II. RÉSZ  NEMZETI SZOCIALIZMUS ÉS A MUNKÁS. Feljelenik Hitler Adolf.  Ha ma az 1918 novembere óta elmúlt évekre visszatekintünk és azt kérdezzük: mit hozott a marxizmus akkori győzelme, későbbi döntő befolyása, a demokrata köztársaság a német munkásnak? iparkodtak-e legalább valamelyes eredménnyel a szociális gondolatot érvényre juttatni? — két rövid kérdésben s ugyancsak két rövid feleletben [...]

Azóta, hogy Németországban a nemzeti szocializmus jutott uralomra, igen különös jelenségeket észlelhetünk a magyar közéletben. Egyfelől lelkes Hitler-rajongókat látunk, akik a magyarországi zsidókérdés kétségtelenül egyre tűrhetetlenebb rendezetlenségét látva, érthető antiszemitizmusukat egészen érthetetlenül egybezagyválják a mai német „újpogányság” olyan tételeivel és törekvéseivel is, amelyek sem a kereszténység (és abban elsősoron a katolicizmus) szellemével, sem a magyarság [...]

A vörös lobogó útja. A szociáldemokrácia által keményen, céltudatosan és körmönfont megtévesztéssel vezetett munkás nem fogta fel, sőt nem is jutott az eszébe az a gondolat, hogy az ő jóléte természetszerűen és elválaszthatatlanul össze van kapcsolva országának és nemzetének sorsával. A szociáldemokrata pártvezetőség iránt határtalan bizalommal eltelve, nem botránkozott meg azon, sőt lelkesen helyeselte, hogy [...]

Marxizmus, szakszervezet és az állam. A munkáscsoportok különböző vonalakon mozogtak, mielőtt politikailag a Szociáldemokrata Párttá egyesültek. De nem szükséges, hogy egyenként végigjárjuk ezeket a fejlődési állomásokat. Sokkal fontosabb az a körülmény, hogy elég gyorsan képződtek bizonyos alakulatok, mint kezdetei a tiszta, jogos érdekképviseleteknek. Ezekből lettek később a szakszervezetek. Érdekes, hogy eleinte munkásképző körök alakultak. Ez [...]

A világpolitikai helyzet most, 30 évvel a háború befejezése után kezd érdekessé válni. Az elmúlt 30 év szükséges volt ahhoz, hogy a Szovjettel paktáló nyugati marxista milliomosok (Bilderbergerek) elsorvasszák és a maguk befolyása alá hajtsák a nyugati „keményfejűeket”. Mindent megtettek abból a célból, hogy a marxizