40 éves jubileumáról és beszámolója elnökségének hatéves működéséről. Bp. Pesti izr. hitközség. Pesti Lloyd ny. 1936.

Stern Samu. A szabad gondolat és a nemzeti eszme. Cobden-könyvtár 79. sz. Cobden-szövetség. 1936.

Stern Samu. Tiltakozás erdélyi magyar testvéreink üldözése ellen! Stern Samu beszéde az emancipáció hetvenedik évfordulóján. Bp. Pesti izr. hitközség. Athenaeum rt. 1938.

Stern Samu. A zsidókérdés Magyarországon. R. Bp. Pesti izr. hitközség. Glóbus ny. 1938.

Sfettner Tamás. Tizennégy év Kun Béla életéből. Tisza István gyilkosai, stb. R. Bp. Egyesült kvny. 1919.

Stolz Albán. A malterkanalas vitézek. Leleplezések a szabadkőműves konyhából. A német eredeti legújabb kiadása után szabadon magyarítja: Zalavári. Oktató Népkönyvtár. Pozsony. 1897—1898.

Stocker Antal. A nagy per. Cserny József és terrorista társainak bűnügye. A budapesti büntető törvényszék ítéletének és megokolásának teljes közlésével. MOVE könyvtár 1. Bp. 1920.

Strausz Adolf. A római ghettó. A római zsidó hitközség 2300 esztendős története. Bp. Genius. Kuriossy ny. 1929.

X Sue Jenő. A bolygó zsidó. 16 köt. Ford. Szabó Antal és (. Pleskott Henrik. Regény. Pest. Lauffer V. 1870—71.

X Sue. A bolygó zsidó. Ford. Keleti Gábor, Lányi Viktor és Csetényi Erzsi. Regény. Bp. Dante. Hornyánszky V. ny. 1927.

X Sugár Béla. Gyászmagyarok könnye, vére. Versek. Bp. 1914.

X Sugár Gyula. Útlevél. Versek. Magyar Zsidó Szellemi Közösség könyvei I. Bp. Periszkop. 1939.

Sulchan Aruch. „Terített Asztal.” A zsidók négy törvénykönyve. Bp. Váci keresztény ny. 1926.

Sullay István. Szabadásg, egyenlőség, testvériség, vagy: mi a szabadkőművesség alapelve, czélja, kiviteli eszközei, eredményei és veszélye az államra és az egyházra? Eger. Érsek-lyceumi kvny. 1882.

X Surányi Miklós. Szent hegy. Regény. Bp. Singer és Wolfner. Budapesti Hírlap ny. 1920.

X Surányi Miklós. Kantate. Regény. Bp. Hungária ny. 1920. (Több kiadás.)

X Surányi Miklós. Aranybástya. Színmű. Bp. 1934. (Nemzeti Színház.)

Svaszta Gyula. A nemzeti szocializmus országútján. Hét beszéd. Debrecen. Beké ny. 1936.

Svaszta Gyula. Élet- és halálharc a tőkeuralom ellen. Svaszta Gyula beszéde az 1937. június 6-iki mezőberényi nagygyűlésen. Mezőberény. Magyar Nemzeti Szocialista Párt. 1937.

Egy szabadelvű. A zsidókérdés Magyarországon. Röpirat, melyben megbizonyíttatik, hogy művelt zsidónak áttérése valamelyik protestáns vallásra erkölcsileg igazolt és nagy politikai ideálok által sürgetett eljárás. R. Bp. Kókai L. biz. Franklin-Társulat. 1882.

SZABADKŐMŰVESSÉG.

Abafi Lajos. A szabadkőművesség története Magyarországon. (Németül is.)
Abafi Lajos. A Corvin Mátyás páholy… huszonötéves története.
Abafi Lajos. A szabadkőművesség és az uralkodóház.
Aczél Gáspár. A szabadkőművesség titkai.
Arató Frigyes. Az Árpád-páholy története.
Arató Frigyes. A szabadkőművesség.
Bakonyi Kálmán. A magyar szabadkőművesek igazsága.
Bakonyi Samu. A magyar szabadkőművesség feladata az új évezredben.
Balassa József. A szabadkőművesség története.
Barcsai Adorján. A szabadkőművesség bűnei.
Bartha Tamás. A szabadkőművesség.
Benedikt Márk. A szabadkőművesség célja.
Bielcsik János. A szabadkőművesség támadása az egyház ellen.
Bleicher Miksa. Quo vadimus?
B’nai B’rith közlemények.
Braun Jakob. Das Judentum in der Freimaurerei.
Caesareus. A budapesti zsidó-liberális sajtó és a szabadkőművesség.
Csápori Gyula. A szabadkőművesség elleni szövetkezet.
Csápori Gyula. Ámítás és valóság.
Csápori Gyula. Az én kontrásom.
Debrecen keletén dolgozó… páholyok névsora.
Dehon Leo. A szabadkőművesség munkája.
Demokratia páholy könyvtára.
Doctor Veridicus. Mi a szabadkőművesség?
Doctor Veridicus. A szabadkőművesség keletkezése stb.
Frank Mór. Mi a szabadkőművesség?
Gelléri Mór művei.
Guttmann Max. Ein Jahr als Freimaurer.
Gyurátz Ferenc. A szabadkőművesekről.
Huszár Károly. A szabadkőművesség nemzeti veszedelem.
Huszár Károly. Adalék… 5000 szabadkőműves névsora.
Kabos. A szabadkőművesség a kulisszák mögött.
Ketteler Vilmos. Lehet-e hívő keresztény szabadkőműves.
Kocsis Géza. A kétarcú szabadkőművesség.
Kovács Ernő. Szabadkőműves emlékeim.
Le a szabadkőművesekkel!
Ludendorff Erich tábornok leleplezése a szabadkőművesség titkainak jelentőségéről.
Magyarország feldarabolása és a szabadkőművesség.
A Magyarországi Syvibolikus Nagypáholy főhatósága alatt dolgozó szabadkőművesek névsora.
A magyar szabadkőművesség béketörekvése.
Mentor. A szabadkőművesség.
Miklóssy István. A szabadkőművesség önleleplezése.
Miklóssy István. Nyilt interpelláció a belügyminiszter úrhoz.
Nagy Elek. A jog és szabadkőművesség.
Nagy Elek. A demokrácia, szabadkőművesség és a sajtó.
Nógrádi László. A szabadkőművesség titkai.
Pachter G. M. A szabadkőművesség titkos harca trón és oltár ellen.
Palatinus József. A szabadkőművesség bűnei.
Poncins, de Leon. A forradalom titkos erői.
Rau Gottlob. Das Judentum in der Freimaurerei.
Roboz Andor. Együtt a láncban.
Roboz Andor. A gyermekért.
Rosenberg Ludwig. Nihil obstat.
Somogyi István. A szabadkőművesség igazi arca.
Stolz Albán. A malterkanalas vitézek.
Sullay István. Szabadság, egyenlőség, testvériség.
Szabadkőműves Almanach az 1918-ik esztendőre.
Szabó Imre. A szabadkőművesség jövő feladatai.
Szalay Károly. A Comenius páholy története 1886—1913.
Szemelvények a debreceni szabadkőművesek titkaiból.
Verő György… Demokratia páholy 25 éves története.
Viczián István beszéde a szabadkőművességről és annak sajtójáról.
Visszapillantás a cluji Unió páholy negyvenéves működésére.
Wichtl Frigyes. Szabadkőműves gyilkosságok.

Szabadkőműves Almanach az 1918-ik esztendőre. Szerkesztik és kiadják Wilczek Gusztáv és Singer Arthur. Bp. Biró Miklós ny. 1917.

Szabados Mihály. Magyarok hazatelepítése, zsidók kivándoroltatása. Előszóval ellátta Makay Dezső. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Első Kecskeméti hírlapkiadó ny. 1942.

SZABADSÁGHARC (1848—49) ÉS A ZSIDÓK.

Barát Endre. Dávid a rebellis.
Bernstein Béla. Az 1848/49-iki szabadságharc és a zsidók. (Több feldolgozás.)
Einhorn I. Die Revolution und die Juden in Ungarn.
Heilprin Mihály. Köztársasági dalok.
Singer Jakab. A temesvári zsidók az 1848/49-i szabadságharcban.

Szabályrendelet az izr. hitközségek ügyeinek rendezése tárgyában. Bp. Kir. Magyar Egyet. ny. 1906.

Szabó Adolf. A zsidó iskola megmentésének gyakorlati lehetőségei. Klny. Izr. Tanügyi Értesítő-ből. Bp. Neuwald I. ny. 1937.

X Szabó Dezső.* Az elsodort falu. Regény. Bp. Táltos. 1919. (Több kiadás.)

Szabó Dezső. Az antijudaizmus bírálata. Bp. Ludas Matyi. 1938.

Szabó Dezső. Az egész látóhatár. 3 köt. Bp. Magyar Élet. Madách ny. 1939.**

Szabó Imre. Az antiszemitizmus hatása a zsidóságra. A Skót miszszió nagytermében 1934. január hó 7-én tartott előadás. Bp. Sylvester ny. 1934.

Szabó Imre.*** A szabadkőművesség jövő feladatai. Bp. Weisz L. ny. 1915.

X Szabó Imre. Zsidócskák. Cluj-Kolozsvár. Rádió k. 1921.

Szabó Imre. A zsidó Marx. Arad. Tip. Reismann. É. n.

Szabó Imre. Erdély zsidói. Talmudisták-chaszidák-cionisták. Kolozsvár. Kadima. 1938.

Szabó István. A zsidó baromfi- és tojásexportkartel üzelmei. R. Wien. Kobold ny. 1938.

Szabó László. Athenaeum. Ötven év egy irodalmi és nyomdai társulat életéből. Bp. Athenaeum rt. 1918.

Szabó László. A bolsevizmus Magyarországon. A proletárdiktatúra okirataiból. Bp. Athenaeum rt. 1919.

H. Szabó Mihály. Mit mondanak a számok a zsidókérdésben (részben Zentay Dezső tábláival). Bp. Tábor. Hungária ny. 1938.

Szabó Ödön. A Flavius-dinasztia a zsidó hagyományos irodalomban. Bp. Gewürz J. 1937.

Szabó Ödön. L’son hákódes. Héber nyelvkönyv. Teljesen új módszer a héber beszéd. Erec Jiszráel nyelvének gyors megtanulására. Bp. Katzburg ny. 1940.

Szabó Pál. Mi lett a szocializmusból… Bp. Stádium ny. rt. 1941.

Szabó S. Vilmos. Levelek egy megtévedt zsidóhoz. R. Bp. Weisz ny. É. n.

Szabó Zoltán. A fajegészség, fajvédelem és fajnemesítés örökléstana. (Előadás a soproni nyári egyetemen.) Bp. Szerző. Stádium ny. rt. 1939.

X Szabolcsi Lajos* A csillag fia. Egy nép tragédiája. Regény. Bp. Ujságüzem ny. 1918.

X Szabolcsi Lajos. A leveleki menyegző. Három zsidó mese. Bp. Révai testvk. 1919.

X Szabolcsi Lajos. A nyolcadik láng. Magyar zsidó legenda 1925-ből. Bp. Krakauer ny. 1926.

X Szabolcsi Lajos. Délibáb. Zsidó legendáskönyv. Bp. Egyenlőség. Glóbus ny. 1927.

X Szabolcsi Lajos. Az áruló. Zsidó tragédia. Bp. Fémes ny. 1940. 2 kiad.

X Szabolcsi Lajos. Vigasztaló. Versek. Bp. Fémes ny. 1940.

X Szabolcsi Lajos. Elsülyedt világ. Utiképek zsidó élményekről. Bp. Faragó ny. Kispest. 1941.

X Szabolcsi Lajos. A mainzi rabbi és más történetek. Novellák. Bp. Faragó ny. Kispest. 1941.

Szabolcsi Lajos. Gyöngyszemek a Talmudból és Midrasból. Előszót írt Hevesi Simon. Bp. Faragó ny. Kispest. 1942.

Szabolcsi Miksa** Olasz zsidók között. Bp. Szerző. 1904.

Szabolcsi Miksa. Gyöngyszemek a Talmudból és Midrasból. Magyar-zsidó könyvtár 1. Bp. Róth J. ny. 1906.

Szabolcsi Miksa. Zsidó témák. Két elbeszélés. Bp. Szerző. 1908.

Szakasits Árpád (szerkesztette). Szociáldemokraták a parlamentben. Lásd ott.

Szakasits Árpád. Horogkereszt, kereszténység és szocializmus.. Szociáldemokrata füzetek 17. Bp. Világosság rt. kvny. 1938.

Szalai György. Zsidók és arabok Palesztinában. Zsidó könyv. Bp. Magyar Cionista Szövetség könyvtárbizottsága. Ritter Jenőné, Újpest. 1940.

Szalay Károly. A Comenius páholy története. A Páholy sajátja. Bp. 1913.

Szalay László, zalai. A zsidó nők története. Bp. Glóbus ny. 1925. 2 kiad.

Szamuely Tibor. Milyen mély a papok zsebe. R. Moszkva. 1918.

Szamuely Tibor. Osztályharc a forradalmi Oroszországban. Bp. Kommunista könyvtár. 1919.

Szamuely Tibor. I. sz. parancsa. Szolnok, 1919. április 29. Bp. Faragó ny. 1919.

Szamuely Tibor. Riadó. Válogatott forradalmi írások Kun Béla bevezetésével. Sarló és kalapács könyvtár 12. Moszkva—Leningrád. 1933.

Fejérváry—Gravátz. A Szamuelli halálvonata.
A halál népbiztosa.
Kiss József. Az igazi Szamuelli.
Rudnyánszky Endre. Szamuely Tibor.
Samuelly Tibor élete és gaztettei.

Szamuelly Tibor élete és gaztettei. R. Bp. Magyar Kultúra újság és kk. Helios ny. 1919.

Szántó Béla. Osztályharcok és proletárdiktatúra Magyarországon. Petrograd. Tip. kommunisti českogo internacionala. 1920.

Szántó Béla. Klassenkámpfe und Diktatur des Proletariats in Ungarn. Berlin. Westeuropäische Sekretariat der Kommunistischen Internationale. 1920.

Szántó Béla. A magyarországi proletariátus osztályharca és diktatúrája. Utószót írt hozzá Karl Radek. Wien. Erste Wiener Vereins-Buchdruckerei. 1920.

X Szántó György. Fekete éveim. Önéletrajz. Bp. Révai. 1935.

Szász Károly. Emlékezés a vörös uralomra. Bp. Franklin-Társulat. 1922.

Szász Zoltán. III. emelet 12. Emlékeim a bolsevista és Markó-utcai fogházból. Bp. Glóbus ny. É. n.

Szász Zoltán. Magyarság és zsidóság. Bp. Szekulesz I, ny. 1926.

Szászhalmi József. Kommunista téboly. Vér és terror. Bp. Pápai E. ny. 1928. — Uaz. 2. kiad. Bp. Helios ny. 1928.

Szatmári, Eugen.*** lm roten Budapest. Berlin. Kulturliga. 1919.

Szatmári, Eugen. Das rote Ungarn. Der Bolschewismus in Budapest. Leipzig. (Neue Geist Verlag.) 1920.

Szatmári Mór.* Polgári házasság. Bp. 1894.

Szatmári Mór. Húsz esztendő parlamenti viharai. Bp. Amicus. Biró Miklós ny. 1928.

Száz év zsidó magyar költői. Szerkesztette Csergő Hugó stb. Bp. OMIKE kultúrtanácsa. Biró Miklós ny. 1943.

Századunk névváltoztatásai. Helytartósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye. 1800—1893. Eredeti okmányok alapján összeállította a Magyar heraldikai és genealógiai társaság egyik igazgató-választmányi tagja. Bp Hornyánszky V. ny. 1895.

A százéves sarkadi zsidóság emlékkönyve 1837—1937. Sarkad. Blasz J. ny. 1937.

Gróf Széchenyi István beszédei.** A M. tud. Akadémia megbízásából összeállította Zichy Antal. Gróf Széchenyi István munkái II. kötet. Bp. Magyar Tudományos Akadémia. Athenaeum rt. 1887.

Szegedi Pál. Zsidók az ellenforradalomban. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920.

X Szegfi Mór. Kis bajok, nagy gondok. Regényes képek. 2 köt. Pest. Heckenast G. 1856.

X Szegfi Mór. A harmadik szomszéd. Népies regény. Pest. Heckenast G. 1856.

X Szegfi Mór. Fenn és alant. Regény. 4 köt. Pest. Aigner L. 1871.

Székács József. Hogyan tehetünk szert könnyen hírre, névre. Bp. A Kisfaludy Társaság által megkoszorúzott szatíra.

Székely Béla. Az antiszemitizmus és története. Bp. Tábor. Hungária ny. 1936.

Székely Ferenc. Kornfeld Zsigmond emlékezete. Emlékbeszéd. Bp. Pesti Lloyd ny. 1909.

Székely István. A forradalmak és a keresztény politika. Bp. Katolikus Élet. Szent István társulat biz. Stephaneum ny. 1921.

Székely Nándor. A Numerus clausus Magyarországon („A védelem”). Kiadják a magyar egyetemről kizárt magyar ifjak. Előszót írt Pakots József. R. Bp. Bichler I. ny. 1922.

Székely Sámuel.*** Felelős-e a zsidóság az ország romlásáért? R. Bp. Uránia kvny. 1919.

Székely Sámuel. Egy újságíró emlékei. Bp. Wodianer ny. 1926.

Székely Sándor István. A második zsidótörvény teljes hiteles szövege részletes magyarázatokkal, összeállította és magyarázatokkal ellátta Székely Sándor István. (Bródy Ernő előszavával.) Bp. Szerző. Kellner A. ny. 1939.

Székely Sándor István. A második zsidótörvény és végrehajtási utasításának rendelkezései az értelmiségi munkakörben alkalmazottakra vonatkozóan… (Bródy Ernő előszavával). Bp. Szerző. Kellner A. ny. 1939.

Székely Sándor István. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtása. A 8360/1939. M .E. sz rendelet részletes magyarázata… Az előszót írta gróf Khuen-Héderváry Károly. Bp. Szerző. Springer ny. 1939.

Szekfű Gyula. Három nemzedék. Egy hanyatló kor története. Bp. Németh biz. Élet ny. 1920..

Szekfű Gyula. Három nemzedék és ami utána következik. Bp. Kir. Magyar Egyetemi ny. 1938. 5. kiad.

Szekrényi Lajos. A jeruzsálemi zsidó templomokról. Felolvasás. Bp. Pallas rt. ny. 1893.

Szemelvények a debreceni szabadkőművesek titkaiból. A Debrecen kel …-én dolgozó királyi művészek és munkájuk. Debrecen. Fehér Újság. 1920.

Szemere Miklós. Ideál. Bp. Athenaeum. 1898.

Szemnecz Emil. Zimándy Ignác és a „Magyar Állam”. Adatok egy sajtópör történetéhez. Bp. 1899.

Szende Pál. Új október felé. Wien. Johann N. Vernay A. G. 1922.

Szendréy Gerson és Garas József. A függetlenségi antiszemitapárt alapja és létjoga Magyarországon. Székesfehérvár. Szerzők. 1887.

Szentesy Alfonz. Keresztényvédelem (benne: Zsidóveszedelem. A Talmud magyarul.) Bp. Földesi Gyula ny. Ungvár. 1910.

Szentesy Alfonz. Zsidóveszedelem. A Talmud magyarul. Bp. (Füzetes kiadvány; több kiadás.) 1—2. f. Endrényi J. ny. Szeged; Dosztál K. Erzsébet. Dicsőszentmárton; Morvay Gyula Nagybánya. É. n.

Szentiványi Dezső. Bankuralom Magyarországon. Az ipari autarkia kártevései, R. Bp. Kellner ny. 1936.

Szentiványi Dezső. Bankdiktatura és a zsidókérdés. R. Bp. Szerző. Centrum rt. kvny. 1939.

Szentiványi Marcel. Sakter-Polka. Zongorára szerzé Szentiványi Marcel. Bp. Bartalits Imre. Spies R. és tsa. Bécsben. 1883.

X Szentkirályi István. A zsidók Magyarhonban. Drámai elbeszélés. Színmű 2 szakaszban. Pest. Gyurián J. (Lauffer V.) 1861.

Szentpétery József. Észrevétele egy Pesti Mesterembernek a Czéhek eltörlését javalló vélekedések körül, nemkülömben a mesterségeknek a Magyar Hazában még eddig nem ismert elébbi és mostani környülállásainak és állapotjának némely felfedezése. (Feleletül a Nemzetiség írójához.) Tudományos Gyűjtemény. Pest. 1832.*

X Szeő Demeter.** Zsidó vagyok… Regény. Bp. Budapesti Hírlap ny. 1933.

X Szép Ernő.*** Lila ákácz. Egy fővárosi fiatalember regénye. Bp. Athenaeum rt. 1919.

Szép Ernő. Uaz. 3. kiad. Pantheon. 1932.

X Szép Ernő összes költeményei. 1908—1938. Bp. Athenaeum. 1938.

Szerb Antal. Magyar irodalomtörténet. 2 köt. Cluj-Kolozsvár. Erdélyi Szépmíves céh. Minerva ny. 1934.

Szerényi Simon. Népbiztosok futása a frontról és még sok szenzációs leleplezés a kommun napjaiból. Bp. Révai testvk. ny. 1919.

X Szfurim Mendale Moscher. A sánta Fiske. Orosz-zsidó koldusregény. Menorah könyvek. Bp. Fővárosi ny. 1928.

Szigethy István. Út a magyar nemzetiszociálista állam felé. Wolff, Gömbös, Imrédy, Teleki. Bp. Csokonai. Máté ny. 1940.

X Szigligeti Ede. Zsidó. Eredeti színmű dalokkal. Négy szakaszban. Pest. Geibel K. 1844.

Szikszay Géza. Magyarság és zsidóság együttes hivatása a Duna-Tisza mentén. R. Bp. Szerző. Klein M. ny. 1938.

Szilágyi Albert. Zsidóság és kereszténység, vagy képek a múltból és jelenből. Történelmileg és pedagógiailag megvilágítva. Arad. Révész Nándor biz. 1894.

Szilágyi (Dénes).**** Nevelés nemzeti forradalomra. Válogatott cikkek és beszédek. Jabotinski előszavával. Bp. Zsidó Nemzet. Klein V. kvny. 1940.

Szilágyi (Dénes). A zsidók országa: Palesztina. Spinoza füzetek. Bp. Zsidó Nemzet. Nekudah ny. Munkács. 1940.

Szilágyi (Dénes). A zsidó nemzet története dióhéjban. Spinoza füzetek. Bp. Zsidó Nemzet. Nekudah kvny. Munkács. 1940.

Szilágyi (Dénes). A zsidó népegyéniség. Bp. Zsidó munkaközösség. Springer ny. 1943.

Szilágyi Imre. Új magyar gazdaságpolitikát. R. Bp. Levatich László. Centrum rt. kvny.

Szilárd Imre. Így kell megoldani a zsidókérdést! R. Bp. Szerző. Rechnitz és Pauler ny. 1939.

Szimonidesz Lajos. Zsidóság és kereszténység. Bp. Dante. Biró Miklós kvny. 1929.

Szirmai Vidor. A Magyar Zsidóság Almanachja, lásd ott.

(Szirmay L. Árpád.) A proletárdiktatúra története Nagyváradon. Írta egy nagyváradi kanonok. Bp. Korda rt. 1939.

X Szirmai Rezső. Menekülő lelkek. Regény. Bp. Fővárosi lapkiadó. 1925.

Szociáldemokrácia és kereszténység. R. Bp. Szent István társulat. Stephaneum ny. 1925.

Szociáldemokraták a parlamentben. A Szociáldemokrata párt választási küzdelmeinek dokumentumai a párt nemzetgyűlési képviselőinek életrajzaival és arcképeivel. Szerk. Szakasits Árpád. Vanczák János előszavával. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1922.

SZOCIALIZMUS.*

Adler Frigyes pőre.
Adler Friedrich. Bolsevizmus, vagy szociáldemokrácia?
Az Ált. fogyasztási szövetkezet vezetőségének panamái.
Ascher László. A szabadság útja.
Bangha Béla. Keresztény vagy vörös szocializmus.
Bárány Ferenc. A magyarországi zsidókérdés szociáldemokrata szempontból.
Benedek Pál. Ferdinánd Lassalle.
Bernát István. A szociáldemokrácia és a bolsevizmus.
Bernstein Eduard. Ami a Marxizmusban maradandó.
Bokányi Dezső írásai.
Böhm Vilmos írásai.
Brandstein Illés. Az osztályharc.
Braun Adolf. A szakszervezetekről.
Buchinger Manó írásai.
Buchingerné. Munkásnőkről — munkásnőknek.
A csuhások.
Az Egység okmányai.
Egyszerű igazságok (Gálócsy Árpád).
Engels Frigyes. A kommunizmus alapelvei.
Feith Jenő. A vörös ochrana.
Fiala Ferenc. A vörös kalapács.
Garami Ernő írásai.
Győzelmes tömegsztrájk.
Haller István. Le az árarczczal,
Haller István. Szocialista-kommunista csőd.
Huszár Károly. Szózat a keresztény munkásokhoz.
Huszár Károly. Korunk sebe és a nyomor vámszedői.
Ítéljen az Internacionálé!
Jászai Samu írásai
Kabos. Legyen világosság.
Kálmán Simon. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet a háborúban és a tanácsköztársaságban.
Kálvintéri. Keresztény vagy vörös szocializmus?
Katzburg Dávid. Igazság világa.
Kautsky Károly. A proletárság diktatúrája.
Kegel Miksa. Lassale Ferdinánd élete.
Kondor Bernát. Agitátor élmények.
Kun Béla. Dokumente der Einheit.
Landler Jenő. Egy mindannyiunkért, mindnyájan egyért.
Lassalle Ferdinánd. Mi az alkotmány?
Lassalle Ferdinánd. Munkásprogramm.
Liebknecht Vilmos. Mit akar a szociáldemokrácia?
Lukács Zoltán. Szocializmus és a zsidó nemzeti mozgalom.
Madzsar József. Mi történt a Népszavánál?
A magyarországi szociáldemokrata párt 1900. évi kongresszusa.
A magyarországi szocialista párt alakulása (1890. jegyzőkönyv).
Marx és Engels. A kommunista kiáltvány és Marx egyéb művei.
Migray József. A marxizmus csődje.
Mónus Illés írásai.
Müller Ernőné. A nők és a politika.
Pajor Rudolf írásai.
Propper Sándor. A jogi és erkölcsi föltámadás útja.
Révész Mihály. A hűtlenségi per.
Révész Mihály. A magyarországi munkásmozgalmak története.
Révész Mihály. Somogyi Béla élete és munkássága.
Révész Mihály. A Népszava története.
Révész Mihály. Weltner Jakab.
Révész Mihály. A mi történetünk.
Rosenfeld Henrik. A szocializmus a bibliában és a talmudban.
Rózsa Ignác. Útmutató a szocialista irodalomban
Schirokauer Alfonz. Két világ. Lassalla élete.
Somogyi Béla írásai.
Stern J. A szocializmus alaptételei.
Szabó Pál. Mi lett a szocializmusból…
Szociáldemokrácia és kereszténység
Szociáldemokraták a parlamentben.
Társadalmi lexikon.
Totis Béla. Születésszabályozás.
Világosság könyvnyomda rt 25 éve
Weltner Jakab. 1919. A vörös május.
Weltner Jakab egyéb írásai.

X Szokoly Viktor. Pesti furcsaságok. Humorisztikus életképgyűjtemény. 2. köt. Pest. Ráth Mór. 1860.

X Szól a kakas már… Dalok a zsidó ifjúság számára. Bp. Kadimah cserkész csapatok parancsnoksága. Katzburg ny. 1921.

Szomaházy István.* Az újság. A hírlapírás műhelyéből. Bp. Pesti Napló. Athenaeum rt. 1893.

X Szomory Dezső.** Péntek este. Dramolett. Bp. 1896. (Nemzeti Színház.)

X Szomory Dezső. Györgyike drága gyermek. Bp. 1912. Athenaeum rt. (Vígszínház.)

X Szomory Dezső. Szabóky Zsigmond Rafael. Színmű 3 felvonásban. Bp. Athenaeum rt. 1924. (Vígszínház.)

Szomory Dezső. Sába királynője. Dráma. Bp. 1926.

X Szomory Dezső. Levelek egy barátnőmhöz. Bp. Athenaeum rt. 1927.

X Szomory Dezső. Horeb tanár úr. Bp. Athenaeum rt. 1934.

Szöllösy Zsigmond.*** Makai Emilről. Felolvasás a Petőfi társaságban. 1910. okt. Bp. Singer és Wolfner. Korvin ny. 1911.

Szörényi Andor. Zsidó fajiság, zsidó lélek. Klny. az Egyedül vagyunk 1939. évf.-ból. Bp. Stádium rt. ny. 1939.

Szterényi József.* Gazdasági és szociális feladatok a háború után. Két előadás. Bp. Katz G. ny. 1917.

Szurmay Sándor báró. Az orosz vörös veszedelem és. Magyarország szerepe. Bp. M. Bolsevistaellenes Liga. Légrády tvk. 1921. (Németül, franciául és angolul is).

Szűcs Ábrahám. A pipás nemesek véleménye az adó, házadó, örökváltság, ingatlan birhatás, emancipatio, hitel, ősiség, magyar és deák nyelv iránt. Írta Szűcs Ábrahám1843-ban, aratás alatt. Kecskemét. Szilády Károly ny. 1844.

Szűcs Kálmán, tunyogi. Szabad-e tovább követni Marxot? Tanulmány a társadalom anyagi termeléséről. Bp. Központi Sajtóvállalat. 1920.

Szükség van-e Fábián Bélára? R. Bp. Athenaeum rt. 1939.

Szüsz Ignácz. A zsidó házassági jog, tekintettel hazai törvényeinkre. Kőszeg. Révai testvk. biz. Bp. 1882. — Uaz. bővített kiad. Kőszeg. Leitner N. 1884.

Szüts Gergely. Marx Károly élete és a marxizmus. Bp. Faust kk. Pannónia ny. 1934.

Tábor Béla. A zsidóság két útja. R. Bp. Pantheon. Hajnal ny. 1939.

Tájékoztató kereskedők és iparosok részére a II. zsidótörvény tárgyában. 1. köt. Az értelmiségi alkalmazottakkal kapcsolatos rendelkezések. 2. köt. Az ipar és hasznothajtó jogosítványokra vonatkozó rendelkezések. Bp. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Stádium rt. kvny. 1939.

TALMUD.

Baum Jakob. Der Talmud im ungarisehen Abgeordnetenhause.
Blau Lajos. Mi a Talmud?
Blau Lajos. A Talmud.
Bloch J. S. Rohling tanár gonosz kópéságai.
Ehrentheil M. Der Geist des Talmud.
Enyedi Mátyás. A Talmud.
Fischer Fülöp. A Talmudról.
Freumut Bernardin. Ó-zsidó religió titkok.
Goldberg Raphael. A talmud.
Hevesi—Blau—Weisz. Etika a Talmudban.
Huber Lipót. A Talmud.
Huszár Károly. Zsidóméreg. A talmud népies ismertetése.
Jellinek Adolf. A talmudzsidó.
Kitseer Jakob. Inhalt des Talmud.
Kohut Sándor. Mi a Talmud?
Langsfelder Salamon. Erwiederung auf Rohlings Pamphlet.
Lichtenstein J. Der Talmud auf der Anklagebank.
Lövy Ferenc. Véleményszabadság a Talmudban.
Luzsénszky Alfonz. Der Talmud in nichtjüdischer Beleuchtung.
Luzsénszky Alfonz. Die Talmudmoral.
Luzsénszky Alfonz. A Talmud magyarul.
Pranaitis J. B. (Luzsénszky A.) A keresztények a Talmudban.
Molnár Dezső. A zsidóság belszervezete a Talmud tükrében.
Rohling Ágoston. A talmudzsidó.
Schück Salomon. Die Grundsatze des Talmud.
Spitz Gyula. A talmud ethikai tartalma.
Spitz Gyula. A talmud álláspontja a morál és társadalom irányában.
Szabolcsi Lajos. Gyöngyszemek a Talmudból és Midrasból.
Szabolcsi Miksa. Gyöngyszemek a Talmudból és Midrasból.
Szentesy Alfonz. Zsidóveszedelem. A Talmud magyarul.
A Talmud gyöngyei.
Talmudi életszabályok és tanítások.

A Talmud gyöngyei. Ford. Molnár Jenő. Bp. Kovács ny. 1922.

Der Talmud in nichtjüdischer Beleuchtung, lásd Luzsénszky Alfonznál.

A Talmud magyarul, lásd Luzsénszky Alfonznál.

Talmudi életszabályok és erkölcsi tanítások. Héberből ford. és bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Krausz Sámuel. IMIT. kiadványai 111. köt. Bp. Lampel R. 1896.

X Táncsics Mihály. Pazardi. Kolozsvár. A ref. kollégyom bet. Bárra G. 1833.

Tarján Vilmos. A terror. Fényes László előszavával. Bp. Újság-üzem rt. 1919.

„A társadalmi és gazdasági egyensúly biztosításáról” szóló törvényjavaslat vitájában elhangzott szocialista beszédek. Peyer Károly, Esztergályos János, Reisinger Ferenc, Malasits Géza, Györki Imre, Kéthly Anna felszólalásai. Szociáldemokrata tűzetek. 27. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1938.

Társadalmi Lexikon (Szerk. Madzsar József.) Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1928

Tasnádi Kovács József, lásd Kovács József.

Tasnádi Nagy András két beszéde a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat együttes bizottsági és képviselőházi tárgyalása során. Bp. Szerző. Váci fegyint. ny. 1939.

Telegdy Zsigmond. A kazárok és a zsidóság. Klny. IMIT. 1940. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1940.

Gróf Teleki Pál. Beszédek 1939. Bp. Stádium rt. 1939.

Gróf Teleki Pál. Magyar politikai gondolatok. Sajtó alá rendezte Kovrig Béla. Nemzeti Könyvtár 42—43. sz. Bp. Dessewffy Gyula. Stádium rt. kvny. 1941.*

Il terrore bianco in Ungheria. Relazione della Commissione operaia inglese. Milano. Soc. ed. Avanti. 1920.

Tévelygő Izrael, vagy a zsidók felvilágosítása a szentírás alapján. Szabadon fordította Alfonz testvér. Szatmár. Pázmány sajtó. 1904.

X Tharaud, Jerôme et Jean. Bar-Cochebas (notre honneure). (Histoire d’un étudiant juif en Hongrie.) Paris. Cahiers de la Quinzanie. 1907.

X Tharaud, Jerôme et Jean. Quand Israë’l est roi. Paris. 1920.

X Tharaud, Jerôme et Jean. Die Herrschaft Israels. (Quand Israël est roi.) Übertragen von C. Zell. Zürich—Leipzig—Wien. Amalthea-Verlag. Waldheim-Eberle. Wien. 1927.

X Tharaud, Jerôme et Jean. A kereszt árnyéka. Ford. Eckhardt Sándor. Regény. Bp. Pallas rt. kvny. 1921.

P. Thewrewk Emil. Nyelvgyakorlatok.** Pozsony. 1848.

Thoroczkay Viktor báró. A magyar nemzet megújhodása. Bp. Szerző. Rényi biz. Biró M. kvny. 1917. — 2. kiad. Központi Sajtóvállalat. 1922.

Thon, Osias. Herzl Tivadar. Ford. Székely Imre. Kolozsvár. Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség. Lapkiadó rt. Én.

Tied a föld. R. Bp. Keren Kayemeth Leisrael. Révai testvk. ny. 1940.

TISZA-ESZLÁR-VÉRVÁD.

Adanovieh József. Tisza-Eszlár — zsidó kérdés.
Ágoston János. Le az álczával! (Eötvös Károly ellen.)
Ain erschrockenlich geschicht und Mordt.
Bary József vizsgálóbíró emlékiratai.
Báttaszékí Lajos. A vérvád.
Bél Mátyás Notitia Hungáriae.
Das Bilbul von Tisza-Eszlár.
Biró Lajos. A bazini zsidók.
Das Blutprozess von Tisza-Eszlár. (New-York.)
Bonfinii Rerum Ungaricarum libri.
Christliche Zeugnisse gegen die Blutbeschuldigung.
Democritos. Tisza-Eszlár és Tisza Kálmán.
Desportes H. Le mystere du sang chez les Juifs de touts les temps.
Dónáth Endre. Solymosi Eszter.
Duschak M. Mittel gegen die falschen Blutbeschuldigungen.
Enoch Jos. Entgegnung auf das vom Reformverein verbreitete Pamphlet.
Eötvös etc. Eingabe des 3 Verteidiger.
Eötvös Károly. A nagy per.
Esther Solymosi. (M. Schulze, Berlin.)
Eszlári. A Tisza-eszlári vértanu-leány.
Fern Atanáz. A zsidó rituális gyilkosságok igazi oka.
Frank Friedrich. Der Ritualmord vor den Gerichtshöfen…
Freimut Bernardin. A zsidó vérgyilkosságok története.
Gladius, Dr. A tisza-eszlári ügy ismeretlen hullája.
Kászonyi Dániel. Solymosi Eszter, a tisza-eszlári véráldozat. (Németül is.)
Kayserling Mayer. A tisza-eszlári vérvád. (Németül is.)
Kerék Nándor. Tiszaeszlár idejéből.
Kohut Adolf. Ritual-Mordprozesse.
László Zoltán. A vérvád átka alatt.
Liebermann Náthán. Megilath Ester.
Lippe Karpel. Die Menschenliebe, die Zivilisation und die Gerechtigkeit stb.
Loge Christian. Gibt es jüdische Ritualmorde?
M. Gy. Solymosi Eszter.
Marcziányi, Georg v. Esther Solymosi.
Moniot, Alb. Le crime rituel chez les Juifs.
Der Mord von Tisza-Eszlár.
Morel, M. Les Juifs et la Hongrie devant-l’Europe.
A námesztói gyilkosság.
Nathan Paul. Der Prozess von Tisza-Eszlár.
Nathan Paul. Der jüdische Blutmord.
Ollivier Fr. Les juifs en Hongrie.
Ónody Géza. Tisza-Eszlár a múltban és jelenben. (Németül is.)
Der Prozess von Tisza-Eszlár. (Hartleben.)
Reuss Rodolphe. L’affaire de Tisza-Eszlár.
Sechs Aktenstücke zum Prozesse von Tisza-Eszlar.
Solymosi Eszter, vagy a Tiszaeszláron… lesakterolt keresztény leány.
Tisza-Eszlár (végtárgyalás, vád- és védbeszédek).
Tisza-Eszlár. Napi értesítő.
Vád- és védbeszédek.
Valbert G. L’affaire de Tisza-Eszlár.
Weisz Manó. A nagy per titkaiból.
Zweig Arnold. Ritualmord in Ungarn.

Tisza-Eszlár. Tartalmazza a tisza-eszlári ügy végtárgyalását, vád-és védbeszédeit gyorsírói jegyzetek után. Nyíregyháza. Piringer J. 1882.

Tisza-Eszlár. Napi értesítő. A Tisza-eszlári bűnper végtárgyalása alkalmából, gyorsírói felvétel nyomán kiadja a „Nyírvidék” szerkesztősége. A szerkesztésért felelős Jóba Elek. Nyíregyháza. Piringer és Jóba kvny. 1883. (29. szám.)

A tiszaeszlári bűnper, lásd Bary Józsefnél.

Tiszteletteljes folyamodása a Magyar Izraelita Vallásfelekezet Törvényes Képviseleti Szerveinek a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 702. sz. törvényjavaslat tárgyában. Bp. Pester Lloyd ny. 1939.

12 ellenröpirat. Istóczy-ellenes folyóirat. Szerk. Hegyessy Márton. Főmunkatársa Báttaszéki Lajos. Nagyvárad—Budapest. Laszky Ármin, Nagyvárad. Robitsch. Bp. 1880. nov.— 1881. okt.

12 röpirat. Antisemiták pártközlönye. Szerk. Istóczy Győző. I. évf. 1880. okt.—1881. szept. — II. évf. 1881. okt.—1882. szept. — III. évf. 1882. okt.—1883. szept. — IV. évf. 1883. okt. —1884. szept. Bp. Tettey és tsa. biz. Buschmann F. kvny. 1880—1884.

A XVIII. SZÁZAD ZSIDÓKÉRDÉSSEL FOGLALKOZÓ IRODALMA.

Anrede an… Prinzen Joseph… als Statthalter.
Ballagi Géza. A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig.
Batthyány Aloysius. Ad amicam aurem.
Bemerkungen eines Weltbürgers.
Bemerkungen über die bürgerliche Verbesserung der Juden.
Chorin Aaron. Trauer Andachtrede über Ludwigs XVI.
Concha Győző. A kilencvenes évek reformeszméi.
Dugonics András Az arany peretzek.
Fába Steph… Informatio, respective instantia civitatis Tyrnaviensis.
Freudiges und öffentliches Dankopfer über die Genesung Joseph II.
Freymüthige Aeusserungen zur Belehrung der Juden (Tyrnau).
Gebet und Andachten am Krönungstag Leopold II.
(Haller József gróf). Planum.
Igaz hazafi…
József (II.) rendelete a zsidók vezetéknevére nézve.
Kammel Löwle. Noa Samson.
Keresztúri József. Leopoldus II. in campo Rákos.
Keresztúri József. Második Leopold magyar király Eleuterinek… látása szerint.
Landau Ezékiel. Igaz leábrázolása ama nagy és iszonyú zsidó átoknak stb.
Landau Ezékiel. Trauerrede (über) Maria Theresia.
Münz (Mienz) Moyses. Lob und Dankrede.
Münz (Minz) Moises. Anrede bey den Krönungs-Feyerlichkeiten Franz der Ersten.
(Nagyváthy János). A tizen-kilentzedik században élt igaz magyar hazafinak öröm órái.
Otrokocsi Fóris Ferenc. Restitutio Israel futura.
Preces ac piae functiones a comunitate judaeorum Posonii.
Rabbi Samuelis tractatus.
Rosty Nicolaus. Ritus ac mores Hebraeorum.
Verseghy Ferenc. A szerelem gyermeke.
A zsidó raby Sámuelnek dicséretes munkája.

Toch Rudolf. Mitteilungen aus dem Leben eines Martyrers für das orthodoxe Judentum, von ihm selbst geschrieben. Ein Beispiel zur Geschichte der jüd. orth. Gemeinde zu Pápa. Pápa. 1888.

X Toldy István. Az új emberek. Vígjáték 3 felvonásban. A Nemzeti Színház könyvtára 53. sz. Bp. Pfeifer F. 1874.

Tolkowsky S. Palesztina és a zsidók. Angolból ford. Lengyel Emil. Palesztina könyvek 1. Bp. Zsidó Szemle könyvosztálya. Heller K. és tsa. 1920.

X Tolnai Lajos. A báróné ténsasszony. Regény. Magyar Regényírók képes kiadása. 49. Bp. Franklin-Társulat. 1905. — (Első kiad. Bp. 1882.)

Torda László. A zsidókérdésről. Világkép könyvtár 8. Bp. Viktória ny. 1937.

X Tormay Cécile. Bujdosó könyv. Feljegyzések 1918—19-ből. 1. köt. A Károlyi-forradalom. 2. köt. A proletárdiktatúra. Bp. 1. köt. Rózsavölgyi és társa. 2. köt. Pallas rt. ny. 1920. — 2. kiad. Pallas rt. ny. 1921. —3. kiad. Pallas rt. ny. 1923. (Több idegen nyelvre is lefordítva.)

X Tormay Cécile. Két forradalom. Nemzeti Könyvtár 73—74. Bp. Stádium rt kvny. 1942.

Tóth László és Ribáry Géza. A zsidók egyenjogúsítása és külön jogrend alá helyezésére vonatkozó jogszabályok. Bp. Hungária ny. 1939.

Totis Béla. Születésszabályozás. Vámbéry Rusztem előszavával. Bp. Magyarországi Szociáldemokrata Párt orvostagjainak kiadása. Világosság rt. kvny. 1932.

Tóvölgyi Titusz. Mit kell tennünk? Vagy a zsidóság hazafisága és az aristocratia németesítő befolyása Magyarországon. R. Pest. Magyar ny. 1871.

X Török Sándor. Az idegen város. Regény. Bp. Franklin-Társulat 1932.

Trauer Andacht für Franz I. im israel. Tempel zu Altofen Ofen 1895.

Trauer Andacht für weil. Franz I. im isr. Beth-Hause zu Pesth. Ofen. 1835.

Trenkó József. Keresztény vagy zsidó Budapest. Bp Szerző Held János kvny. 1925.

Trostl Rezső. Irányelvek a magyarországi zsidókérdés alkotmányos rendezéséhez. Sopron. Röttig-Romwalter ny. 1938.

Trotzkij Leo. Munka, fegyelem és rend mentik meg a proletárságot. Ford. Bodó Pál.* Bp. Közoktatásügyi népbiztosság. Hungária ny. 1919.

Turáni átok és a jerichói trombita. R. Bp, Ny. és é. n. (1922).

Turfhumor. 47 víg eset. Írták Pásztor Árpád, Szomaházy István, Tábori Kornél. Vidám könyvtár 10. Bp. Magyar kiviteli és csomagszállító rt. A Nap ny. É. n.

Turi Béla. Prohászka Ottokár politikája. Bp. Élet ny. 1927.

Turóczi-Trostler József. Zsidó író a XX. században: Jákob Wassermann. Klny. IMIT. 1934. évf.-ból. Bp. Franklin-Társulat. 1934.

Turóczi-Trostler József és Zsoldos Jenő. Száz év előtt. Az első magyar zsidó írónemzedék. Bp. Pesti izr. hitközségi leánygimnázium „Báró Eötvös József” önképzőköre. Pesti Lloyd ny. 1940.

A Turul világnézet irányelvei és bajtársi útmutató. Szerk. Kalotás Antal—Szendrődy Miklós. Bp. Turul Sajtóvállalat ny. 1937.

Tuschak, Moritz. Ein moderner Mathusalem. Bemerkungen und Betrachtungen anlasslich des denkwürdigen Testaments des Baronets Sir Moses Montefiore sowie Anekdoten, Memoiren, Erzählungen. Reminiszenzen, Reiseabenteuer und interessante Geschichten aus dem Leben dieses grossen Philantropen. Pressburg. 1885.

Tüzér Károly. Korszerű illusztrált Pinkásziádák. Szerk… Bp. Bartalits I. ny. É. n. , . ,

Ujassi, Wolfgang. Memorandum an den k. ungar. Kultusminister August v. Trefort (die Einheit der jüdischen Gemeinden betreffend). Aus dem ungarischen. II. (Pozsony). 1873.

Ujházi Ede. Régi színészekről. Bródy Sándor előszavával.. Bp. A Nap ny. 1908.

Ujhelyi Jenik Béla. A zsidók bűne. R. Bp. Szerző. Ábrahám és Sugár ny. 1939.

Ujlaki Antal.** Szeged a forradalomban és a nemzeti feltámadásban. Szeged. Városi ny. 1921.

X Ujra amalgámozott üvegtáblátska. (Magyar és zsidó epigrammák.) H. és ny. n. 1819.

X Újvári Péter.*** Az új keresztény. Regény. Bp. Egyenlőség. 1919.

Újvári Péter. Földanyánk lovagjai. Regény.-Singer és Wolfner. 1914.

X Újvári Péter. A túlsó parton. Regény. Bp. Zsidó Szemle könyvosztálya. 1920.

X Újvári Péter. A bosszúálló Isten. Kultúra regénytára 10. Bp. Kultúra. É. n. (1920.)

X Újvári Péter. A mécs mellett. Regény. Bp. Springer ny. 1929.

X Újvári Péter. Magyar Zsidó Lexikon. Szerkesztette Újvári Péter. Bp. Magyar Zsidó Lexikon. Pallas rt. ny. 1929.

X Újvári Péter. Leviatán. Dráma. Bp. 1939.

Ullmann S. Sándor. Dednagyapám testamentuma. Zsidó renaissance könyvtár 3. Nagyvárad. Sonnenfeld ny. 1918.

(Ungar, H.) Mohrenwäsche, oder Entstehung und Zusammenbruch der ungarischen Ratediktatur. Von Spectator. R. Wien. Die Wage. 1919.

Ungar, Heinr. Die magyarische Pest in Moskau. R. Leipzig. Veritas. 1921.

UrAnia. (Szerk. Kármán József. 1794.), A nagy zsidó gyűlésről, mely 1650-ik esztendőben Magyarországon tartatott. Kármán József művei. II. köt. (82—86. o.). Nemzeti Könyvtár. Bp. Aigner Lajos. Wückens F. C. és fia kvny. 1880.

Urteil der britischen Regierung über den „weissen Terror” in Ungarn. Bp. Pátria ny. 1920.

Utasítás a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. IV. t.-c. rendelkezéseinek a m. kir. honvédségen belül való mikénti végrehajtására. Bp. M. Kir. Honvédelmi minister. Bpt. első honv. hadt. parság. Házinyomda. 1939.

Útban a világuralom felé… Cion bölcseinek jegyzőkönyve és a berni protokoll per. Ford. Szabó István. Függeléket írt Bosnyák Zoltán. Bp. Lőcsey Ferenc. Bethánia ny. 1936.

Über die Gebete der Israeliten in der Landessprache. Aus Quellén des Talmuds und der spateren Gesetzlehrern erörtert. H. és ny. n. 1819.

Üssünk, vagy ne üssünk. Időszerűtlen röpirat. Megjelenik minden kurzusban kétszer. Felelős szerkesztő Apor György. Évfolyam Anno post mortem Israel No. 21. R. Bp. Apostol ny. 1921.

A vád és az igazság. R. Bp. Ribáry Géza. Officina. 1939.

Vád- és védbeszédek a Tisza-eszlári bűnper végtárgyalása alkalmából. Gyorsírói jegyzetek nyomán kiadja a „Nyírvidék” szerkesztősége. Nyíregyháza. Piringer és Jóba kny. 1883.

X Vadnai Károly. Téli estékre. Elbeszélések.* Pest. 1862.

X Vadnai László.** Hacsek és Sajó összegyűjtött legjobb mókái. Bp Színházi Élet. Glóbus ny. 1933.

Vadnai László. Hacsek és Sajó a színházról és a sportról. Bp. Lantos. Pest-vidéki ny. 1935.

Vadnai László. Hacsek és Sajó a politikáról. Bp. Lantos. Pestvidéki ny. 1935.

Vadnai László. Hacsek és Sajó a családról. Bp. Lantos. Pestvidéki ny. 1935.

Vágó Géza. Hogyan tört ki a forradalom. A négy nap eseményei. A forradalom előzménye. A forradalom kitörése. Mi a kötelessége minden embernek. Mit hozott a forradalom. R. Bp. Lukács. Uránia ny. 1918.

Vajda Béla. A zsidók története Abonyban és vidékén. 1896.

Vajda Béla. A zsidók és hazájuk. Képek a zsidók történetéből. Bp. Lampei R. 1910.

Vajda Béla. Jókai és a zsidóság. Bp. Athenaeum rt. 1904. — 2. kiad. Losonc. Kármán ny. 1925.

Vajda János. Magyarság és nemzeti önérzet. Kóros áramok. Bp. Singer és Wolfner. Budapesti Hirlap ny. Én.***

Vajta Ferenc. Isten, Haza, Király. Az örökségünk. Bp. Kir. Magyar Egyet, ny. 1936.

Vajta Ferenc. Faji forradalom, vagy nemzeti evolúció? Turul mozgalmi füzetek 1. Bp. Turul Szövetség. Kir. Magyar Egyet. ny. 1937.

Vajthó László. Két költőnemzedék arca. (Aranytól—Ady-ig, Ady-tól—napjainkig.) Kortársaink 10 sz. Bp. Első kecskeméti hírlapny. 1935.

tól Kossuth Lajos legutóbbi levelére a zsidó kérdésben: „Szégyen és gyalázat, hogy Magyarországon zsidó kérdés is lehet”. R. Bp. Kocsi S. ny. 1883.

tólúton. Noar könyvek 1. Kolozsvár. Fraternitas ny. 1941.

Valbert, G. (Cherbuliez). L’affaire de Tisza-Eszlár. Klny. Revue des deux mondes-ből. I-er aout. Paris. 1883.

Vámbéry Ármin.**** Küzdelmeim. Bp. Franklin-Társulat. 1905.

Vámbéry Rusztem.***** Sajtóbilincsek és sajtórabszolgák. Bp. Népszava. Világosság ny. 3 927.

Vámbéry Rusztem. Az élő múlt. Politikai téveszmék — társadalmi babonák. Bp. Pantheon. Fővárosi ny. 1931.

Vámbéry Rusztem. Eretnek magyarázatok a nacionalizmusról. Bp. Korszerű magyar írások 5. Viktória ny. 1936.

Vanyó Tihamér. Fasizmus—hitlerizmus. Klny. Pannonhalmi Szemléből. Bp. Sárkány ny. 1936.

X Váradi Antal. Iskariót. Tragédia. Bp. 1876. (Nemzeti Szinház).

Váradi István. Társadalmi ethika és zsidógyűlölet. Nagyvárad. — Laszky Ármin kvny. 1902.

Várady Gyula, sziliczei. A ghettótól — a trónig. R. Törökszentmiklós. Kongorácz János ny. 1923.

Várady Gyula, sziliczei. A sátán karmaiban. A zsidó világkérdés magyar vonatkozásai. A világháború előtt. A világháború alatt. A világ háború után. Debrecen. Szerző. Magyar nemzeti könyv- és lapkiadóvállalat rt. ny. 1927.

Varga István. Az izraeliták régi rendtartásai és szokásai. Debreczen. Tóth F. ny. 1818.

X Varga Sándor. Tűz. Zsidó fiatalok szellemi közössége antológiája. összállította Varga Sándor. Bp. Gyarmati Ferenc kvny. É. n.

Vargha Gyula. A magyar hitelügy és hitelintézetek története. Bp. Pesti kvny. rt. 1896.

Varicourt. A zsidók és a zsidók kérdése. Pest. Beimel J. és Kozma V. (Lauffer.) 1861.

Varicourt Br. Die Juden und die Judenfrage. Pest. J. Beiméi u. B. Kozma, (Lauffer.) 1861.

Varjas Sándor. Marx és Engels életrajza. Bp. Közoktatásügyi népbiztosság. Ny. n. 1919.

Várkonyi Nándor. Az újabb magyar irodalom 1880—1940. Bp. Szukits. Városi ny. Szeged. 1942.

X Várnai Zseni.* Forradalmi versei. Vörös könyvtár. Bp. Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja. Athenaeum ny. 1919.

X Várnai Zseni. Cracchusok anyja. Versek. Bp. Szocialista-kommunista munkások magyarországi pártja. Pallas ny. 1919.

X Várnai Zseni. Katonafiamnak. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1919. 2. kiad.

X Várnai Zseni. Új versei. Vörös tavasz. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1919.

X Várnai Zseni. Anyaszív. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1919.

X Varsányi Gyula.** Uria. Tragédia. Bp. 1889.

Vártán a zsidóságért. R. Bp. Kiss Gyula és tsa. kvny. 1941.

Váry Albert. A vörös uralom áldozatai Magyarországon. Hivatalos jelentések és bírói ítéletek alapján. Bp. Váci kir. fegyintézet kvny. 1922. 2 kiad.

X Váry Rezső.Urak és gazdagok. Regény. Bp. Lampel R. 1927.

Vas Emanuel. Aus dem Ghetto von Venedig. Bp. Fortuna ny. 1905.

Vas Gereben. Régi jó idők. Pest. 1855.

X Vas István. Őszi rombolás. Versek. Bp. 1932.

Vass József. Politika és sajtó. Bp. Alkotmány. 1917.

Vázsonyi János*** országgyűlési képviselőnek a második zsidótörvény tárgyalása alkalmából elmondott parlamenti beszéde. Bp. Törekvés ny. 1939.

Vázsonyi Vilmos**** beszédei és írásai, összegyűjtötte és korrajzi bevezetéssel ellátta Csergő Hugó és Balassa József. Előszót írt gróf Apponyi Albert, gróf Esterházy Móric és Bárczy István. Vázsonyi Vilmos életrajzát Pakots József, a mű zárószavát Vázsonyi János írta. Bp. Vázsonyi-emlékbizottság. Légrády testvk. ny. 1926.

Vázsonyi beszédei. 1. A Központi Demokrata Körben 1922. május 13-án. 2. Az Egyesült Lipótvárosi Polgári Körben 1922. május 15-én. Bp. Ujságüzem ny. 1922.

Vázsonyi beszéde az Erzsébetvárosi Nemzeti Demokrata Pártban 1922. május 19-én. Bp. Ujságüzem ny.

…védelmünkben! (Vezércikkek, tanulmányok, vitacikkek.) Zsidómagyarok Családi Könyvtára 1. köt. Bp. Képes családi lapok. Faragó J. ny. Kispest. 1942.

Venetainer Lajos. A felebaráti szeretet a zsidó ethikában. Bp. Singer és Wolfner. 1891.

Venetainer Lajos. Ezredéves ünnepünk. Három beszéd. Szeged. Traub B. és tsa. 1896.

Venetainer Lajos. A zsidóság szervezete az európai államokban. IMIT. kiadványai XVI. köt. Bp. Lampel R. 1901.

Venetainer Lajos. A zsidóság eszméi és tanai. Bp. Singer és Wolfner. 1904.

Venetainer Lajos. Die Messiashoffnung des Judentums. Vortrag. Bp. Szerző. 1915.

Venetainer Lajos. A magyar zsidóság története a honfoglalástól a világháború kitöréséig különös tekintettel gazdasági és művelődési fejlődésére. Bp. Fővárosi ny. 1922.

Vereby Soma. A zsidókról és ezeréves szenvedéseikről. R. Esztergom. 1859.

Vereby Soma. Ueber die Juden und ihre tausendjahrigen Leiden. R. Wien. 1859.

Vereby Soma. Dal-emlény a pesti izraelita új imaház ünnepélyes fölszentelésére. Pest. Szeptember 6-án 1859. Esztergom. Horák Egyed. 1859.

Vereby Soma. A magyar izraeliták jelene s biztos jövője. R. Pest. 1861.

Vereby Soma. Ne bántsd a magyar zsidót! R. Bp. 1882.

Verharadlungen in Betreff der Emancipation der Juden im gross-britannischen Parlamenté 1830. Pesth. O. Wigand. K. ung. Universitáts Buchdruckerei. 1830.

Verhovay Gyula. Liberalismus és conservativismus. Bp. Tettey N. és tsa. 1875.

Verhovay Gyula. Az álarcz korszaka. Bp. Szüts és tsa. biz. 1889.

Verhovay Gyula. Az ország urai. Bp. Szüts és tsa. biz. 1890.

Vérkeveredés és fajvédelem. Tanulmány. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Held János kvny.. 1940.

Vermes Gyula. Kicsoda az a Mezőfi Vilmos? Nyílt levél Kishegyes keresztény polgáraihoz. R. Bp. Stephaneum ny. 1906.

Verő György. A Magyarországi Symbolikus nagypáholy védelme alatt dolgozó Demokratia c. „Szabadság, egyenlőség, testvériség” jeligéjű t… és t… szabadkőműves páholy 25 évi működésének története. Demokratia páholy könyvtára 100. Bp. Dick Manó. 1916.

X Verseghy Ferentz. A szerelem gyermeke. Nézőjáték.*

Vértes József. Egy ember a forradalomban. Egy újságíró visszaemlékezései. Nyíregyháza. Tiszavidék ny. 1930.

Vértes Marcel rajzai a magyar pokolból. Bevezetőt írt Halmi József. Wien. 1921.

Vészi József** Hiénák Jókai sírján. tól egy pamfletre. R. Bp. Révai és Salamon ny. 1904.

Viczián István beszéde a szabadkőművességről és annak sajtójáról. Bp. Athenaeum rt. 1926.

Viczián István beszéde a szakszervezetekről. Bp. Athenaeum rt. 1926.

Victor János. Az antiszemitizmus hatása a keresztyénségre. A budapesti Skót misszióban 1934. február 4-én tartott előadás. Bp. Sylvester ny. 1934.

Vidor Pál. A zsidó cserkész első próbája. Bp. Szerző. 1938.

Viereck G. S.—P. Eldrridge. A bolygó zsidó önéletraza. (Kétezer esztendő története.) 2 köt. Ford. Berend Miklósné. Bp. Káldor. Világosság rt. kvny. 1934.

Vigyázó Gyula. A magyar zsidóság és a magyar társadalom. 1908.

Vihar Béla. Zsidók a magyar tájban. Kis magyar zsidó szociográfia. Bp. Glóbus ny. 1940.

Vikár Béla, Zbóray Miklós stb. Politikai Magyarország. IV. köt. A politikai pártok története.*** Bp. Anonymus történelmi kk. Pallas rt. ny. 1914.

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS A ZSIDÓK.

Fábián Béla. Az orosz pokol.
Fábián Béla. Pétervár.
Fábián Béla. 6 ló—40 ember.
Fábián Béla. Ezer ember asszony nélkül.
Gábor Andor: Untauglich úr.
Gábor Andor. A polgőr és egyebek.
Goldberger Izidor. Harci riadó.
Grünwald Lipót. Magyar katona hébernyelvű naplója.
Kecskeméti Lipót. Háborúba mentek a fiaink…
Kiss Arnold. Szózat a magyar zsidó katonákhoz.
Lévai Jenő. Éhség, árulás, Przemysl.
Lévai Jenő. Éhség, forradalom, Szibéria.
Lévai Jenő. Éhség, panama, Hinterland.
Löwi Móni a népfelkelő.
Magyar zsidó hadi archívum almanachja.
Magyar zsidó katonák aranykönyve.
Móni a sebesült.
Radnai Gábor. Levél egy volt bajtársamhoz.
Seder Tefilla. Pajzs és vért. Imádságok izraelita katonák számára.
Silberfeld Jakab. Émek hábáchá. A békéscsabai… hősihalottak emlékezete.
Várnai Zseni. Katonafiamnak.

A Világosság könyvnyomda rt. 25 éve. Szerk. Freund Jenő. Bp. Világosság rt. kvny. 1930.

Vilner Ferenc. Az Országos Izr. Tanítóegyesület hét évtizedének története. 1866—1936. Klny. Izr. Tanügyi Értesítőből. Bp. Neuwald I. ny. 1937.

Virág István. A zsidók jogállása Magyarországon 1657—1780. Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti szemináriumából. Bp. Sárkány ny. 1935.

Visszapillantás a cluji Unió szabadkőműves páholy negyvenéves (1886—1926) működésére. — Kézirat gyanánt. Bp. Glóbus ny. 1927.

Vitéz József. Csobaji krónika. Egy zsidó földesúr természetrajza. Hubay Kálmán előszavával. Bp. összetartás. Centrum ny. rt. 1939.

Voith György. A zsidóság igaza. Munkács. Nekudoh kk. ny. 1937.

Vörös Európa? Miért mentette meg Németország Európát a keleti zsidóság elhárításával? (Sok képpel). R. Bp. Kilián biz. M. T. I. ny. 1934.

Vörösmarty Mihály összes munkái. III. köt. Bp. Méhner Vilmos 1886.*

Vörösváry Ernő. Szemmeliker Antal fülesi plébános † 1919. április 10. Emlékezzünk vértanúinkról 1 sz. R. Szeged. Szegedi katholikus szülők szövetsége. Szegedi keresztény ny. 1923.

Vörösváry Ernő. Wohlmuth Ferenc. † 1919. június 5. Emlékezzünk vértanúinkról 2. Szeged. Szegedi katholikus szülők szövetsége. Szegedi keresztény ny. 1923.

Wagner Antal. Bolseviki zsiványok aknamunkája Magyarországon. R. Bp. Népakarat. Ny. n. 1919.

Wahrmann, Israel. Predigt zur Erweckung der Mildthátigkeit seiner Gemeinde die durch den Krieg verunglückten Provinzen der österreichischen Monarchie. In ebreäischer Sprache gehalten (1. Febr. 1806), Ins Deutsche übersetzt von Philipp Jakobovics. Pesth. Trattner. 1806.

Wahrmann, Israel. Patriotische Blume zur Siegesfeyer, welche wegen des am 18. u. 19. October 1813. durch die Waffen S. Majestät… Kaisers Franz erfochtenen glorreichen Sieges, von der israelit. Gemeinde zu Pesth in zahlreicher Versammlung mit Gesany und Jubel gehalten wurde. Enthaltend eine dieser Feyerlichkeit anpassende Predigt, eine Hymne und ein besonders hiezu verfasstes Gebet. Aus dem Hebräischen treu übersetzt von Kari Kohlmann. Pesth. J. Th. Trattner. 1814.

Wahrmann, Israel. Andachtsübung der Pesther Israeliten beim Besuche der Kaisers Franz I,. des Kaisers von Russland und des Königs von Preussen. Ofen. Mit Universitatsschriften. 1814.

Wahrmann Mór beszéde a lipótvárosi választó kerület polgáraihoz. Bp. Athenaeum. 1884.

X Wallace, Lewis. Ben Hur. Regény Krisztus korából. Ford. Török Jenő. 2 köt. Bp. Révai és Salamon ny. 1904. — Uaz. Szekrényi Lajos—Zigány Árpád ford. Bp. Szent István Társulat. Stephaneum ny. 1920. (Több fordítás és kiadás.)

Wallentinyi Dezső. Kuthy Lajos életrajza. Rimaszombat. Györffy P. G.-né kvny. 1897.

Wallerstett, Otto. Warum der mitteleuropáische Jude seine Charakter — Eigenthümlichkeiten auch nach seiner Emancipation beibehielt. Ein Beitrag zur Tagesfrage. Bp. Márkus Samu kny. 1889.

X Wassermann, Jacob.* Fuchs Renáta. Ford. Szederkényi Anna. Regény. Kultúra regénytára. 38. Bp. Kultúra. Athenaeum rt. 1919. — 2. kiad. Uott 1926.

Wassermann, Jacob. A Maurizius ügy. Regény. 2 köt. Bp.

X Wassermann, Jacob. Ulrike Voytich. Ford. Tábori Pál. Bp. Nova. Friedmann Á. ny. 1935.

X Wassermann, Jacob. Christian Wahschaffe. Ford. Berend Miklósné. Bp. Nova. 1938.

Weil, Philipp. Rede, gehalten in der Synagoge des Neustadter Israeliten-Vereins bei der festlichen Installation des Herren Grafen Anton Berényi zum infulierten Probsten zu Waag— Neustadt. Tyrnau. 1825.

Weil, Philipp. Trauerruf und Hoffnung nach der Verkaltung S. Maj. unseres Kaisers und Königs Franz I. Pesth. 1835.

Weil, Philipp. Dankbuch der Überschwemmung in Pesth und Ofen. Pesth. 1838.

Weil, Philipp. Die Fahnenweihe des erneuten löbl. ungarischen Infanterie—Bürger—Korps in Pesth. Pesth, 1845.

Weimarer historisch-genealoges Taschenbuch des gesamten Adels jehudaischen Ursprungs. Aufsammlung all’ der im Mannesstamme als jüdisohen Geblüt d. h. am d. echt orientalen Rassentypus d. (eigentlich unrichtig Israelit. genannt) Juden oder Hebräer hervorgegang. Adelsfamilien v. einst. u. jetzt, ohne sonderl. Ansehung ihr. event. derzeitig. christl. Konfession oder etwaig. Blutzumischung durch Einheirat arisch. Frauen — von Rassen — standpunkte aus besehen. (Semigotha.) Weimar. 1912. és 1913.

Wein Manó. A nagy per titkaiból. Klny. Orvosi Szemléből. Bp. Pallas rt. ny. 1903.

Weininger Ottó. Nem és jellem. Elvi tanulmány. Ford. Gábor Andor. Bp. Dick Manó. 1912. — 2. kiad. uott. 1926

Weininger Ottó. Zsidóság és kereszténység. A „Geschlecht und Charakter” 20. kiadása alapján készült fordítás. Oradea-Mare. Tipogr. Romaneasca. 1922.

Weis István. A mai magyar társadalom. Magyar Szemle könyvei 2. Bp. Magyar Szemle Társaság. Tipográfiai műint. 1930.

Weisz Ignác. A zsidók és a nemzetiségek. R. Brassó. Singer és Wolfner biz. Bp. 1894.

Weisz Ignác. A zsidóságról a zsidóságnak. Brassó. Elekes hirlapiroda. Rapid ny. 1928.

Weisz Ignác. „Isten célja a világgal”. Vallás-erkölcsi, lélektani, philosophiai, politikai, társadalmi, spiritisztikai, szabadkőművesi riportok a Lélek világából. Brassó. Égető bérny. 1930.

Weisz, Marcus Nisa. Der Jude wie er ist. 1802.

Weisz Miksa. Bloch Mózes. Felolvastatott a „Magyar Zsidó Ifjak Egyesületében” 1910. február 19-én. Klny. „Szombat” 1910. 32. sz. Bp. Budapesti ny. rt. 1910.

Weisz Miksa. Zsidó etika. A XI—XVII. század zsidó irodalmából. Bp. Lampel R. biz. 1923.

Weisz Miksa. Az ős-szeretet. Beszéd a zsidók védelmében. Kiskunfélegy háza. Szerző. Feuer ny. 1938.

Weizmann Chaim. A zsidó nép és Palesztina. Ford. Osztern Lipót. Bp. Magyar Zsidók Pro-Palesztina Szövetsége. 1937.

Wellesz Gyula. Rasi élete és működése. IMIT kiadványai XXII. köt. Bp. Lampel R. 1906.

Wellhausen J. Izrael népének története Jeruzsálem második pusztulásáig. Ford. Kardos Albert. Athenaeum kézikönyvtára XI. köt. Bp. Athenaeum. 2 kiad.

Weltner Jakab. Hazugságok és jelszavak. Szocialista agitációs iratok 11. Bp. Világosság rt. kvny. 1917.

Weltner Jakab. 1919. A vörös május. R. Bp. Világosság rt. kvny. 1919.

Weltner Jakab. A gazdasági harc. Be a szakszervezetbe! Szocialista agitációs iratok 2. Bp. Világosság rt. kvny. 1919.

Weltner Jakab. A szociáldemokrata párt és a béke. A Wekerle-Tisza kormány cenzúrája eltiltotta a füzet kiadását és terjesztését. Munkás könyvtár 22. Bp. Világosság rt. kny. 1919.

Weltner Jakab. „Milliók egy miatt”. Emlékek. Bp. Világosság rt. kny. 1927.

Weltner Jakab. Forradalom, bolsevizmus, emigráció. Bp. Világosság rt. kny. 1929.

Werbőczy István Hármas könyve (Tripartitum). III. rész. 36. cím. (a zsidó esküről.) Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1000—1895. Milleniumi emlékkiadás. Bp. Franklin-Társulat. 1897.*

Wertheimer József. Zsidó tan és zsidó élet, különös tekintettel az Osztrák-Magyarhonban lakó zsidókra, a haza és a felebarát iránti kötelességekre. Bécs. Első bécsi ny. társulat. 1883.

Weszprémy Kálmán, ifj. A magyarországi zsidók statisztikája. A magyarországi zsidóságról. I. köt. Debrecen. Szerző. Debrecen városi ny. 1907.

The white terror in Hungary. Report of the British joint labour delegation to Hungary. London. Trade Union Congress. The Labour Party. 1920.

Wichtl Frigyes. Szabadkőműves gyilkosságok. Wien. Nehardea G. m. b. H. 1936.

Winghene, Egon van. Hová tegyük a zsidókat? Magyarra ford. Szabó István. Erfurt. U. Bodung. 1933.

Winsch Gert. Anglia uralma Palesztinában. (Anglia álarc nélkül.) Bp. Pfeifer F. Stádium rt. ny. 1940.

X Wischnowszky Ignácz. A josonkai zsidófiú és kis történetek a háborúból. 2 köt. Bp. Singer és Wolfner. 1915.

Wolf, Gerson. Die Juden. Mit einer Schlussbetrachtung von W. Goldbaum. Die Völker Österreich-Ungarns VII. köt. Wien und Teschen. Prochaska. 1882.

Wolf, G. Zur Kulturgeschichte in Österreich-Ungarn 1848—1888. Wien. Hölder. 1888.

Wolff Károly. Ünnepi beszéd az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga alakuló közgyűlésén. Bp. EKNL. Kertész József ny. 1919.

Wolff Károly. A lélekrablás. Bp. Kertész József ny. 1920.

Wolff Károly. Ünnepi beszéd a Ker. Nemzeti Liga debreceni osztályának 1921 március 20-án tartott közgyűlésén. Debrecen. Magyar nemzeti könyv- és lapkiadóváll. rt. ny. 1921.

Wolff Károly. A kereszténység védelme. (Előadás 1923 jan. 13.) Bp. EKNL. Sajtótanfolyam kísérleti ny. 1923.

Wolff Károly. Az EKNL. salgótarjáni osztályán elmondott közgyűlési beszéde (1923 jún. 20.). Bp. EKNL. Sajtótanfolyam kísérleti ny. 1923.

Wolff Károly. Beszámoló a Keresztény Községi Párt három évi munkájáról. Bp. Keresztény Községi Párt. MTI házi ny. 1924.

Wolff Károly. A magyar kenyér. Bp. Ébredő Magyarok Egyesülete. Held János kvny. 1924.

Wolff Károly. A keresztény gondolat védelme. Bp. EKNL. Hangya házi ny. 1924.

Wolff Károly. 1926—27-iki költségvetési vitában elhangzott két beszéde. Bp. Athenaeum rt. 1926.

Wolff Károly. Budai Vigadóban elhangzott programm-beszéde. (1926 nov. 21.) Bp. EKNL. Held János kvny. 1926.

Wolff Károly emlékünnep. 1938 november 3. napján rendezte a Wolff Károly klub. Bp. Wolff Károly klub. Kellner E. kvny. 1938.

Wolfner József. Emlékalbum a Singer és Wolfner irodalmi intézet kiadásában. Bp. Singer és Wolfner. 1933.

Ein Wort des Bürgers an den Juden. R. Ofen. Universitäts Buchdr. 1848.

Worte eines Laien über den jüdischen Religions-Unterricht und über das Rabbinenthum in Ungarn. R. Pesth. H. Geibel. 1850.

Worte eines Nicht-Juden (bei Gelegenheit der Emancipations-Frage). R. Pesth. Landerer und Heckenast. 1848.

Wünscher Frigyes. Keresztény erkölcs és nemzeti gondolat a gazdasági életben. Bp. Csáthy F. rt. 1937.

Würdigung des im Namen der 120 altgl. Gemeinden dem Cultus und Unterrichtsminister eingereichten Memorandums. R. Pest. 1867. (Héberül, németül és magyarul.)

Zaáry József. Az antisemitizmus hazánkban. R. Bp. Tettey és tsa. Buschmann F. kvny. 1884.

Zádor István. Heine a tárcaíró és hatása az osztrák-magyar tárcairodalom kezdetére. Specimina dissertationum Facultatis philos. A. Hung. Universitatis Elisabethianae Quinquecelsiensis 76. Bp. Sárkány ny. 1935.

P. Zadravecz István beszéde az alsóvárosi templomban 1919. május 4. és 11-én. Szeged Juhász István. 1919.

Zajti Ferenc. Zsidó volt-e Krisztus? Asemitizmus és skythizmus nagy harca. Bp. Reé László. 1937.

X Zangwill. A matrác-sír. A palesztinai zarándok. Angolból ford. Gábor Andor. Magyar Könyvtár 348. Bp. Lampel R. 1903.

X Zangwill elbeszélései. Ford. Gábor Andor. Magyar-zsidó könyvtár 4. Bp. 1906.

X Zangwill Izrael. A ghettó álmodói. Angolból ford. Sz. S-G-. Bp. Fővárosi kk. 1921.

X Zangwill. Akiket fölvet a pénz. Komédia 3 felvonásban. Ford. Karinthy Frigyes. Fővárosi Színházak Műsora 418—426. sz. Bp. Lampel R. 1921.

X Zangwill. A snorrerek királya. Regény. Menorah könyvek. Bp. Fővárosi ny. 1928.

Zarek Ottó. Moses Mendelssohn. Ford. Horváth Zoltán. Bp. Tábor. Hungária ny. 1936.

Zehery Lajos és Térfy Béla. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglálásának korlátozásáról szóló 1939. IV. t.-c. és annak végrehajtásáról szóló rendeletek. Függ.: Az 1938. XV. t.-c. érvényben maradt §§-ai. Bp. Grill. Győri Hírlap ny. 1939.

(Zemlényi István.) A kazárok meg egy gazdaember-ügyvéd. Bp. Uránia kvny. É. n.

Zentay Dezső.* Beszélő számok IV. Az utolsó félszázad. Bevallott jövedelmek és vagyonok. A legnagyobb adófizetők névsora. Bp. Hoffman Dezső. (Szerző.) Franklin-Társulat. 1936.

Zentay Dezső. Beszélő számok VI. Vállalatok és igazgatók. A magyar közgazdasági élet vezetői. Bp. Szerző. Franklin-Társulat. 1938.

Zentay Dezső. Beszélő számok VII. Napjaink problémái. Népek és népcsoportok. A zsidók megoszlása nálunk és külföldön. Bp. Szerző. Hungária ny. 1939.

Zentay Dezső. Beszélő számok IX. A megnagyobbodott Csonka-Magyarország. Jövedelmek és vagyonok. Bp. Szerző. Glóbus ny. 1941.

Zichy Hermán gróf és Derestye Gy. M. Magyar zsidók a milleniumon. Bp. Miljukovics Dragutin. Márkus Samu kvny. 1896,

Ziegler, Ignaz. Der Kampf zwischen Judentum und Christentum in den ersten drei christlichen Jahrhunderten. Pressburg. Al-kalay et Sohn. 1906.

Ziffer Károly. Az izraeliták körülmetélése történeti és orvosi szempontból. Bp. Franklin-Társulat. 1880.

Zigány Árpád. Panama tanulmányok. Második sorozat. A máramarosi herceg. (Groedel báró.) Kézirat gyanánt. Bp. Franklin-Társulat. 1906.

X Zilahy Lajos. A szökevény. Regény. Bp. 1930.

Ziltz Mór. Öröm-szózat a magyar tudós Akadémia ünnepélyes felavatása alkalmából. A sz. kir. Pest városában telelő 11-dikén 1865. Írta Ziltz Mór megvizsgált rabbi és hittanár Pesten. Pest. Herz János. 1865.

Zimándy Ignácz. Antisémita káté. lásd ott.

Zimándy Ignácz. Ébresztő hangok. Lásd ott.

Zimándy Ignácz. Kié a győzelem? Vagy ki mellett bizonyítanak Trefort Ágost és a Michl Jakab védelmére írott czikkek s mit mond a közvélemény? R. Bp. Hunyadi Mátyás int. 1880.

Zimándy Ignácz. A megrögzött Maimonides deliriuma. Hiteles zsidó káté, vagyis a Talmud-zsidó hitágazatai, imái és vallásos szertartásai. Somssich Pálnak s országos képviselőtársainak megszivlelésül. Ébresztő hangok V. könyve. Bp. Szüts és tsa. biz. Hunyadi Mátyás int. 1884.

Zimándy Ignácz. Tisza-járás Magyarországon. Politikai s nemzetgazdasági értekezés. R. Bp. Hunyadi Mátyás int. 1884.

(Zimándy Ignácz) Verus. Szózat a néphez. A leleplezett népámitó liberalizmus. Milyennek kell lennie a józan magyar politikának a jövőben. R. Bp. Szent-Gellért kvny. 1895.

Zimándy Ignácz. Politikai kötéltánc. R. Bp. 1897.

Zimándy Ignácz. Nyilt levél Szemnecz Emil v. országos képviselő s szerkesztő úr ő nagyságához. R. Bp. Bagó Márton kvny. 1899.

(Zimándy Ignácz). Légből kapott hazugságok. A modern új pogány, kazárszabadkőműves, álliberális írástudóknak megszívlelésül. R. Bp.—Pozsony. Bagó Márton és fiai kvny. 1900.

Zimándy Ignácz. Kapuzáró elmefuttatás, vagyis hattyúdalom. R. Bp. Bagó M. es fiai kvny. 1900.

Zimándy Ignácz. A magyar napisajtó parazitái. R. Bp. Bagó M. és fiai kvny. 1901.

Zimándy Ignácz. Hja paraszt, ez már más. R. Bp. Bagó M. és fiai kvny. É. n.

Zipser, M. Israels Nationalcharakter in seiner Licht- und Schattenseite betrachtet. Eine Homilie… (24. Janner 1857.) Pest. Joh. .Herz. 1857.

Zoltai Lajos. A zsidók betelepülése Debrecenben. (Felolvasás a debreceni zsidó reálgimnáziumban 1933. dec. 9.) Klny. Magyar Zsidó Szemle. 1934. évf.-ból Bp. 1934.

Zoltvány Irén. Erotika és irodalom. Szent István könyvek 20. Bp. Stephaneum ny. 1924.

Zulawski Andor. Írás Adyról. Bp. Renaissance. Korvin testvk. 1924.

Zulawski Andor. Az új magyar irodalom problémái. Bp. Wodianer F. 1927. — 2 kiad. uott. 1928.

Zulawski Andor. Irodalompolitika. Új élet — új irodalom. Bp. Wodianer F. 1928.

Zulawski Andor. A Nyugat útja. Bp. Wodianer F. 1929.

X Zweig, Arnold. Ritualmord in Ungorn. Jüdische Tragödie in fünf Aufzügen. Berlin. 1914.

Zweig, Arnold. Grischa őrmester. Ford. Róna Imre. Regény. 2 köt. Bp. Pantheon. Radó ny. 1935.

Zweig, Arnold. Vihar Palesztina felett. Ford. Mikes Imre. Regény. 3p. Epocha. 1938.

X Zweig, Arnold. A verduni iskola. Ford. Horváth Zoltán. Regény. 2 köt. Bp. Pantheon. Krakauer ny. 1938.

Zweig Stefan.* Jeremiás. Drámai költemény. Ford. Vér Andor. Bp. Pannónia ny. 1933.

Zweig Stefan. A lélek orvosai. Messmer, Mary Baker-Eddy, Freud. Ford. Szegő István, Kovács György, Horváth Zoltán. Bp. Pantheon. Tolnai ny. 1935.

Zweig Stefan. Emberek, könyvek, városok. Válogatott tanulmányok. Ford. Balassa József. Bp. Rózsavölgyi. Fővárosi ny. 1939.

ZSARGON.

Bárczi Géza. A „pesti nyelv”.
Barta Mór. A német tolvajnyelv héber-jargon elemei.
Grózinger M. József. A jiddis nyelv pszihológiája.
Grünwald Moritz. Über den jüdisch-deutschen Jargon vulgo Kauderwelsch.
Kabdebó Oszkár. Pesti jassz-szótár.

Zselénszky Róbert gróf. Tizenkét évi küzdelem a tőzsdéken űzött fedezetlen határidőüzleti szerencsejáték ellen. Bp. Pátria kvny. 1908.

Zselénszky Róbert gróf. Emlékeim. Bp. Szerző. Pallas rt,. ny. 1928.

Zsembery István. Kereszt zsidó vallás. Bp. Stephaneum ny. 1900.

A zsidóbolsevizmus elleni világküzdelem döntő szakaszába érkezett. Klny. Weltdienst 1941. július 8-i számából. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Held János kvny. 1941.

Zsidó diákok könyve. 5676—1916. Szerk. Szabolcsi Lajos Bp. Egyenlőség. Wodianer F. és fiai 1916.

Zsidó életért. R. Bp. Neuwald I. ny. 1939.

Zsidó élettér. R. Bp. Neuwald I. ny. 1939.

A zsidó. 1935. szeptember hó. R. Bp. Friedmann ny. 1935.

Zsidó fegyvere a pénz! Ne adj fegyvert a kezébe! A Nemzeti Front Magyarországi Néppárt (Bp.) VIII—IX. kerületi törzsének magyar kereskedő és iparos névsora. Bp. Centrum rt. ny. 1937.

Zsidó gondok és óhajok. (írták) ifj. Miklós Gyula, Láng György, Simeoni Ábrahám, Bródy József. Bp. Kiss Gy. Törekvés ny. 1940.

Zsidó gondolatok. Kiválasztotta és összeállította J. H. Hertz. Ford. Weisz Sámuel. Bp. Neuwald I. ny. 1927.

A zsidó gyermek és a zsidó iskola. Beszámoló. Szerk. Vihar Béla. Bp. Pesti izr. hitközség. 1941.

A zsidó házasélet törvényei. írták Wieder Sulem—Pollák Emánuel stb. Bp. Orth. Közp. Bizottság Rabbikollégium. 1938.

Zsidó hódoltság Magyarországon. R. Székesfehérvár. Egyházmegyei ny. 1908.

Zsidó humor és más írások, összeállította Váradi Elek Kenéz-Kurlander Ede kutatásai alajpán. Bp. Váradi ny. 1941.

Zsidó intézmény — zsidó kultúra. R. Bp. Neuwald I. ny. 1940.

Zsidó írók. Összeállította és ford. Németh Andor. Bp. Tábor. 1936.

ZSIDÓ JOG.

Blau Lajos. A bűnhalmazat elmélete a hébereknél.
Hajnóczi R. József. A magyar zsidók közjoga.
Halmár Ágoston. A magyar zsidótörvények az Arpád-korszakban.
Der Judeneid.
U. Károly Miklós. A sárga folt titka.
Kassay Adolf. A zsidó házasságokra vonatkozó jog.
Löw Lipót. A zsidó eskü.
Magyary Gyula. Büntetőjog Izraelben.
Mandel József. A zsidó magán- és büntetőjog alapelvei.
Munkácsi Ernő. Fejezetek a magyar zsidó vallásfelekezet újabb joggyakorlatából.
Serly Antal. A zsidóságra vonatkozó magyar törvények.
Somogyi Ferenc. Zsidójogunk fejlődésének áttekintése.
Somogyi Ferenc. Jogtörténet és jogpolitika.
Spitzer Sam. Die jüdische Ehe.
Stein Artúr. A zsidók köz- és magánjoga Magyarországon.
Szüsz Ignác. A zsidó házassági jog.
Tóth—Ribáry. A zsidók egyenjogúsítására és külön jogrend alá helyezésére vonatkozó ogszabályok.
Virág István. A zsidók jogállása Magyarországon 1657—1780.
Verbőczy István Hármaskönyve III. 36. (a zsidó esküről).
Lásd még az „Első zsidótörvény”, „Fajvédelmi törvény” és „Második zsidótörvény” gyűjtőcímek alatt.

A zsidók aranykora Magyarországon, vagy: 1217, 1524 és 1868. — (Egy képpel.) R. Pest. Bucsánszky A. 1869.

A zsidók aranykora Magyarországon, vagy: 1217, 1524 és 1868. — Új Jeruzsálem és népe, vagy: Az emanczipáczió után. — Az új mágnás, vagy: Jakab, hátrább az agarakkal. — Iczig, vagy: Nem úr még az, kinek pénze van. — Hogy vitte el az ördög a zsidót, vagy: Az uzsora büntetése. 8 képpel. R. Pest. Bucsánszky A. 1869.

Zsidó kaleidoszkóp. Bp. Kiss Gyula és tsa. Törekvés ny. 1941.

Zsidókérdés. Bp. Londoni Vallásos Traktátus Társaság. Hornyászky V. ny. 1924.

Zsidókérdés. Írta egy zsidó. R. Bp. Wilckens és Waide ny. 1882.

A zsidókérdés Magyarországon. Írták többen. R. Bp. Szent Gellért kvny. 1898.

A zsidókérdés Magyarországon. A Huszadik Század (szerk. Jászi Oszkár) körkérdése. Klny. a Huszadik Század. 1917. júl. és aug. számából. Huszadik Század könyvtára 64 sz. Bp. Társadalomtudományi, Társulat. Világosság rt. kvny. 1917. 3. kiad.

Zsidók föld és házvagyona, lásd Matolcsy Mátyásnál.

Zsidók katonai szolgálata. (2.870—1941. M. E. rend.) Jogi Hirlap törvénytára 594. sz. Bp. Centrum rt. ny. 1941.

A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslatnak a képviselőház közjogi, közgazdasági és közlekedésügyi, közoktatásügyi, igazságügyi, valamint földmívelésügyi együttes bizottságában az általános vita során 1939. évi január hó 23., 24., 27., 31., továbbá február hó 1. és 3. napjain elhangzott beszédek. Bp. Athenaeum rt. 1939.

Zsidók közöttünk. Párbeszéd napjainkban. Cseh eredeti után Vančura B. Ford. és átdolgozta Laky Imre. Uzshorod. Solidaritás ny. É. n.

Zsidóknak a zsidókról. R. Bp. Kaufmann Leó. Neuwald I. ny. 1941.

A zsidók reformatiója. írta egy hitrokon. R. Pest. Heckenast G. 1867.

A zsidók rémuralma Magyarországon 1919. március 21-től augusztus l-ig. R. H. ny. és év n.

Zsidó kulturprogram ifjúsági csoportok részére. Bp. Magyar Cionista Szövetség. Officina ny. 1939.

Zsidó létakarat mérlegén. R. Bp. Kiss Gyula és tsa. Törekvés ny. 1940.

Zsidó megújhodás. R. Bp. Neuwald I. ny. 1939.

Zsidó miniatűrök. Ford. bevezetéssel és életrajzi adatokkal ellátta Szabó Imre. Cluj-Kolozsvár. Pharos kk. Fraternitas ny. 1934.

X Zsidó mondák és legendák. (Borítékcím: Zsidó ezüstkönyv.). Bp. Remény. 1937.

A ZSIDÓ NŐ.

Bamberger S. B. Az izraelita házas nő.
Blass Ede. A zsidó nő kötelmei.
Kayserlíng Mayer. Zsidó nők a történelem stb. terén.
Mandel Sámuel. Die Pflichten der jüdischen Frau.
Sass Irén. Híres zsidó asszonyok.
Stella Adorján. Én Viola.
Szalay László. A zsidó nők története.
Zsoldos Jenő. A magyar zsidó nő naptára.

Egy zsidó nyilatkozik. Tájékoztató füzetek 32. sz. R. London— Berlin—Paris. Európa kk. Buchár. Frickert et Co. Berlin. 1941.

Zsidó olvasmányok. R. Bp. Nádor ny. 1941.

Zsidó ösvénykeresés. R. Bp. Kiss Gyula és tsa. Törekvés ny. 1940.

Zsidó Plutarchos. I. Löw Lipót, Riesser Gábor, Zunz Lipót. II. Bacher Vilmos, Bloch Mózes, Kaufmann Dávid. Népszerű zsidó könyvtár 10. és 19. Bp. Glóbus és Biró M. kvny. 1927 —1928.

Zsidó problémák sodrában. R. Bp. Kiss Gyula és tsa. Törekvés ny. 1940.

A zsidó raby Sámuelnek dicséretes munkája, mellyben az ő nemzetségének tévelygését és vakságát a Moyses törvényének tartása és a jövendő Messiásnak várása eránt világosan kinyilatkoztattya. Amelly 1339. esztendő táiban Sz. Domokos szerzetbéli Beni Homini Alphonsus nevű spanyol pap által arábiai nyelvrül deákra fordittatott és Velencében ama boldog emlékezetű XI. Benedek pápa idejében kinyomattatott. Az után jó lehet a zsidóktól minden móddal titkoltatott, hogy ki ne nyomtassék és az ő vakmerőségek megtörésére világosságra ne juthasson, mind az által szerencsén fel-találtatott és T. Grif Ferencz paptul… újonnan ki nyomtattatott Macerate városában 1693 esztendőben. Ujabban most Seraficus Sz. Ferencz szerzetéből való… pap által deák nyelvrül magyarra fordittatott és… kinyomattatott. Győrött. Streibig Gergely János által. 1745.*

Zsidó remény. R. Bp. Neuwald I. ny. 1939.

A zsidóság levelesládájából. R. Bp. Nádor ny. 1940.

A zsidó szellemiségről. R. Bp. Neuwald I. ny. 1940.

Zsidó szemmel. R. Bp. Kiss Gyula és tsa. Törekvés ny. 1940.

ZSIDÓ TÖRTÉNELEM.

Ajtay László. Adatok a zsidók történetéhez.
Áldásy Antal. Zsigmond császár koronázása és a német zsidóság megadóztatása.
Áldásy Antal. A német zsidóság megadóztatása III. Frigyes koronázásakor.
Balog Szidónia. A magyarországi zsidók kamaraszolgasága. Serényi, Gráf Johann. Geschichte des… Volkes Israel. Bergl József. A magyarországi zsidók története. (Németül is.)
Bernstein Béla. A zsidóság történele.
BIau Lajos. Adalékok a magyar zsidók történetéből.
Buxdorf János. A zsidó nemzet története.
Cassel Dávid. A zsidó nép és irodalom története.
Cassel Dávid. A zsidók története.
Csengey Gusztáv. Izrael története.
Csetényi Imre. Adalékok a magyar zsidóság reformkorszakbeli történetéhez.
Csia Lajos. A zsidók története.
Csukási—Schön. A zsidók története (Kayserling nyomán).
Diamant Gyula. A zsidók története Horvátországban.
Dubnov Simon. A zsidóság története.
Édelstein Bertalan. A zsidóság története az 5692. és 5693. évben.
Elkán M. A zsidó nemzet története.
Ellenberger Heinrich. Die Leiden und Verfolgungen der Juden.
Ellenberger Heinrich. Geschichtliches Handbuch.
Fényes Mór. A zsidók története.
Fischer Náthán. A zsidók története.
Frisch Ármin. A zsidók története.
Goldberg Raphael. A zsidó nép és irodalom története.
Gömöri Ármin. A zsidók története.
Graetz Henrik. A zsidók egyetemes története.
Groszmann Zsigmond. A magyar zsidók V. Ferdinánd alatt.
Groszmann Zsigmond. A magyar zsidók a XIX. század közepén.
Grünwald Fülöp. Az elmúlt év története.
Hajnik Imre. A zsidók Magyarországon a vegyes házbeli királyok alatt.
Havas Manó. A zsidók története a gáonok korától.
Hecht Manó. Izrael története.
Kallós Zsigmond. Zsidóhitűek a honszerző magyarok között.
Kecskeméti Ármin. A zsidók egyetemes története.
Kohn Herm. Kurzgefasste Geschichte der israelitischen Nation.
Kohn Sámuel. A zsidók története Magyarországon
Kohut Sándor. A zsidók története.
Königsfeld Ábrahám. Die Geschichte des Volkes Israel.
Léb A. Jakab. Judea és Israel története.
Löffler—Weisz. A zsidó nép története.
Lövy Andor. A zsidóság története.
Mandl Ármin. A zsidók története.
Mannheim József. A zsidó nép története.
Marton Lajos. A zsidók politikai története Nagy Sándortól Hadriánusig.
Neumann Ede. A zsidók története.
Pap Dezső. A zsidók története… a II. templom felépítéséig.
Schön Dávid. A zsidók története.
Singer S. Leo. Bibliai történet és a zsidók története.
Stern Ábrahám. Izrael története.
Szilágyi Dénes. A zsidó nemzet története dióhéjban.
Venetianer Lajos. A magyar zsidóság története.
Wellhausen I. Israel népének története.

Zsidótörvény végrehajtása. (4350—938. M. E. sz. rend.). Jogi Hírlap könyvtára 326. sz. Bp. Centrum rt. ny. 1938.

Zsidótörvény végrehajtása a hajózási engedélyeknél. Jogi Hírlap könyvtára 479. sz. Bp. Centrum rt. ny. 1940.

Zsidótörvény végrehajtása lapok munkatársaira és egyéb személyzetére vonatkozólag (4960—1938. M. E. sz. rend.). Jogi Hírlap törvénytára 333. sz. Bp. Centrum rt. ny. 1938.

A zsidótörvény végrehajtásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségről. Szegedi kereskedelmi és iparkamara tájékoztatói Szeged. Szegedi Uj Nemzedék ny. 1943.

Zsidó tükör. R. Bp. Nádor ny.

X A zsidó, vagy a külső szín sokszor megtsal. Néző játék öt felvonásban. Németből ford. Szeles József. Pest. Trattner J. Tamás. 1824.

Zsidó vagyok-e én? Párbeszéd egy névleges és egy tényleges zsidó között. Írta S. Á. Németből szabadon ford. F. Gy. R. Bp. Hornyánszky V. ny. 1901.

A zsidó vallás erkölcsi törvényei. Bp. Pesti izr. hitközség. Hungária ny. 1939.

Zsilinszky Endre. Nemzeti újjászületés és a sajtó. Bp. Táltos. 1920.

Zsoldos Jenő* A biblia, a Midras és a zsidó Mikes Törökországi leveleiben. Klny. Zsidó Szemléből. Bp. Neuwald I. ny. 1931.

Zsoldos Jenő. A magyar zsidónő naptára 5693. évre (1932—33). Bp. Neuwald I. ny. 1932.

Zsoldos Jenő. Kazinczy Ferenc és a zsidóság. Klny. Magyar Zsidó Szemléből. Bp. Neuwald I. ny. 1934.

Zsoldos Jenő. A felvilágosodás német-zsidó írói és a magyar irodalom. Bp, Neuwald I, ny. 1934.

Zsoldos Jenő. A romantikus zsídószemlélet irodalmunkban.. Klny. IMIT évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1935.

Zsoldos Jenő. Vajda Péter zsidószemlélete. Libanon füzetek 1. Bp. Libanon. 1936.

Zsoldos Jenő. Cholnoky Viktor és a sémi kultúra. Libanon füzetek 8. Bp. Libanon. 1936.

Zsoldos Jenő. Majmonídesz-nyomok a magyar irodalomban. Bp. Neuwald I. ny. 1939.

Zsoldos Jenő lásd még Turóczi-Trostlernél.

X Zsolt Béla.* Villámcsapás. Schwarcz András őméltósága. Regény. Bp. Pantheon É. n.

Zsolt Béla. Ars scribendi, vagy az időszerű újságírásról. Gyoma. Kner Izidor. 1937.

——————————————————————————–

* Munkám már nyomdában volt, amikor felkeresett Dr. Varga Sándor tanár úr, a M. Nemzeti Múzeum tisztviselője, s ekkor értesültem tőle, hogy egy évvel ezelőtt hozzákezdett a zsidókérdés bibliográfiájának széleskörű tudományos feldolgozásához.

[1] Igen érdekes példa erre a következő. Az egyik keresztény könyvkiadó néhány év előtt új kiadásban bocsátott közzé egy híres antiszemita munkát. Ezt a könyvet megelőzőleg magam is éveken át kerestem, de még felárral sem volt megvásárolható. Tekintettel a mű jelentőségére, a könyv hirdetésekor hivatkozás történt arra, hogy az teljesen kifogyott a könyvpiacról. És ekkor jelentkezett egy ismert könyvkiadó cég s méltatlankodva közölte, hogy a szóban forgó könyvből többszáz példánya van — elraktározva.

[2] Figyelemreméltó, hogyan intézi el a zsidókérdést a magyarországi standard-enciklopédia, a Révai Nagy Lexikona. Míg a zsidók hazai történetét Kohn Sámuel főrabbi célzatos beállításában közli, a nyolcvanas évek nagyszabású országos antiszemita mozgalmáról összesen öt (5) sorban „tájékoztat”. (I. kötet 674. o.) Istóczy Győző és Verhovay Gyula szerfelett rövid és ugyancsak tendenciózus megemlítése mellett egy sor sem olvasható pld. Ónody Gézáról s kimaradt a lexikonból az Európa-szerte ismert antiszemita tanulmányíró és publicista, Simonyi Iván országgyűlési képviselő is. Az antiszemitizmus irodalmáról az egyébként igen alapos lexikon semmiféle tájékozást nem nyújt.

[3] Magyar állampolgárok, kik Mózes vallását követjük, vagyunk “magyar zsidók” vagy “zsidó hitű magyarok”… Vagyunk hitfelekezet, de nem vagyunk sem nemzetiség, sem társadalmi osztály, sem faj” — írja 1917-ben a zsidók harcos publicistája, Mezei Mór. (A Huszadik Század körkérdése, 27. old.)

3a Czuczor Gergely ezt az epigrammát írta a zsidókról:

Városaink legtöbbnyije nincs még magyar kézen

Csak mindnyája zsidó kézre ne jusson utóbb.

[4] Egan Edét kétségkívül orgyilkos módon tették el láb alól. Bizonyítékok hiányában halálát öngyilkosságnak minősítették.

[5] Ágoston Péter könyve a Zsidók útjáról és a Huszadik Század körkérdése. 1917.

[6] Mikor Méhely Lajos professzor, a magyar fajbiológia nagynevű úttörője, a kiváló természettudós néhány év előtt egyik akadémiai felolvasásában érintette a zsidókérdést, az Akadémia akkori elnöke, Berzeviczy Albert többekkel együtt tüntetőén elhagyta az előadótermet.

[7] Könyvünk sajtó alá rendezése idején alakult meg hosszas tárgyalások után magánkezdeményezésre, szerény keretek között a Zsidókérdéskutató Magyar Intézet a probléma kiváló feldolgozója, Bosnyák Zoltán vezetése alatt.

[8] Őszinte köszönettel tartozom az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligának, amely kiadványainak jegyzékét teljes pontossággal és nagy megértéssel készítette el kérésemre.

[9] Tudományos Gyűjtemény. 1827. IX. kötet. 95. oldal.

[10] Athenaeum. 1841. 703. oldal. (Litteraturai mozgalmak.)

[11] Győri beszéd, 1938 március 5.

[12] „Ez az ötven év a magyar zsidóság életében rendkívüli. Századokat jelent. Mint író s mint színpadi író igen egyszerű képpel tudom érzékeltetni. A régi népszínműben a zsidó alakját tessék összehasonlítani a mai drámáéval, ötven évvel ezelőtt a magyar zsidó pájesszel s batyuval jelent meg az ország legelső színpadán: ma eltűnt a külső faji jel; a zsidó az européer, a kultúrember, a legmagasabb nívó képviselője…” Móricz Zsigmond írta ezeket a ravasz sorokat az „Egyenlőség” félszázados jubileumi számába. („Köszönet a zsidóságnak.” Jubileumi szám, 1930. 51. oldal.) Jellemző a zsidó önteltségre, hogy észre sem vették a dicséret keserű kétértelműségét.

[13] Az, hogy a honfoglaló kabarok zsidóvallású kazárok lettek volna, tudománytalan propaganda-állítás.

[14] 270 zsidót és 35 tórát Budáról Nikolsburgba vittek s Európa zsidósága váltotta ki őket. Ezeknek az utódai viselik az Ofner nevet.

[15] Lényegében mennyire idegennek érezték a filoszemita magyarok is a zsidóságot, érdekes bizonyíték erre Jókai Mór bevezető írása Bernstein Béla könyvéhez. Ezeket mondja többek között: „…az a héber faj, melyet egyedül felejtett ki a törvényhozás az alkotmány sánczaiból, az a zsidó nép, mely egyedül nem kapott polgárjogot, stb.” (1898-ban!).

[16] Verseghy Ferenc „A szerelem gyermeke” című nézőjátékában jelenik meg az első zsidó színpadi alak. (1792.)

[17] Csondor János. Gazdaságbeli számadó és számvevő. Keszthely. 1819.

[18] A zsidók által megszállott budapesti tőzsdének hivatalos nyelve még a század végén is német volt (1896-ig).

19 Kölcsey Ferenc beszéde a szatmári adózó nép állapotáról (1830).

A fiatal Kossuth Lajos ezeket írja: „A megyénkben tanyát vert sok zsidó, valamint az iparkodással egybeköttetett erkölcsiségnek valóságos mételye, úgy a földművelő népnél, amellyel legszorosabb egybenköttetésben él, súlyos ostora, a bővelkedésnek telhetetlen sírja, iparkodásának rothasztó nyavalyája… (Ezen néptípus) …kit vallásának különössége, nyelvének minden mások előtt érthetetlen volta … századok óta megtartott anélkül, hogy azon nemzetekkel — kiknek közepette — mint a növény tápláló nedvét elszívó gomba — él, egybeolvadott, vagy a nationalismushoz tsak egy gondolattal is közelített volna… Egész helységeket tudok, hol a szegény földművelő nép nem magának, de a kortsmáros zsidónak szánt, vet és arat… Creditum ígéretével bétudja tsalni küszöbén s ha egy lépést tett a szegény paraszt, menthetetlen oda van… Nints azon törvény, melynek célját, végét a fortélyos zsidó kijátszani ne tudná — valamint nints egy tsalás, nints egy tolvajlás, amely zsidó orgazdára, biztatóra, titkolóra ne találna…” („Éhségmentő intézetek.”)

Berzsenyi Dániel így vélekedik: a falusi zsidók többnyire oly egészen demoralizált népcsalók és orgazdák, hogy azokat a nép között megszenvedni, vagy még azokkal bort és húst árultatni csupa veszedelem; mert így éppen alkalmat adunk nekik az orgazdaságra s lehet félni, hogy így azok naprúl-napra szorosabb szövetségbe keveredvén zsiványainkkal, azokat még oly rablásra is vezetik, milyenről azok gondolkodni sem tudtak volna, amelyre pedig nálunk már vagynak is példák. („A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairúl.”)

[19] „Der falsche Kaschtan.”

[20] Ő róla írja Grillparzer:

Der Teufel wollte einen Mörder schaffen
und nahm dazu den Stoff von manchem Tiere:
Wolf, Fuchs und Schakah gaben her das ihre,
nur eins vergass der Ehrenmann: den Mut.
Da drückt er ihm die Nase ein voll Blut
und rief: Lump, werd’ ein Jud und rezensiere!

[21] Nem mellőzhetjük e versezet allegorikus kezdetének azt a részét, ahol a lelkes izraelita poéta a zsidóságot jellemzi:

Ámde folyton elfeledve egy szelíd lény maradott,
Melly, miként mi — (a magyarok) — a hazának szív s hűséggel áldozott.
————————————————————————————————
Ott a sziklán a galambka, jámbor és bátortalan,
Rég homályban tespedezve a jogból kizárva van.

[22] Az alsótábla 1844 április 24-i kerületi ülésén a zsidók polgári képességét 31 vármegye szavazatával 16 ellen elvetették.

[23] Ekkor mondotta el híres hasonlatát az emancipációról: „Az angol nemzet egyenjogosíthatta a zsidó fajt. Mert ha például én egy palack tintát töltök egy nagy tóba, azért annak vize nem romlik el és mindenki ártalom nélkül megihatja. A nagy angol elemben a zsidó elvegyülhet. Ugyanez áll Franciaországra nézve is. De ha a magyar levesbe az ember egy palack tintát önt, megromlik a leves és azt nem eheti meg az ember. Más példát is hozok fel. Egy bárkában, ülök és abban van a gyermekem és másnak a gyermeke és a bárkába bejő a víz s előttem apodictice áll, hogy e két gyermeket benn nem tarthatom. Az igaz, hogy ha a magamét lököm ki és a másikat benntartom, azt az újságban fogják hirdetni. De bíz én inkább a magam gyermekét tartom meg és a másikat lököm ki. E tekintetben tehát a liberalizmus egyenesen a nemzetiség rovására történik. És ez nem vélekedés, mert apodictice számszerűen be lehet bizonyítani, hogy minden ilyféle kedvezés csorba a nemzetiségre nézve…”

(Ezt a nagyközönség által alig ismert beszédet e könyv szerzője közzétette a szerkesztésében megjelenő „Függetlenség” c. napilap 1941. évi karácsonyi számában s a lap 1942-es évkönyvében; összesen 600.000 példányban.)

[24] „A zsidókat nemcsak mi, hanem a zsidók is így nevezik: zsidó nép. Nem szoktuk pedig mondani: pápista nép, kálvinista nép, luteránus nép, unitárius nép. Innen látszik, hogy a szó alatt zsidó, több fekszik, mint csupán valláskülönbség… …A zsidókat tehát nem lehet emancipálni, mert vallásuk politikai institúció, theokratiai alapokra fektetve, mely a fennálló országlási rendszerrel politikai egybehangzásba nem hozható.” Kossuth Lajos cikke a Pesti Hírlap 1844 május 5-i számában.

[25] 1848 március 31.

[26] Zerffi lármás magyarkodása mellett is kihívta a Pesti Hírlap következő bírálatát: „Azon ember, nem lévén magyar, Petőfit nem is érti, nemhogy szellemét felfogni tudná.”

[27] Hogyan írt magyarul ez a Hugó Károly, akit a liberális irodalomtörténettanítás nemzedékek előtt nagy magyar íróként állított be, jellemző példáját idézi Farkas Gyula „A fiatal Magyarország kora” című munkájában. Hugó így zengte meg a saját maga és a haza viszonyát:

És ha nem javíthatandlak,
S nem mutathatnám célodat,
Sorsomért nem vádolandlak;
Sajnálom csak sorsodat.

[28] ”Jankó, der ungarische Rosshirt.”

[29] „A falu jegyzőjé”-nek üveges zsidója.

[30] Löbl Simon párbeszéde gróf Szalárdy Györggyel. „Hazai rejtelmek.” II. köt.

[31] A 20.000 zsidó honvéd problémája megérdemli, hogy behatóan foglalkozzunk vele, mert ez a politikai legenda élesen rávilágít, milyen propagandamódszerekkel igyekezett népszerűsíteni magát a magyarországi zsidóság. Az állítást elsőül Einhorn Ignác (a későbbi Horn Ede) egyik emigrációban írt pamfletje kockáztatta meg minden bizonyíték, vagy adatközlés nélkül. Ezt a kijelentést tette volna Kossuth Lajos Jászberényben Freudenberg Márk zsidó honvédhadnagy előtt. Bernstein Béla nyíregyházai főrabbi, aki egész életén át kereste a bizonyítékokat erre az állításra s e tárgyban több könyvet és tanulmányt írt, „A negyvennyolcas szabadságharc és a zsidók” című könyvében (1939) négy névsorba gyűjtötte mindazoknak a neveit, akikről feltehető, hogy közük volt a szabadságharchoz s nevük után feltételezhető, hogy zsidók. E honvédeket, orvosokat, élelmezőtiszteket, számvevőket, stb. tartalmazó négy lista 2209 nevet sorol fel. Ezek közül is igen számos többszörösen előfordul a kimutatásokban. Bernstein tehát minden lelkes szándék mellett is megelégszik annak megállapításával, hogy a zsidók „dicséretes módon vettek részt az 1848-i szabadságharcban”. Többet annál inkább sem állíthat, mert közzéteszi Mikár Zsigmond volt honvédegyleti titkár egyébként igen filoszemita levelét, amely azonban a következőket tartalmazza: „Számarányban nem örömest szólok a dologhoz, mert találkoztam egyénekkel, kik számos ezrekre szeretik tenni a volt zsidó honvédek számát, ami meg nem állhat”.

A Magyar Zsidó Lexikon már a következőket közli (987. o.): „…hagyomány szerint Kossuth egyik beszédében azt mondta: Húszezeren vitézül harcolnak seregünkben…” Venetianer Lajos főrabbi „A magyar zsidóság történetében” (197—8. o.) így ír: „Hány zsidó volt kész vérét ontani hazájáért? Horn Ede tanúsága szerint, melyet maga Kossuth is megerősített, a 180.000 főnyi honvédseregben 20.000 volt zsidó stb.”. Íme, így születik a zsidó hőslegenda, amit a sajtóban és fórumon történelmi tényként hirdetnek ma is.

[32] Egy Kohn Márk nevű hadiszállítót és társát Komáromban.

[33] Kossuth Lajos egyik lelkes híve így ír erről az amerikai emigrációban: „…sok kárt tett ügyünknek Kossuthné és Pulszkyné is, kiket Kossuth magával hozott Amerikába… Pulszkyné Walter Teréz, születésére nézve bécsi zsidónő… Arcvonásai — beszédje nélkül is elárulták igazi faját. Ruházkodásában pongyolasága és szószoros értelemben vett piszkossága nem a leghízelgőbb fogalmat gerjesztették az amerikaiakban a magyar hölgyekről. (Mert senkinél nem mondatott ki, hogy ő mi fajból származott, mindegyik magyar hölgynek tartatott, bárha magyarul édeskeveset gagyogott és zsidós kiejtéssel.) Ő …szemben angyal, hátamegett sátán volt… Pulszky és neje… mindig arra törekedtek, Kossuth környezetéből eltávolítani mindazokat, akik igaz, buzgó honfiak, akik nekik nem barátjaik stb.” (Ács Tivadar: „László Károly 1850—67. évi naplófeljegyzései.” 5—7. old.).

[34] 1849 december 30-án hirdetik ki a pesti városházán az ú. n. olmützi alkotmányt, amely kimondja, hogy „a polgári és politikai jogok élvezete független a hitfelekezettől”. Az 1859 november 22-i rendelet szerint zsidók is tarthatnak keresztény inasokat és cselédeket. Az 1859 november 29-i rendelet megszünteti a zsidó házasságkötésekhez eddig szükséges hatósági beleegyezést. Az 1859 december 20-i rendelet engedélyezi a zsidóknak bárminő ipar szabad gyakorlását. Az 1860 január 6-i rendelet több perrendi kedvezést ad a zsidóknak. Az 1860 január 13-i rendelet megengedi, hogy zsidók is űzhessenek gyógyszerészséget, italmérést, szeszégetést és malomipart. A január 14-i rendelet megszünteti a bányavárosokban való tartózkodás és letelepedés tilalmát. (Ezt még az 1840. XXIX. t.-c. is kifejezetten tiltotta.) Február 10-én rendelet engedélyezi, hogy a zsidók ingatlan birtokokat szerezzenek. Igen számos adózási kedvezményben és társadalmi előnyben is részesülnek, így Ferenc József császár erősíti meg 1861-ben az első két zsidó ügyvéd diplomáját stb.

[35] A hetvenes évek végén már közel húszezerre tehető az elárverezett ingatlanok száma. (Surányi-Unger Tivadar: A gazdasági válságok történetének vázlata.)

[36] 1850-től 1869-ig hivatalos adatok szerint a zsidóság száma 366.000-ről 542.200-ra emelkedett. A zsidók szaporodása tehát az abszolutizmus kora alatt, míg az egész ország lakossága mintegy 15%-kal gyarapodott (11,554.400-ról 13,561.200-ra), közel 50 százalékos volt. A mai közismert nagyvagyonú, nemesített és főrangú címekkel megadományozott zsidó családok elődei majdnem kivétel nélkül akkor vándoroltak be Magyarországra.

[37] Deák Ferenc hű marad Széchenyi és Dessewffy Aurél konzervatív felfogásához, mely az emancipációval együtt a bevándorlás szabályozását, eltiltását követelte, — állapítja meg Szekfű Gyula („Három nemzedék” 251. old.).

[38] Venetianer Lajos idézett munkájában 137 zsidó tankönyvírót sorol fel. Ennél azonban sokkal többen voltak.

[39] A lillafüredi írói találkozón (1942 november hó) sok szó esett magyar anyanyelvünk romlásáról s grammatikánk idegenszerűségéről. A jeles írók figyelmét azonban elkerüli, hogy kik és miként idézték elő ezt a nyelvrontást.

[40] (A zsidóság) „a magyar történelem alakjait az előkelő idegen hidegvérűségével szemléli: a történelmi folytonosságon alapuló intézményeink csakis annyiban érdeklik, lehetővé teszik-e, vagy akadályozzák a zsidó elemek boldogulását. Némi rosszakarattal szinte oly érzés fogja el a figyelmes szemlélőt, mintha a zsidóság a magyar történelmet két periódusra óhajtaná szétbontani s a másodiknak, az igazinak, időszámítását a recepció évétől számítaná” — írja Radisics Elemér 1917-ben. (Huszadik Század körkérdése.)

[41] Jellemző, ami a szumir-kérdés körül történt. A hetvenes évekig a külföldi kutatók egységes felfogása ezt a legősibb kultúrnépet turáninak, ural-altájinak tartotta s megállapította, hogy nyelvükhöz az élő művelt nyelvek közül a magyar áll legközelebb. 1874-ben egy Joseph Halévy nevű francia-zsidó asszirológus tagadásba vette, hogy szumir nép egyáltalán létezett s a legbadarabb érvekkel, de annál szívósabban küzdött éveken át a tárgyilagos tudomány álláspontja ellen. Nem egyéb okból és céllal, — és ezt Oppert, a szintén zsidóeredetű, de objektív tudós állapította meg a hosszú és szenvedelmes vita során, — mert Halévy zsidó létére féltette a semitáknak azt a dicsőségét, hogy, mint addig hitték, az ő kultúrájuk legrégibb a világon. Halévy hadakozását Oppert röviden szemimániának nevezte. Mi sem természetesebb, mint az, hogy Goldziher Ignác, még 1892-ben is úgy tájékoztatta a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy Halévy teljes diadalt aratott ebben a harcban. Ma már természetesen elvitathatatlan a szumir nép létezése s az is kétségtelen, hogy a sémiták vallásuk és műveltségük minden értékes elemét — utólag bár eltorzítva — tőlük sajátították el. A „nagy magyar orientalista” Goldzihernek, — aki egyébként könyvtárát a palesztinai zsidó egyetemre hagyta —, sikerült elvenni a magyar tudomány kedvét a szumir vitától, amelynek eldöntésére, anyanyelvünk ismeretében, mi lettünk volna a legilletékesebbek. Így a szemimánia szolidaritása megfosztott attól a felemelő tudattól, hogy az emberi kultúra megteremtőinek nem az árják és nem a sémiták, de mi vagyunk a legközelebbi rokonai.

[42] Ignotus nyíltan megírja: „A múlttal szemben csak egy kötelességünk van: elfeledni”.

[43] Akadémiai beszéde a külsőleges magyarosítás ellen. 1842 november 27.

[44] Az asszimilációs elmélet hirdetői elfelejtik, hogy az asszimilációnál figyelembe kell venni, hogy a zsidó és a többségi fajbeli társadalmi rétegek közül — melyek azok, amelyek az összeolvadás szempontjából számba jöhetnek? …A középosztálybeli zsidó sohasem fog a magyar proletárság, vagy a paraszti osztály egyedeivel házasságra lépni; az asszimiláció szempontjából nem 400.000 zsidó áll tehát szemben 8 és félmillió magyarral, hanem legfeljebb a 300.000 főnyi nagyvárosi zsidóság az ugyanakkora, vagy alig kétszerakkora magyar középosztállyal és polgári társadalommal. Az asszimilációnak, a beházasodásnak a siettetése és meggyorsítása azt eredményezné tehát, hogy a magyar középosztály és polgári társadalom elzsidósodnék… — írja 1937-ben Makkai János. „A háború utáni Magyarország.” 34. oldal.)

[45] Vajda János ezt nyíltan meg is írja egyik tanulmányában: „A jó fogadtatásnak pedig részünkről is meg van az erős oka abban az igen helyes gyakorlati felfogásban, mely szerint az államhatalom, az uralom versenyének mérlegén, az idegen, ellenséges nemzetiségek serpenyőjével szemben ők képviselik döntő részét a nehezéknek, mely a magyarság súlyát annyira megnöveli, hogy amazokat felbillenti”. („Magyarság és nemzeti önérzet” 38. old.). Íme, az illúzió, aminek még az egyébiránt antiszemita érzésű, művelt poéta is áldozatává lesz.

[46] Rendkívül értékes gyűjteményt őriz a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi-könyvtárának kézirattára az antiszemita mozgalom korából, öregebb Bonyhády Perczel István szedte össze 1880-tól 1384-ig példás gonddal a zsidókérdésre vonatkozó röpiratokat, folyóiratokat, lapkivágatokat s a hatalmas anyagot időrendi sorrendben 73 kötetbe köttette be. Az egyes kötetek külső tábláján „Zsidók” cím áll, a belső címlapon kaligrafikus kézírással „Judische Delikatessen”. Az egyedülálló és a mai napig fel nem dolgozott gyűjteményből, amely valóban unikumokat is tartalmaz, hiányzik az 1., 2., 3. és 55. kötet.

[47] A mozgalom magával ragadott több olyan képviselőt is, akik a szabadelvű párthoz tartoztak, a függetlenségi pártban pedig oly sokan rokonszenveztek a mozgalommal, hogy 1883 elején a pártszakadás csak nehezen volt elkerülhető — állapítja meg az elfogultan filoszemita Gratz Gusztáv is, aki egyébként teljesen hamis képet ad az Istóczyékkal kapcsolatos eseményekről. („A dualizmus kora” I. 225. old.).

[48] Drezda, 1882 szeptember 11—12.

[49] A magyar öntudat hanyatlásának egyik legjellemzőbb bizonyítéka ez a mindig hatalompárti zsidó vicclap. Nem túlozunk, ha megállapítjuk, hogy az egyik legeredményesebb eszköze volt a lélekmérgezésnek. A „Borsszem Jankó” gonoszul megválogatott típusfiguráiban lejáratta és kigúnyolta a magyar nemességet (Mokány Berci), a középosztály ifjúságát (Bukovay Alszentius), a hivatalnoki kart (Sanyaró Vendel), a magyar jogászt (Tömb Szilárd), az arisztokráciát (Báró Monocles), a klérust (Páter Povedalik) stb. A magyar társadalom bornírtnak és korruptnak beállított képviselőivel szemben viszont huncutul kedvesek, szimpatikusak, szellemesen fölényesek — de főként roppantul hazafiasak az állandó zsidó figurák, mint Seiffensteiner Salamon, Spitzig Iczig és Wewrewesshegyi Dávid.

Ezt a propagandát igyekezett ellensúlyozni az antiszemiták 1882-ben indult talpraesett élclapja, a „Füstölő”. Bár hét évfolyama jelent meg, a magyar közönséggel sikerült olyannyira elfeledtetni, hogy Bosnyák Zoltánnak 1942-ben úgyszólván újból kellett felfedeznie.

[50] Ezek a következők: Báró Andreánszky Gábor, Csuzy Pál, Gruber János, Istóczy Győző, Komlóssyi Ferenc, Margittay Gyula, Nendtvich Károly, Ónody Géza, Rácz Géza, Ráth Ferenc, Simonyi Iván, Szalay Károly, Szemnecz Emil, Vadnay Andor, Veres József, Verhovay Gyula, Zimándy Ignác.

[51] A legjellemzőbb talán a sok sajtóper, rágalom közül (a honfoglaló nemes simonyi és varsányi Simonyi Ivánról például külön röpiratban állították, hogy zsidó) az a hajsza, amellyel a szenvedélyes és színes-stílusú, magával ragadó szónokot és publicistát, Verhovay Gyulát döfték le. 1883-ban alaptalanul közpénzek sikkasztásával vádolták meg — amihez a kormány is segédkezet nyújtott —, s ezzel támadták és gyalázták, míg lapja a rágalomhadjárat következtében tönkre nem ment. Bár 1885 október 21-én a m. kir. Kúria fényes elégtételt szolgáltatott Verhovaynak, s minden vád alól felmentette, a célt elérték: az elkedvetlenedett ellenzéki politikust sikerült a közélet fórumáról kiszorítani. A Kúria felmentő ítélete viszont egyáltalán nem befolyásolta Venetianer Lajos főrabbit, hogy „A magyar zsidóság története” című könyvében halála után így írjon Verhovayról: kisült, hogy mind e pénzeket Verhovay elsikkasztotta. Ettől az időtől kezdve erkölcsi halott lett.” (Id. mű 345. oldal).

[52] Jellemző ezeknek az éveknek liberális törvényhozóira az Istóczy és társai beszédei közben a parlamenti napló által minduntalan regisztrált „derültség” és „hangos derültség”.

[53] Ekkor tűnik fel Szabolcsi (Weinstein) Miksa, aki az „Egyenlőség” című lapból a „magyar-zsidók” vezető orgánumát fejleszti ki. Eötvös Károly így jellemzi: „Azonban volt körülöttünk akkor egy zsidó fiú, Szabolcsi Miksa nevű… Rabbinak készült, meglehetős műveltségre tett szert s különösen nagy jártassága volt a zsidó szent könyvekben… A fiatalember és fiatal zsidó rajongása vett akkor erőt rajta. Abban az ábrándban élt, hogy az eszlári lányka eltűnésének rejtélyét ő fogja felderíteni s a zsidók igazságát ő hozza napfényre… Rajongása, tapasztalatlansága s lázas mozgékonysága sok félszegségbe is belékergette. A vérvád hívei s a vizsgálat vezetői különösen haragudtak rá…” („A nagy per” II. köt. 221—222 old.) Szabolcsi Miksa buzgólkodását lapjának támogatásával bőven megfizette a zsidóság. Az „Egyenlőség”, amely kellő mennyiségű hazafiaskodás mellett állandóan támadta az egyházat (a bolseviki emigráns Gábor Andor vezette sokáig vagdalkozó rovatát), s kipellengérezni igyekezett minden fajvédő intézkedést, törekvést és politikust, a háború végén a hitsorsos Trockijért rajongott. Elbizakodott, vakmerő hangja kiválóan jellemezte az utolsó zsidó nemzedék gondolkodásmódját. Az 1915 óta Szabolcsi Miksa fiának, Szabolcsi Lajosnak szerkesztésében megjelenő lapot 1938-ban, mint az Imrédy-kormány sajtófőnöke betiltottam.

[54] Solymosi Eszter 1882. április 1-én tűnt el. Június 18-án hullát fogtak ki a Tiszából, amelyet a vádlottak védelmezői identifikálni akarták a meggyilkolt 14 éves parasztlánykával. A holttestről megállapítást nyert, hogy viharos élet után, legalább 30 éves korában halt el tüdőbajban, hogy életében fűzőt viselt, szűk cipőktől tyúkszemei voltak. Feje, mint az ortodox asszonyoké, kopasz volt. Bebizonyosodott, hogy tutaj alatt úsztatták le Tiszadadáig. A zsidó vádlottak alibiholttestére viszont kétségtelenül Solymosi Eszter ruhája volt ráadva, sőt az a kendő is csuklójára kötve, amiben festéket vitt gazdaasszonyának s benne, — két és fél hónappal állítólagos vízbefulladása titán, — a festékpor.

* „Ítélet után” című költeménye, megjelent a „Függetlenség” 1883. augusztus 6-i számában.

[55] Amíg a zsidóság fajközösséget alkot, amíg a saját útján jár, amíg a magyar zsidó a lengyel zsidóhoz közelebb áll, mint a keresztény magyarhoz, addig nemzeti összeolvadásra gondolni sem lehet. Erről igyekezett felvilágosítani a közvéleményt Angliában lord Palmerston, amikor a következőket mondotta: „Ha egy angol zsidó Lisszabonban két kéregetővel találkozik, még pedig egy angol kereszténnyel, tehát egy angollal és egy portugál zsidóval, tehát egy idegen országbelivel, úgy egészen biztosan a portugál zsidót és nem az angol keresztényt fogja segíteni” — írja Prohászka Ottokár.

[56] Mesterien írják a Tharaud testvérek: „Honnan jön ez a kaftános zsidó? Legtöbben a szomorú lengyel földről, vagy a barátságtalan Oroszországból. Egy szép napon otthagyva valamelyik túlzsúfolt gettót, megjelenik a magyar határon… És mindjárt az első lépésnél csoda történik. A határon lesi a zsandár. Nem kívánatos elem ez a nyomorult kaftános alak! Büdös zsidó, takarodj haza! És hogy jobban éreztesse Izrael fiával ezt a rövid gondolatot, a zsandár igen nyomós kifejezésekhez folyamodik. De kapuja küszöbéről nézi Jakab, Ábrahám vagy Löwy, hogy evickél hitsorsosa a zsandár kezei közt. „Váj mír, Egek Ura! — gondolja magában. Megint egy zsidó, aki be akar jönni! Mintha már nem volnánk elegen! Miért nem marad Galíciában ez az átkozott zsidó!” S miközben így dünnyög magában, lúdtalpú lába… már meg is indult és ellenállhatatlanul viszi bajban lévő testvére felé! Mert a vér szava, a vallás erősebben szólt szívében, mint a saját érdeke… Jakab, Ábrahám vagy Löwy megszólítja a zsandárt és egyszerűen ezt mondja: „Hisz ez a rokonom, az én vendégem! Ereszd el, nálam fog lakni.” És itt az első csoda! A határ átlépése megtörtént…” (Jean-Jérome Tharaud: A kereszt árnyéka. 16. oldal.).

[57] A Talmudnak mai napig nincs európai — sem más — nyelven olyan fordítása, amelyet a zsidók hitelesnek ismernének el. Ennek elsősorban a keresztényekre és Krisztusra vonatkozó passzusok, részben az erkölcsileg kifogásolható fejtegetések az okai.

[58] A zsidók nem térítenek. Míg az altruisztikus nagy világvallások az egész emberiség üdvét keresik s hivatásuknak érzik minél több hívőt vezérelni az igaz útra, a zsidó vallás valósággal numerus clausussal dolgozik, aminek egyébként szigorú fajvédelmi okai is vannak.

[59] Gondoljunk a zsidóság legkülönb európai nyelven író költőjének, Heine Henriknek hamis, s önmaga által is kigúnyolt romanticizmusára, vagy Kiss József verejtékes, gikszeres balladáira!

61a Fejér Lajos: „Zsidóság.” 137. oldal.

[60] „Vegyes párok”, bemutatta a Nemzeti Színház 1889-ben. „Egy vegyes házasság” és „Miss Mary” című regényei.

[61] „A „költő” a most született csecsemőtől kezdve az Úristenig mindent leloccsant cinizmusa szennyes habjaival”, — írja Ignotus 1895-ben megjelent verseiről a Budapesti Szemle.

[62] Pintér Jenő így jellemzi költészetét: „Az alkalmi szeretkezés örömeit Szilágyi Géza a testi gyönyörök mohó magasztalásává változtatta át; a dekadens francia írók erotikus hatásának leplezetlen visszhangja az ő költészetében jelentkezett először”. (Irodalomtörténet. VII. köt. 560. old.). — A Budapesti Szemle ezt írta róla: „förtelmes, posvány, bordélyházba való költészet…” Viszont Silberstein-Ötvös Adolf magasztaló kritikát írt a „Tristia”-ról, amelyért az ügyészség közszeméremsértés címén indított eljárást a szerző ellen. (1896.).

[63] Az első „magyar-zsidó” tanító Singer Manó volt Pápán, 1867-ben!

[64] A főrendiház 1895 május 15-i ülésén a javaslat ellen és mellett egyaránt 107 szavazatot adtak le. Báró Vay Béla elnök „igen”-szavazata döntött. „Ne bolygassuk a múltat, ne idézzük a halottakat, ne kutassuk, kit terhelnek hibák, melyek a recepciós törvény keresztülhajszolását oly dicstelenné és oly kevés örömet fakasztóvá tették” — kesereg 1922-ben Venetianer főrabbi.

[65] A zsidó írók anyanyelve a század végén még valójában német, nem egy közülük két nyelven ír, s habozik, melyik irodalomhoz csatlakozzék (Dóczi Lajos, Falk Miksa, Hatvany Lajos, Lukács György, Balázs Béla). (Várkonyi Nándor: „Az újabb magyar irodalom”. 172. oldal.)

[66] Rákosi Jenő a harmincmillió magyar eszméjét terjesztette akkor, amikor a meglévő tízmillió egyenes úton haladt az egyke és Amerika felé… neki, aki vezérségre hivatottnak érezte magát (ld. Ady s a Rothermere-ügy), ismernie kellett volna a Bartha Miklósok, Grünwald Bélák, Vadnay Andorok, Egán Edék, Darányi Ignácok gondjait… Rákosi mintegy ellenlábasa Széchenyinek, akit ez a kor temetett el végképp. Félreismerése a magyarság lényegét illetően, gyökeres és részletes volt, egészen a groteszkségig; így például szoros összefüggést mutatott ki a gatyaviselet és a magyar faji jellem közt, elfelejtve, hogy a bő gatya ellentéte, a feszes „magyar” nadrág éppoly ősi ruhadarab… Rákosi frissen jött idegeneket avatott íróvá, akik magyarul sem tudtak, de kötelességükké tette, hogy a nyelvet megtanulják… — írja Várkonyi Nándor. („Az újabb magyar irodalom.” 15. oldal.)

[67] Bartha Miklós adta a legklasszikusabb meghatározását a Keletről beáramló zsidónak: „Nem tanul, nem művelődik, nem mosdik. Csinálja az üzletet és a gyermeket. Esküszik hamisan. Sokszor gyújtogat. Megcsonkítja ellensége barmát. Vádaskodik alaptalanul. Veszteget, ahol lehet. Korrumpál mindenütt. Pénteken este gyertyát gyújt és megfürdik a rituális lében. Hangosan imádkozik és némán csal. A földről lehúzza, a termőréteget, a népről a bőrt. Szapora, mint a bogár. Élelmes, mint a veréb. Pusztít, mint a patkány.” („Kazár földön.” 1939. évi Stádium-kiadás. 78. oldal.)

[68] „A könyv megjelenése után a fővárosi zsidóság az ország megdöbbenésére nem a nemzet érdekeivel azonosította magát, hanem a galíciai parasztnyúzók segítségére sietett. A bátor szerzőt szélsőséges antiszemitának kiáltották ki, a sajtó nyíltan és titokban mindent megtett hatásának ellensúlyozására és addigi érdemeinek csökkentésére”, — állapítja meg Pintér Jenő. (Irodalomtörténet. VII. köt. 136. old.)

[69] A zsidó Murányi Ármin lapját szerkeszti, a Képes Családi Lapok-at. — Míg saját folyóiratát szabad meggyőződése szerint írhatta, így jellemezte Kiss Józsefet: „Kiss József nem kiváló költő, csak divatba jött középszerűség; nevét a zsidó lapok lelkiismeretlen kritikai üzelmei tették híressé; a zsidó kiadók és színészek olyan reklámot csaptak mellette, hogy végül mindenki elhitte írói nagyságát; holott Kiss József versei tele vannak bosszantó magyartalanságokkal, zagyva mondatszerkezetekkel, ritmustalan sorokkal, szenvelgett népieskedéssel, műköltői utánzásokkal, bő átkölcsönzésekkel.” (Irodalom. 1883. évf.)

[70] A házasságkötéskor Jókai 74, Grosz Bella 20 éves volt (1899).

[71] A leleplező nem holmi elfogult antiszemita volt, hanem maga Fényes László, a majdani „Az Est” egyik büszkesége.

[72] „Fesztyvel nagy terveink vannak. A Vasárnapi Újságból szeretnénk becsületes szellemű (és elvben antiszemita) revue-t csinálni,” — írja 1891-ben Szabolcska Mihálynak. (Farkas Gyula: „Az asszimiláció kora a magyar irodalomban.” 84. old.)

[73] Mulatságos bonyodalom támadt a könyv egyik figurája, Pelikán vidéki bankár körül, akit „fehér terroristák” végeznek ki. „Meine Kinder!” – sóhajtotta utolsópillanatában. Az „Egyenlőség” és a többi zsidó lapok ezért kegyetlenül megtámadták az illusztris szerzőt, s megmagyarázták, hogy egy zsidó kizárólag csak „Éljen a Haza!” kiáltással, vagy a „Nemzeti hiszekegy”-el ajkán válik meg az élettől.

[74] A zsidó írókat, művészeket, tudósokat az égig magasztalták, a zsidókat „zsenik”-ként csodálták, míg a keresztényeket, a magyarokat agyonhallgatták, megrágalmazták, kigúnyolták. A zsidó szellem főképpen Budapest felett uralkodott, ahol a zsidóság biztonságban érezvén magát, leplezetlenül megmutatta a maga igazi, nemzetietlen, idegen, kihívó énjét — állapítja meg Prohászka Ottokár. („Zsidókérdés Magyarországon.”)

[75] Budapesten… nemcsak utcanyelv, argot alakult ki, mint minden nagyvárosban, hanem egy német-zsidó-magyar öszvérnyelv, zsargon is, amely bekerült az irodalomba. Ennek létjogosultságát hirdette Ignotus s megjósolta, hogy belőle fog kifejlődni a klasszikus magyar irodalmi nyelv, melynek eredetét — Szép Ernő szerint — egykor majd Iskolákban fogják tanítani… Az a sok germanizmus, zsidós szólam, helytelen magyar szóhasználat, mondatszerkesztés, stb., amely ma is terheli íróink nyelvét, ekkor nyomult az irodalomba, mint valami kifordított nyelvújítás. De az idegen hatás ennél többet is tett: azon az úton volt, hogy megváltoztassa a nyelv szellemét s a veszély nem volt kicsiny… A zsidóság itt egyrészt germanizmusok behozatalával szerepelt, másrészt — s ez a fontosabb — nem tudta magáévá tenni a magyar nyelv pszihéjét, amire a környezet amúgy sem volt alkalmas… a magyar nyelv képeket, hasonlatokat kedvelő természetét valami szótári nyelvvé öntötte át, pátoszát kiirtotta s bizonytalan, éneklő érzelmi hangsúlyt vitt a helyébe, kijelentő, ünnepi, kerek formáit ötletes fordulatossággal cserélte fel, humorát szójátékkal. (Várkonyi Nándor: „Az újabb magyar irodalom.” 172—173. oldal.)

[76] „Az új zsidó írói nemzedék nem hasonul át, — az öregebb és tapasztaltabb zsidó írók módjára, — a magyar lelkiségű írók közé, hanem erős faji öntudattól áthatottan kezdte meg a maga gyors előnyomulását. Különösen kritikai és társadalmi fejtegetéseik tűntek szembe még akkor is, ha írásaik alá nem írták nevüket. Az új zsidó írók a szépet és nemeset léhasággal és gúnnyal keverték; a zsidó vezetés alá került hírlapok és folyóiratok meleg hangon írtak a tehetségtelen izraelita kezdőkről is, de némává váltak, vagy epébe mártották tollukat, ha konzervatív szellemű keresztény tehetség forgott szóban…” (Pintér Jenő: Irodalomtörténet. VII. köt. 125. old.)

[77] Voltak, akik észrevették. A nagy magyar jogtudós, Concha Győző, így ír 1917-ben: „Azok az idők, mikor a zsidóság legjobbjainak törekvése abban állott: a társadalmi, politikai együttműködés erkölcsi elveiben, a tudomány, a szépirodalom, a művészet, a felebarátság, a jog alkotásaiban a keresztény magyarság ideáljaihoz felemelkedni, ezekkel azonosulni, a XX. század elején elmúltak s a zsidóság fiatalabb része teljes ellenkező irányt vett.

Mindannak, amit a magyar akár politikai, akár jogi, akár társadalmi, akár szépirodalmi, akár tudományos téren ezeréves nemzeti léte alatt alkotott, kicsinylése, gúnyolása lett az Ifjú Magyarország, a Nyugatosok alaphangja s azok, kik e zászlók alatt sorakoztak, túlnyomórészben a zsidóságból kerültek ki.

Amit pedig ez irányok hívei felmutathatnak egyes kivételektől eltekintve, a zsidóság negativitását tanúsítja a nemzet életében, melynek szellemi tőkéjét az alkotások pozitive nem gyarapítják.

A nemzetivel a nemzetközit, a vallással a szabadgondolkodást, a morállal az amoralitást állították szembe s a vevő vásárlási vágyát ingerlő kereskedők módjára legfőbb ambíciójukat valami meglepő újnak, nem pedig szolid, jó portékának előállításába helyezték a szellemi világ összes területein.” (Huszadik Század körkérdése.)

[78] Találóan jellemzi Bródy Sándort Pintér Jenő. „Kevés írónak avultak el olyan gyorsan a munkái, — írja, — mint az övéi; a színek lekoptak róluk, témáit az újabb írók hatásosabban dolgozták fel, fogásai elcsépeltekké váltak,… örökösen erjedésben volt, felületesen dolgozott, írói láza nem tűrte a legcsekélyebb önkritikát sem… Stílusát bizonyos nagyzoló modor jellemezte; pongyola bőbeszédűség, kellemetlen szószaporítás…” (Irodalomtörténet. 735. és 736. old.)

Hatvani Lajos szerint Bródy Sándor mutatta be először az új zsidó típusokat „…a seft agyongyötörtjeit, a hajszolt férjeket, a migrénes és butonos, kiállhatatlan zsidó nagyságát, az intellektuel érdeklődése mellett forrón érzéki leányzót, Sion bimbaját. A kezdő Molnár Ferenc Bródy Sándor oldalbordáiból teremtette pesti figuráit.”

„Nincs még egy írónk, — állapítja meg Bródyról Várkonyi Nándor, — aki annyira gyűlölné a magyarságot; egész művében egy jó szót, egy szép indulatot nem ad neki; gyűlöli a gazdag zsidót is, aki el akar szakadni a fajtájától, s a gazdanéphez dörgölődzik. Mint a legtöbb zsidó író, ő is egyedül szegény fajtársai iránt érez rokonszenvet; ha itt-ott egy-egy tisztességes ember feltűnik munkáiban, mindig valami kiszsidó, akit aztán illően meg is jutalmaz.” (Az újabb magyar irodalom. 296. old.)

[79] Az Est közvetlen elődjéről és mintaképéről, az üzletileg kevésbé sikeres „A Nap”-ról jegyzi fel Róna Lajos zsidó újságíró: „Stílusa kihívó volt, bizonyosfokú snájdig talpraesettség és ügyes szószátyárság jellemezték. Itt-ott volt valami benne a ligeti hintáslegények cselédszédítő frazeológiájából. Hangja komisz és dörgedelmes, máskor léha és felületes. A gyorsan múló eseményeket ügyesen kiaknázta. Pénzsóvár és pénzhajhász volt… Mindenütt ott volt, mindenbe belebeszélt, ha kellett, belegázolt, semmise volt előtte elzárt vagy szent.” Ugyanezt szószerint el lehet mondani az Est-lapokról s az egész 1900. óta indult zsidó sajtóról. (Idézi Bosnyák Zoltán: „Harc a zsidó sajtó ellen.” 41—42. old.)

[80] Röviden összefoglalva: Szomory zsidóul és franciául ír magyarul, ezért minden jófülű ember idegenkedve fogja olvasni, ha bírja. — jegyzi meg Várkonyi Nándor. (Az újabb magyar irodalom. 292. old.) — Szomory, hogy patétikus kilengéseit ellensúlyozza, mintegy mentegetőzésképpen, stílusának alkatrészévé tette a magyar nyelv legkevésbé költői árnyalatát, a pesti zsidóság nyelvét, — állapítja meg a zsidó irodalomtörténész, Szerb Antal.

[81] Érdemes volna feldolgozni az utolsó harminc év kabarétréfáinak, kupiéinak, slágereinek anyagát. Riasztó képet nyernénk a maguk idejében szinte észre sem vett ízlésbeli és erkölcsi mérgezésről, mert mindez lehatolt a falu fogékony lelkületéig.

[82] Még 1938 elején is a következő zsidók igazgatnak színházat: Roboz Imre és Jób Dániel (Vígszínház és Pesti Színház), Wertheimer Elemér Hevesy Sándorral és Bródy Pállal (Magyar Színház és Andrássy-Színház), Bárdos Artúr (Belvárosi Színház és Művész Színház), Föld Aurél (Városi Színház és Royal Színház), Roboz Aladár (Terézkörúti Színpad), Békefi László (Pódium), Fodor Oszkár (Pécs), Sebestyén Mihály (Miskolc), Sziklai Jenő (Szeged), stb.

[83] Erről a színdarab-exportról írja már 1918-ban Milotay István egy Bíró Lajossal folytatott vita során: „Meg vagyok győződve róla, ő is tudja, hogy a német közvélemény nem gondolhat mást rólunk (e színdarabok után), mint azt, hogy itt van egy balkáni ország, egy elnyomott, korrumpált, szerencsétlen gyarmat, tetején egy csontja velejéig romlott, jórészben idegen hordalékból felnőtt, élősdi társadalommal, amelyet egy minden hittől, minden szebb, igazabb és emelkedettebb törekvéstől idegen „irodalom” elégít ki és mulattat. Mit is gondolhatnának egyebet azokról az irodalmi viszonyokról, arról a közszellemről s arról a társadalomról, amely ilyen értékeket emel maga fölé s ilyen irodalmat, ilyen írókat fogyaszt, istenít, exportál és akkreditál?” („Új Nemzedék.” 1918 augusztus 1-i szám.)

[84] A zsidó örökölt adottságain nem változtat a kikeresztelkedés. A bolsevizmus zsidó vezetőinek többsége meg volt keresztelve. Egyik legsötétebb figurája ennek a társaságnak Lukács György bolsevista népbiztos, kikeresztelt, udvari tanácsosi címmel felruházott, gazdag bankigazgató fia.

[85] Ezt a típust jeleníti meg a szelíd Babits Mihály egyik regényében kegyetlen őszinteséggel. Így írja meg Vitányi Vilmos, a „nagy” pesti újságíró látogatását a cisztercita rendházban: „Megszokott fölényével ment az ájtatos folyosókon, de egyúttal valami különös érdeklődéssel is, mert hallatlanul imponált neki, ami régi volt és katolikus… Bizonyos büszkeséget érzett a modern demokrácia vívmányain, hogy ő, a kaftános zsidó maradéka, így megy keresztül ezeken a folyosókon, nem mint megvetett sárgafoltos, hanem mint úr, mint érdeklődő, mint előkelő idegen… Renanra, Anatole France-ra gondolt és elhatározta, hogy legközelebb az egyházatyákat fogja olvasni… A világnézete a kaputól a Timár Virgil cellaajtajáig nagy változáson ment keresztül: meggyőződött, hogy csak szorosan katolikus elvek szerint lehet igazán művészi életet élni.” Ebben a könyvében remekül jellemzi Babits a zsidó intellektuelt: idegenségét, felületességét, immoralitását, beképzeltségét, — ismerhette jól, — és nem leplezett, mély ellenszenvvel. („Timár Virgil fia.”)

[86] Naiv elszólásában is jellemző példa erre a Földes Jolán hihetetlen reklámmal kiadott „nemzetközi pályadíjnyertes” regényében, a „Halászó macska utcájá”-ban a következő üde részlet: A kivándorló falusi magyar iparoscsalád megéhezik a vonaton. Mit tesznek hát: kibontják a batyut s elkezdik falatozni a hideg libasültet. Szegény magyar paraszt, aki hideg libasültet visz magával útravalóul!

[87] Molnár így jellemez egy álnéven szerepeltetett, ismert színészt: „Somogyi zsidó volt, ami nem lett volna baj a pályáján. De amért most a részeg ember minden fájdalmas őszintesége öklendezett belőle: zsidós volt az arca… Minél szebben beszélt magyarul és minél méltóságosabban állt ki, annál komikusabb volt… Ilyenkor… mindig csak magát látta, ifjúi és heves handlé-arcát, amit oly derült nyugalommal viselt az a néhány kaftános ifjú, akiben a Dob-utcán végigmenet néha magára ismert.” (62. old.).

[88]Hol vagytok most, kis „intellektuellek”,
Kiket bús század baljós vége ellett?
Szent nyugat előtt rajongva térdeplők,
Kik lehánytatok minden józan gyeplőt;
Gúnyos mosolygók, ideálra, honra,
Kiknek: a „New-York” volt a Pantheonja…”

kérdi már 1914-ben Gyóni Géza. (Levél nyugatra.)

[89] Ha a fővárosi sajtó hallgatott is, annál elkeseredettebben szólalt meg a magyar vidék. „Elvonulnak szemünk előtt a duzzadt potrohú hadiliferánsok, marhasózók, cipőtalpasok, konzervesek, akik a szegény vértverejtékező katonától elvonni igyekeznek azt, ami által ő erőt nyer az ilyen pöfékelő izraeliták bőrének megvédéséhez, akik hadseregszállítói címeken a békeidők nyugodtságát élvezik itthon.” („Ellenzék”, Kolozsvár, 1917 október 12.)

[90] „Nem megoldás, — írta a Huszadik Század körkérdésérc felelve Benedek Marcell, Benedek Elek félvér fia, — …hiszen a zsidóságnak van egy óriási, természettől is szapora és bevándorlás útján is növekedő rétege, amely százszor konzervatívabb a mi parasztunknál és talán ezer év múlva is ugyanúgy fog hagyományaihoz, különállásához ragaszkodni, mint ma. Ennek a rétegnek vékony föle az, mely — harmadik, negyedik generációban — a mi kultúrzsidónkat adja. Mindig csak egy aránylag kis rétege lesz a zsidóságnak, mely összeolvadás szempontjából számbajöhet.”

[91] Igen érdekesek a körkérdés kapcsán történt állásfoglalások. Az 50 beérkezett érdemi válaszból 13 tagadta a zsidókérdés létezését. Ezek: Blau Lajos, Czirbusz Géza, Fleissig Sándor, Haypál Benő, Lencz Géza, Liebermann Pál, Mezey Ferenc, Mezei Mór, Oláh Gábor, Szabolcsi Lajos, Vanczák János, Venetianer Lajos, Zoványi Jenő. Azok közül, akik szerint van zsidókérdés, félreérthetetlenül antiszemita szellemben nyilatkozott meg Buday Barna, Cholnoky Jenő, Concha Győző, Farkas Geyza, György Endre, Radisics Elemér, Raffay Sándor, Ravasz László, Ritóok Emma, Túri Béla.

A körkérdésre adott higgadt és magasnívójú válaszok példátlan izgalmat keltettek a zsidó sajtóban. Szabolcsi Lajos így írt: „…a szélsőségek, a felekezeti türelmetlenség sötét középkori lovagjai perdülnek táncra a Huszadik Században…” Cholnoky Jenő magyar őseiről, akik Árpáddal jöttek be, így emlékezik meg a zsidó publicisztika: „…tehát félvad pásztorok voltak valahol Ázsiában, ha ugyan egyáltalában pásztorok voltak és nem egyszerű emberevők.” Ravasz Lászlóról megállapítja, hogy „eszeveszett agitátor…” „a protestánsok Bangha pátere, ki a legszemérmetlenebb felekezeti izgatók közé tartozik”, stb., stb. („Egyenlőség”, 1917 augusztus 18-i szám.)

[92] Milotay István. Tíz esztendő. 97. oldal.

[93] Szeretném felhívni a magyar nemzet figyelmét arra, — írja, többek között „Új Magyarország felé” című könyvének előszavában 1917 október 24-én, — hogy mai szépirodalmát, mindennapi újságjait legnagyobb részben a magyar keresztény erkölcsi világfelfogással ellenkező, azt lerontani törekvő világnézettől átitatott, idegen vérközösségbe tartozó emberek írják, valóságos trösztöt alkotva, amelybe bejutni nem közülük való magyar embernek alig lehet… Ezek terpeszkednek ma a magyar gondolatvilágban, ezek tapossák az utat erkölcsi ingadozásaiban és irányítják mindennapi, különösen a közre irányuló elhatározásait…”

[94] A bolseviki népbiztosok a kormányzótanács elnökén, a minden hatáskör és hatalom nélküli Garbai Sándoron kívül valamennyien zsidók voltak. Kun (Kohn) Béla, külügy; Pogány (Schwarcz) József, hadügy, helyettesei Szántó (Schreiber) Béla és Szamueli Tibor; Landler Jenő, belügy, helyettese Vágó (Weisz) Béla; Varga (Weissfeld) Jenő, pénzügy; Kunfi (Kohn) Zsigmond, közoktatásügy, helyettese Lukács (Löwinger) György; Landler Jenő, kereskedelem, helyettesei Rákosi (Roth) Mátyás és Haubrich; Hamburger Jenő, földművelésügy; Böhm Vilmos, szocializálás, helyettesei Hevesi (Honig) Gyula; Erdélyi (Ehrlich) Mór, közélelmezés, helyettese Illés (Braun) Artúr; Kalmár (Kohn) Henrik, német népbiztos. Mindezekkel a nevekkel találkozunk a forradalmasítás irodalmában is.

[95] Külön említést érdemelnek Hatvany Lajos cinikusan őszinte feljegyzései, amelyek „Egy hónap története” címmel jelentek meg az általa szerkesztett „Az Esztendő” 1918 decemberi számaként. Kevés jellegzetesebb „emberi dokumentuma” van a zsidó fölényeskedésnek, gyávaságnak és önzésnek, valamint az októberi lázadók hitványságának és az egykorú liberális kormányzat ügyefogyottságának, mint ez a memoár.

[96] Szerzője Fehéri Armand.

[97] Például a „Kommunizáljuk-e Zsófit?” című remek pamflet.

[98] A zsidó a magáéból alkotni, teremteni nem tud, mindössze mással együttérezni s mást utánozni képes. Valamint a színpadon s a festészetben, úgy a zenében is csak a keresztény sablont követi a zsidó művészet… A zsidók nem tesznek egyebet, csak váltogatják s kombinálják az elemeket, melyeket mi megteremtettünk, — írja már 1881-ben Liszt Ferenc.

[99] Milotay István szociális szellemtől áthatott lapjának, az „Új Nemzedék”-nek szerkesztőségét már az októberi köztársaság alatt összetörték.

[100] Bangha Béla S. J. álláspontja a zsidókérdésben fokról-fokra veszített faji jellegéből s végül az egész problémát erkölcsi, hitéleti és felekezeti szempontból fogta fel; Bajcsy-Zsilinszky Endre azóta homlokegyenest ellenkező politikai elveket hirdet, mint a „Szózat”-ban; Lendvai István a liberális sajtó szolgálatába állott. Viszont Milotay István körül egész publicista-iskola alakult ki, amelynek legkimagaslóbb tagjai Rajniss Ferenc, Oláh György, a megszállott Erdélyben, működött Sulyok István, Marschalkó Lajos, Makkai János s a fiatal nemzedékből Vajta Ferenc.

[101] „Gondolatok néhány belügyi kérdésről” című röpiratában. (1921.)

[102] Gálócsy Árpád úgyszólván egymagában harcol ellenük az „Egyszerű igazságok” folytatólagosan megjelenő nyílt leveleivel.

[103] A Nemzetgyűlés 1920 augusztus 7-i ülésén.

[104] Miklós Andornak a forradalmakban legsúlyosabban kompromittált egyik lapja, a „Pesti Napló” 1927-ben többek között a következő illusztris munkatársakkal dicsekedhetett: gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Albert, Balogh Jenő, Baltazár Dezső, Berzeviczy Albert, Dréhr Imre, Gaál Gaszton, gróf Klebelsbereg Kunó, őrgróf Pallavicini György, Pesthy Pál, Puky Endre, Rakovszky Iván, Rákosi Jenő, Ripka Ferenc, Szcitovszky Béla, Ugron Gábor, Vass József, gróf Zichy János, Zsitvay Tibor.

[105] Szekfű Gyula: „Három nemzedék és ami utána következik.” 5. kiadás. 442-444. oldal.

[106] Magyar zsidók könyve 1943. (183. old.).

[107] Ide tartozik Else Jerusalem zsidó írónő ocsmány regénye, a bordélyházak belső életét nagy tárgyismerettel rajzoló „Szent Skarabeus”. A könyvet Kunfi Zsigmond, a marxismus kultúrpolitikusa fordította és a Népszava könyvkereskedése adta ki. (1911.)

[108] Az első ilynemű zsidó kiadvány a „Pikáns Lapok”. 1883-ban.

[109] „A zsidókérdés újabb alakulása Magyarországon.” 74. oldal.

[110] Irgalmatlan őszinteséggel rajzolja a filoszémitának elhírlelt Móricz Zsigmond a vidéki magyar társaságba furakodott zsidó birtokost: „Pogány Imre, — írja róla — aki egyre szenvedélyesebben játszotta az alföldi dzsentrit és folyton dalolt, különös, túlzottan eredetieskedő műnépdalokat dalolt, amelyek Pesten teremnek a zengerájokban… Olyan ez — állapítja meg az író az egyik vendég (a nevelő) szavaival —, mint minden, amit a zsidók felszednek s a maguk temperamentumához képest átalakítanak. Túlzott és buta. Csupa nyelvi ficamodás… Ez az egész csak a zsidó úrfi dzsentriskedő hencegése…”

[111] Lónyakat a festő ha ragasztana emberi főhöz
S többszín tollakkal vonná be az innen amonnan
Vett tagokat, s hal lenne alant, rút, barna alakkal
A fenn szép, deli nő, szemlélésére bocsátva
Nem fakadandnátok kacagásra barátim?
Higyjétek, Pisók, e rajznak volna szakasztott
Mása az oly könyv, mely, mint lázbeteg álmai, zagyva
És hiú képekkel tarkállik s össze nem illő
Főt és lábakat ad az egészhez…

Ez a „magyar-zsidó” irodalom önkénytelenül is emlékezetünkbe idézi Horatius „Ars poeticá”-jának örökérvényes bevezető sorait.

[112] Irodalmuk is rendkívül széleskörű. Könyvünknek — sajnos — ez egyik leghiányosabb része, mert az utódállamokban a megszállás alatt megjelent magyar nyelvű művek teljes bibliográfiája még megírásra vár.

[113] A könyv szerzője, mint az Imrédy-kormány sajtófőnöke 230 zsidó hetilapot szüntetett be, s több, mint harmincat keresztény kezekbe juttatott. Ekkor szűntek meg a leghírhedtebb társadalmi és közgazdasági lapok, mint a „Pesti Futár”, a „Társadalmunk”, az „Újmagyarország”, a „Csütörtök”, a „Színházi Élet” és társaik, az „Egyenlőség” s valamennyi politizáló zsidó hetilap, a szociáldemokrata pártközlönyök, a „Borsszem Jankó”, az „Ojság”, három zsidó hétfői lap, valamint a közgazdasági élet vámszedőinek egész sora.

[114] Erdélyi Józsefet még 1938-ban is, amikor megírta „Solymosi Eszter vére” című megrázó költeményét, zsidó lapok esztétái egyszerűen kitessékelték az irodalomból.

[115] A lenézett mozgófényképnek kellett utat törnie. Az „Őrségváltás” és a „Harmincadik” filmjei mutatták meg az irányt a társadalmi problémák hű és magyar művészi feldolgozására.

[116] „Ezen alapítvány létesítésénél nem, a tehetség jutalmazása lebeg szemem előtt — idézi az Új Idők Lexikona az alapító szavait —, hanem oly … magyar írók hathatós támogatósa, akik minden vallási, faji és társadalmi előítélettől mentesek…” stb. (A lexikon III. kötete 769. oldal.)

[117] Miklós Andor sajtó- és nyomdakonszernjét a Teleki-kormány megszerezte és teljes mértékben arizálta.

[118] Igazi neve Dunajecz Jakab. Lefordította Jean Rictus Találkozás Jézussal című versét, amiért 1911-ben az ügyészség Istengyalázás címén vád alá helyezte. Az esküdtszék 1912-ben felmentette.

[119] Eredeti neve Aigner.

[120] Második rész. A zsidók Magyarországon. 141—233. oldal.

[121] Eredeti neve Ábelesz Ármin.

[122] Eredeti neve Adler. — A IMIT. évkönyveiben megjelent idevágó tanulmányai: A magyar zsidók a XVIII. században (1900); A zsidók a magyarság múltjában (1903.).

[123] Tiszántúli antiszemita röpirat az 1920-as évekből.

[124] Volt tiszaeszlári plébános.

[125] Eredeti neve Rosenzweig.

[126] Eredeti neve Augenstein.

* Megjelent a Cél-ban. Kilencedik (utolsó) levél: Levél a zsidókhoz.

** Az árendás zsidó zeneszámainak szerzője Bátor Sándor (Breisach Izidor).

* Eredeti neve Adler.

* Eredeti neve Bauer.

** Márkus Samu maga is zsidó és .:.-os szabadkőműves testvér, mint ezt számos nyomtatványán fel is tünteti.

*** Asch Schalomtól lefordítva még. „Föld.” Modern könyvtár 456. sz. 1915., „Az anya” és „A fiatalok” 1922.

**** A regény Ágoston Péterről szól.

* A gróf Batthyány—Rosenberg—Schossberger-ügy regényes feldolgozása. Rosenberg Lajos a Schossberger lányért vívott párbajban halálosan megsebesítette gróf Batthyány Istvánt.

** Eredeti neve Breuer.

* Eredeti neve Weidinger.

[127] Eredeti neve Blau.

[128] Eredeti név Bloch.

[129] Eredeti név Bloch.

[130] Zsidókérdés 213—215., 337—338., 611—616. oldal.

[131] A zsidó emancipátió. 71—80. oldal.

[132] Eredeti név Bloch.

[133] Eredeti neve Fürst.

[134] Eredeti neve Roth Árpádné, Bán (Bermann) Margit.

[135] Eredeti neve Weisz.

[136] Eredeti neve Barach.

[137] 26—37. old. Die Judenschaft.

* Az egyébként liberális szellemű munka megsemmisítő cáfolata Eötvös Károly „A nagy per” című könyvének.

** Hoffman.

[138] Eredeti családi neve Kann. Apja magyarosította Békefire.

[139] Eredetileg Kaufman.

[140] Zsidókról 52, 57, 58. old.

* 2. köt. 120. oldal a bazini vérvádról.

[141] Írói álnév. Valódi neve Berger Salamon.

[142] Írói álnév. Neve Bencze (Bruck) Tibor.

* Eredeti neve Schönberger.

** Eredeti neve Braun.

* Zsidókról 34—35. oldal.

** Eredeti neve Bettelheim.

*** Eredeti neve Berger.

* Biró Lajos eredeti neve Blau.

** Eredeti neve Buchwald.

*** A majdani Ballagi Mór.

* Zsidó önleleplezés.

** A B’nai B’rith a zsidóság Amerikából irányított szabadkőműves-jellegű világszervezete.

*** Eredeti neve Braun.

**** Igen figyelemreméltó, hogy a bolsevizmus propagálói és agitátorai: Böhm Vilmos, Darvas Simon, Dénes Zsófia, Deutsch Sándor, Doktor Sándor, Göndör Ferenc, Jászai Samu, Kun Béla, Lukács György, Peterdi Andor, Rudas László, Szamuely Tibor, Szántó Béla, Várnai Zseni stb. mind zsidók.

* 738. oldalon a nagyszombati vérvádról.

** Eredetileg Weiner Miksa.

*** Nyugalmazott államtitkár. Nem azonos Bosnyák Zoltánnal, a kiváló antiszemita közíróval.

[143] Igazi neve Lőb Baruch.

[144] Azonos Monus Illéssel..

[145] Azonos Brandstein Illéssel.

[146] Münz Mózes héber beszédének fordítása.

* Bródy Sándornak az itt felsoroltakon kívül számtalan novellája, tanulmánya stb. foglalkozik zsidó problémákkal, zsidó alakokkal és miliővel.

* Trauerschwarz Pinkász.

** 1928-ban hatóságilag lefoglalták.

[147] Zsidókérdésről 102—106. oldal.

[148] Valódi neve Machovich Gyula.

[149] Az alkuszokról szóló rész.

[150] Egyik szereplője Kozák Manó zsidó riporter.

* Zsidókról 64., 65., 67., 70., 71., 72., 74., 79. stb. oldalakon.

** Otromba szociáldemokrata röpirat a róm. kath. papság ellen.

[151] Mikecz József.

[152] A tisza-eszlári vérvádról 212—243. oldal.

[153] 263. old. beszéd: A zsidók polgárosítása. 1840. III. 31.

* Eredetileg Dux Baruch.

** Eredeti családneve Schulhof.

*** A regény megjelenéséről az egykorú „Függetlenség” ír. A könyvnek nem tudtam nyomára akadni.

* Bachó László.

** Eredetileg Dux Baruch.

* Eredeti családneve Schulhof.

** A regény megjelenéséről az egykorú „Függetlenség” ír. A könyvnek nem tudtam nyomára akadni.

*** Bachó László.

* Erdős Renée eredeti neve: Ehrenthal Regina (Erdős Arturné).

* A Tisza Kálmán kormánya elkoboztatta.

** Verses röpirat a kikeresztelkedés ellen.

*** Volt országgyűlési képviselő. Eredeti neve Feuermann.

* Eredeti neve Frankfurter † 1940.

** 97—103., 192—195. o. zsidó vonatkozások.

*** Volt országgyűlési képviselő. Eredeti neve Wolfner.

* Eredeti neve Fein.

** Ugyancsak Feuchtwangertől „A hamis Nero.” Regény. 1938.

* Eredeti neve Fieischmann.

** Eredeti neve Grünfeld.

*** Eredetileg Franki Miksa. Többi műveiben is a zsidó szellem jut kifejezésre.

[154] Tisza-Eszlár 246—252. o.

[155] Bónitz Ferenc.

* Eredeti neve Greiner. Kabarétréfái, versei a pesti zsidó szellemiség kifejezői.

** Folytatásokban közölte az „Esti Kurír” c. liberális napilap. A szerző eredeti neve Grünfeld.

* Eredeti neve Grünfeld.

* Selyemre nyomva.

** Eredeti neve Gelbert.

*** Eredeti neve Goldmann.

* Írói álnév. Valódi neve Widcier Dávid.

* A Magyar Tudományos Akadémia tagja. (1876.) Halála után könyvtárát a palesztinai héber egyetemre hagyta.

** Zsidókérdés 170. o.

*** Eredeti neve Krausz Náthán.

* Graetz terjedelmes reprezentatív zsidótörténelme nagyzóló és tudománytalan munka.

** Zsidó vonatkozások: I. köt. 223—226,. 258., 260—267., 312. old. II. köt. 219—236. old.

* Eredeti neve Hönig Miksa.

* 83—88. old. A British Union és a zsidókérdés.

** A család eredeti neve Deutsch, majd Hatvany-Deutsch. H. L. minden írásából a zsidó életfelfogás árad.

* Eredeti neve Helfer.

* Eredeti neve Herzl.

* Magyarországról 107—135. o.

* Zsidókérdésről felvilágosít Név- és tárgymutató. V. kötet. 6., 56., 147—148. old.

** Valódi neve Bernstein Fülöp. Nagyzási mániában szenvedő nemzetközi irodalmár. Legismertebb műve a „Báró és bankár”.

* Hunyady Sándor a „Családi album”-ban apjával, Bródy Sándorral kapcsolatos emlékeit írja meg.

** A szerző Nendtvich Károly.

*** Városi kereskedelmi testületek emlékirata az országgyűléshez.

**** Veigelsberg Hugó.

* Eredeti neve Stein.

* Eredeti neve Jakubovics. A zsidó-szabadkőművesség bomlasztó „progresszív” irányzatának legjellegzetesebb képviselője.

** 2. kötet. Spanische, ungarische und kleindeutsche Sprichwörter.

*** Akadémiai dicséretet nyert 1843-ban. Megjelent Jókai Mór összes művei 38. kötetében. Bp. Révai testvk. 1895.

* A Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi-könyvtárának kézirati gyűjteményében. Hiányzik 1., 2., 3., 55. köt.

** Eredeti neve Katz.

[156] Eredeti neve Kaufmann Izidor. Írói álneve Vulpes.

[157] Bangha Béla S. J.

[158] Eredeti neve Katz.

[159] Eredeti neve Kleinmann.

[160] Eredeti neve Kleinmann.

* Több más nyelven is.

* Titzer Manó.

** Eredeti neve Klein.

* A regény egyik fő hőse szentesi zsidó, mint a szerző családja.

** Zsidó-ügy 14—22. o.; 78—82. o.; 227—241. o.

* Szirmay Antal.

** Zsidókérdés 99—135. o.

*** Zsidókérdés XIV.—XXI. o.

* Eredeti nevű Berman Adolf. Kóbor Noémi a leánya.

* Német nyelven 1894-ben.

[161] Eredeti neve Katz.

[162] Valódi neve Klein Jenő.

[163] Írói álnév. Igazi neve Komlós (Katz) Aladár.

[164] Eredeti neve Reich.

* Id. Chorin Ferenc—ifj. Chorin Ferenc 97—104. o.; báró Korányi Frigyes—báró Korányi Sándor 233—236. o.; Vázsonyi Vilmos—Vázsonyi János 453—462. o.

** Zsidókérdésről 1—41. o.

* Magyarország 163—176. o.

** Eredetileg Orosz Ábrahám.

*** Az első magyarnyelven megjelent zsidó templomi beszéd.

[165] Eredeti neve Kohn.

[166] Eredeti neve Kohn. Nagyszámú társadalmi problémákkal foglalkozó írása jellegzetes megnyilatkozása a szabadkőműves-forradalmár zsidóságnak.

[167] Igazi neve Mayer Jakab. A „Népszava” alapítója.

[168] A plébános szerző a magyarságot a zsidóktól származtatja.

[169] Eredeti neve Kellner. Irodalmi és újságírói működésének minden megnyilatkozása jellegzetesen zsidó.

[170] Eredeti neve Lazarsfeld.

[171] Igazi neve Feist Lasal.

* Eredeti név Pollák.

** Eredeti neve Lobovits.

*** Eredeti neve Lichtschein.

* Héber nyelven.

** Eredeti neve Lichtschein.

[172] Antiszemita részei 31—41. o., 51. o., 56. o., 73. o. stb.

[173] Héber és német szöveggel.

[174] Tisza-Eszlárról 67—99. o.

[175] Mindkettő megjelent német nyelven is.

[176] Eredeti neve Fischer.

[177] 151—170. o. A bennünk lakó zsidó.

* Eredeti neve Morgenstern. A Magyar Tudományos Akadémia tagja.

* Lásd még Rosty Nicolaus névnél.

** Felolvasta a Magyar Fajbiológiai Intézet felállítása érdekében a Magyar Tudományos Akadémia osztályülésén. Mikor a zsidókról kezdett szólni, Berzeviczy Albert, az Akadémia és a Magyar Általános Kőszénbánya rt. elnöke tüntetőleg elhagyta a termet.

* Az Antiszémitapárt programja 143—155. o. Az. Országos antiszemita párt programpontjai 313—315. o.

** Eredeti neve Grünfeld.

*** Eredeti neve Grünfeld.

* A szerző eredetileg elméleti anarchista, majd éveken át harcos marxista volt s élete utolsó éveiben fordult kiábrándultán a szociáldemokrácia és kommunizmus ellen.

[178] Eredeti, neve Klein.

[179] Eredeti neve Morgenstern.

[180] Eredeti neve Neumann.

* Eredeti neve Müller.

** Tisza-Eszlári vérvád 269—277. o.

* Eredeti neve Brandstein Éliás.

* Eredeti neve Munk. — A Magyar Tudományos Akadémia tagja. (1890.)

* Emncipációról s egyéb zsidó problémákról.

** Eredeti neve Fischer Ignác.

*** Zsidókérdés 27—34. oldal.

* A szabadkőműves páholy neve, amelyhez a szerző tartozott (? Magnanimitas).

** Eredeti neve Neumann.

*** Eredeti neve Neumann.

* A 2. kötetben: Die Emancipation der Juden in Ungarn.

* Eredeti neve Südfeld.

** Bencs Zoltán írói álneve.

*** Németül és szerbül is.

* Eredeti neve Berger Baruch.

* Zsidókról 39—17. o., 105—110. o.

** Szálai Oszkár.

[181] Eredeti neve Löwinger.

[182] Eredeti neve Possel.

[183] A Palágyi név írói álnév. Palágyi Lajos igazi neve Silberstein Lázár.

[184] A Palágyi név írói álnév. Palágyi Menyhért igazi neve Silberstein Salamon.

[185] Eredeti neve Pikler.

[186] Eredeti neve Berger.

[187] Eredeti neve Klein.

[188] Zsidókról 23. oldal.

* Eredeti neve Pollák.

** Eredeti neve Schwarcz.

* Eredeti neve Pollák — A Magyar Tudományos Akadémia tagja.

** Eredeti neve Porgesz.

* Németnyelvű zsidó írókról. 485-491. o.

* Eredeti neve Schlésinger.

** Eredeti neve Kremsner. Származásig dunántúli sváb.

[189] Eredeti neve Rosenberg.

[190] Eredeti neve Roth Benjamin.

[191] Léda neve Diósiné Brüll Adél.

[192] Eredeti neve Reisner.

[193] Eredeti neve Steiner.

* Eredeti neve Rosenzweig.

** Eredeti neve Rosenzweig.

*** Eredeti neve Reinitz.

* Eredeti neve Rosenzweig

* Eredetileg Rosenfeld. Pestmegye v. főorvosa. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. (1864.)

** Magyarul a Századunk 1843. évf. 81. sz.-tól.

*** Szilágyi (Silbermann) Dénes.

* Eredeti neve Schlésinger.

* Írói álnév. Neve Bokorné, Kellner Irén.

* Gasparich Kilit kanonok Csarnok címmel antiszemita folyóiratot szerkesztett.

* Eredeti neve Schossberger.

* Eredeti neve Stern.

** Mikecz József.

* Eredeti neve Steiner.

** Eredeti neve Schlesinger.

*** Eredeti neve Schönborn Sindel.

* Írói álnév. Valódi neve Stein Adolf.

** Újpesti rabbi. Báró Szterényi József v. miniszter apja.

* Szabó Dezső az ellenforradalom után igen nagyhatású antiszemita publicisztikai tevékenységet fejtett ki. A zsidóság és zsidókérdés írásaiban gyakran szerepel.

** 2. köt. 249—294. o. Az antijudaizmus bírálata.

*** Eredeti neve Steiner.

* Eredeti neve Weinstein.

** Eredeti neve Weinstein.

*** Eredeti neve Gottlieb.

* Eredeti neve Gottlieb.

** A zsidókérdésről 335—336. o., 352—356. o. Széchenyi Istvánnak a zsidók emancipatiója ellen 1844 október 1-én elmondott híres beszéde megjelent még a Fekete József—Váradi József „Széchenyi vallomásai és tanításai” c. munka 437—440. oldalán, valamint e könyv szerzője által szerkesztett Függetlenség c. napilap 1942. évi évkönyvében.

*** Eredeti neve Schwartzenburg.

* Közölte A Cél 1921. évf. 152—3. o.

** Gróh István írói álneve.

*** Eredeti neve Schön Sámuel.

**** Eredeti neve Sübermann. Azonos Sabbatai D. cionista íróval.

* A szocializmus magyarországi irodalma egyik legfőbb bizonyítéka annak a ténynek, hogy a marxista osztályharc agitátorai, szellemi vezetői, egyúttal az októberi forradalom és a kommün előkészítői úgyszólván kivétel nélkül zsidók voltak. Brandstein-Mónus Illés, Buchinger Manó, Böhm Vilmos, Jászai Samu, Landler Jenő, Pajor Rudolf, Propper Sándor, Révész Mihály, Somogyi Béla, Weltner Jakab stb. egytől-egyig zsidók s zsidók azok a külföldi marxisták, akiknek műveit magyarra fordítják.

* Írói álnév. Valódi neve Steiner Andor. Számtalan könnyűfajsúlyú szépirodalmi munkája a pesti zsidó életet ábrázolja – magyar nevekkel.

** Írói álnév. Valódi neve Weisz Mór. Testvérét, Szomory Emilt Weisz Manónak hívják.

*** Eredeti neve Deutsch.

* Báró Szterényi József v. miniszter. Eredeti neve Stern.

* A keresztény-nemzeti irány és a zsidókérdés 79—88. o.

** 155—220. o. Egy paraszt beszédének a zsidó ügyet illető szavai.

* Eredeti neve Weisz.

** Eredeti neve Dorganz Náthán.

*** Eredeti neve Groszmann.

* Elbeszélés Aranykövi Salamonról.

** Eredeti neve Wolf.

*** A zsidókról. 38—39. o.

**** Eredeti neve Wamberger.

***** Eredeti neve Wamberger.

* Peterdi (Pollák) Andorné, Weisz Zseni.

** Eredeti neve Klein.

*** Eredeti név: Weiszfeld.

**** Eredeti név: Weiszfeld.

* Budán, 1792. június 14. Zsidó alakja, Czeh Ábrahám az első zsidó figura magyar színdarabban.

** Eredeti neve Weisz.

*** 123—121. o. A magyar antiszemita párt története.

* Zsidóügyröl VII. köt. 352. old. (1848. május 13.)

* Wassermannak majdnem valamennyi könyvét lefordították magyarra.

* 420—421. o.

* Írói álnév. Valódi neve Hoffman.

* Könyveiből lefordítva még: Ámok. 1926. — Első élmény. 1927. Rettegés. 1928. — A rendőrminiszter. 1930. — Mária Antoinette.1932. — Rotterdami Erasmus. 1933. — Stuart Mária. 1935. — Emberek. 1935. — Az örök lámpás. 1937. — Magellan. 1938. — Békét! 1938. —Nyugtalan szív. 1939. —Brazília. 1942. stb.

* Lásd még Raby Samuelis tractatus… cím alatt.

* Eredeti neve Stern.

* Eredeti neve Steiner. Úgy szépirodalmi, mint publicisztikai írásai a legjellegzetesebb megnyilatkozásai a pesti zsidó önimádatnak, fölenyeskedésnek és faji öntudatnak.

Előző rész

Nyomtatható változat [.pdf]

Letöltés mint:
Értékelve: 4.00 pont az 5-ből.
Megosztás

5 hozzászólás ehhez: "Kolosváry-Borcsa Mihály: A zsidókérdés magyarországi irodalma III. rész – vége."

1 | András

2008. február 19. 12:08-kor

Avatar

Többen is érdeklődtek már levélben, hogy van-e tudomásunk további olyan munkákról, melyek megúszták a betiltást, vagy amelyek hiányoznak Kolosváry-Borcsa Mihály könyvéből.
Nos, az utóbbiból egy csokorra valót összegyűjtöttünk.
Az itt felsoroltak közül néhányukat még nem ismerhette Kolosváry, mivel az ő gyűjteménye utáni időpontban jelentek meg, de mivel a többség már évekkel könyve megjelenése előtt kapható volt, ezért az összeállítását semmiképpen sem tekinthetjük teljesnek. Az alábbi felsorolás is csak egy része a még hiányzó munkáknak és ezek csak az általunk olvasott és feljegyzett könyveket tartalmazzák. A felsorolásból feltehetőleg még több száz tétel hiányzik…
További könyvcímeket várunk olvasóinktól!

1. Angyal Pál: A magyar büntetőjog kézikönyve
2. Aradi Zsolt: Az európai forradalom
3. Bosnyák Zoltán: Harc a zsidó veszély ellen
4. Csonka Emil: Szálasi Ferenc országjárása
5. Csonka Emil: Szálasi küzdelmeiből – Hogyan történt a hatalom átvétele
6. X Dövényi Nagy Lajos: Állóvíz
7. X Dövényi Nagy Lajos: Vérben és vasban
8. Endre László: Ezer év Pest vármegye földjén
9. Fiala Ferenc: Válasz az áfiumokra
10. Fritz List: Irány Norvégia
11. Gacs János: Nemzeti megújhodás
12. X J. & J. Tharaud: Dingley, a hírneves író
13. Jagow Dietrich: A Führer rohamosztaga
14. Jócsik Lajos: Idegen igában
15. Kacziány Géza: A zsidók az 1848/9-iki szabadságharcban
16. Karácsony Sándor: A magyar Budapest
17. Koszter Atya: Kamaszok
18. Koszter Atya: Kérdőjelek a fiúszívekben
19. Koszter Atya: Nos Rector
20. Makkai János: Válság Amerikában
21. Marjay Frigyes: Ámokfutó Bukarest
22. Perneczky Béla: Koreszméink
23. X Röck Gyula: A Karácsony
24. Röck Gyula: A mágia története
25. Röck Gyula: A misztika története
26. X Röck Gyula: A teremtés
27. Röck Gyula: A válság megoldása
28. Röck Gyula: Arc és alaktan
29. Röck Gyula: Az Antikrisztus és a Hamispróféta
30. Röck Gyula: Az utolsó idők és korunk
31. Röck Gyula: Bevezetés a misztikába
32. X Röck Gyula: Fehér Faust
33. Röck Gyula: Irodalom és művészet
34. Röck Gyula: Jézus igazi arca
35. Röck Gyula: Jézus megkísértése
36. Röck Gyula: Krisztianizmus és nemzetiszocializmus
37. Röck Gyula: Mit tenne ma Jézus?
38. X Röck Gyula: Regnum Marianum
39. Röck Gyula: Szűz Mária ismeretlen élettöredékei
40. Röck Gyula: Utolsó idők és korunk
41. Röck Gyula: Világvég és világítélet
42. Röck Gyula: Zsidó volt-e Jézus?
43. Somogyi József: A faj
44. Somogyi József: A nemzeteszme
45. Somogyi József: Tehetség és eugenika
46. Sutter Pál: Exorcismus – Ördögűzés
47. X Szabó Dezső: Megered az eső
48. Szigethi Barthos Andor: Az istentagadó
49. Varga László: Szociális reform és hivatásrendiség
50. Vágó Pál: Munkaalkotmány
51. Vágó Pál: Munkanélküliség, hitel, országépítés
52. X Weresné Elekes Ilona: A kaftán

2 | András

2010. február 6. 12:45-kor

Avatar

53. Szécsi Ferenc: Ami a történelemből kimaradt
54. Röck Gyula: Női minisztérium – Nőkérdés és nővédelem
55. Müller Lajos: A jó Isten
56. Dr. Nagyiványi Zoltán: Forradalmi problémák és a zsidó kérdés
57. Martinovich Sándor: A páholy gondolatvilága
58. Martinovich Sándor: Vörös kommunizmus
59. Bíró Bertalan: Eugenika
60. Koszter Atya: Lépcsőima (1946!)
61. De Heer J.: Armageddon
62. Igali Béla: Egy műegyetemi zászlóaljtag naplója
63. Kádár Lajos: Istentelenek
64. Kocsis József: Méh és az ember
65. X Röck Gyula: A felsőbbrendű élet
66. Kuthy Lajos: Polgári szózat Kelet’ népéhez
67. Németh László: A minőség forradalma
68. dr. Völgyesi Ferenc: Férfi lélek – női lélek
69. Tordai Vilmos: Van-e túlvilág?

3 | vendèg

2010. szeptember 11. 10:39-kor

Avatar

Nem szabad elfelejteni, a Habsburgok voltak akik Galiciàt “felszabaditottàk” és ezzel a zsidokat (askenazi) a vilàgra engedtèk, szabaditottàk. Ök adtak nekik nèmet neveket, nèha különösset: Asch tehàt Arsch tehàt = Segg / Fenèk, ha a szegèny zsido nem tudta az osztràk tisztet megfizetni, vesztegetni. Kèsöbb az “r” kimaradt a nèvböl. Nèha, ha a zsido büzlött, akkor kapta a Kanalgeruch nevet, amit (szenny)-csatornaszaggal (büzzel) lehetne elmagyaràzni. Ez volt az USA bevàndorlàsnàl is. A zsidokat kènyszerfürdetésre kényszeritették, mert a büztöl nem akartàk öket beengedni, vàndorolni. De mostanàban ilyent màr nem szabad mondani.
Kèsöbb a “sogorok” megengedtèk a szabad költözködést a birodalmukon bellül, amivel sok zsido jött Magyarhonba vagy vonult àt rajta nyugat felè. Repülni akkor mèg nem tudtak.
Most csak ezt akartam mondani, irni a Monarchia àlmodozoinak. Mèg van belöllül egypàr most is. Nem vagyok ellenük, de engem ne szàmitsanak magukközé. Nyaljàk a Habsburgog s….-t maguk és ne velem nyalattassàk. Pàneuropa!
Toth Judit sajnos elhallt, sok jo cikket hozott roluk. Az oldala még mindig fent van az interneten: http://www.hazankèrt.com
Csak ajànlani tudom. Ha valaki le akarja tölteni, mert valamikor el fog tünni az internetröl, akkor a HTTrack-ot hasznàlja mint programot. Ezzel az egèsz internetlap letölthetö, nemcsak egyes oldalak. Az archive.org -on is sok minden megtalàlhato.

4 | vendèg

2010. szeptember 11. 14:00-kor

Avatar

http://www.hazankert.com/

ez a rendes cim.

A HTTrack meg itt van: http://www.httrack.com/

ezzel lehet az egèsz honlapot a pc-re letölteni. A beàllitàsokat mindenkinek magànak kell elvègeznie. A szoftver ingyenes. Sok sikert.

5 | vendèg

2010. szeptember 11. 14:14-kor

Avatar

http://web.archive.org/web/*/http://hazankert.com

http://www.archive.org/

ezen oldalon kell beadni azt amit keres az ember. Itt nem lehet kutatni olyan egyszerüen, hanem tudni kell a volt cimet. èn pl. sokat kerestem az ety.com -ot. itt megtalàltam. beadtam: ety.com/berlin
Sok sikert, meg jo munkàt. Az internet nem felejt, csak tudni kell keresni.

Hozzászólás űrlap

Facebook


  • schwaczwald eva: Báró Herzfeld Clarisszel nem is akar már ő sem egyebet, csak: pénzt. Minden ambíciója olyan könyvet írni, amilyen az olvasóknak tetszik.
  • Kovács Ernő: Ki az a Hoványi Béla? Az idézetek alapján, jobban megkedveltem Erdős Renéet, mint az oly "talpraesett" annyira "találó tanulmány" írójá
  • admin: Javasoljuk, hogy napi rendszerességgel böngéssze az antikváriumok és online árverések kínálatát. Más módon nem lehet már hozzájutni ezek
  • Kazi Ferenc: Kérdés: Rengeteg szakirodalommal találkozik az ember fia, de hol vagy hogyan lehet beszerezni? Mert, csak úgy lehet átlátni az egész olvasmán
  • Arturo Calderón: La quema de libros efectuada por Joseph Goebbels en Berlín en 1938, escritos por autores considerados contrarios al espíritu y al nacionalismo alem


Tisztelt Olvasóink!

Az alábbiakban olvasható kiadványokat keressük újraközlés céljából:

  • Csemez József: Nyilaskereszt
  • Röck Gyula: Telepítés
  • Röck Gyula: Magánjog és magántulajdon
  • Amennyiben Ön rendelkezik az itt felsorolt munkák valamelyikével, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a betiltva[kukac]gmail.com e-mail címen.

    Köszönjük!


    Kiemelt ajánlat

    Támogassa munkánkat!

    Tisztelt Olvasóink!

    A Betiltva.com már több, mint egy évtizede publikálja szellemi kincseit teljesen ingyen. De szerkesztőinknek ez nem csak idő- és energiaráfordítással, hanem anyagi kiadásokkal is jár. A weblapok fenntartása és az újabb olvasnivalók beszerzése mind saját költségen zajlik.
    Ha Önnek is fontos, hogy munkánkat folytatni tudjuk, kérjük támogasson minket tetszőleges összeggel PayPal-on keresztül!

    Köszönjük!

    Ezen a napon publikáltuk

    • 2014. 11. 29. Ezen a napon nem történt publikáció.

    Ajánló

    Idézet

    A zsidó nem más mint egy barbarisztikus és kegyetlen élősdi más népek nyakán. A legnagyobb ellensége minden fejlődésnek, visszakövetelöje minden rothadásnak. Egyetlen egy erő tartja össze őket: a mások iránti olthatatlan gyűlölete, a befogadó nemzetek nagylelkűsége ellenére! — François-Marie Arouet de Voltaire

    Jelenlévők

    Get Adobe Flash player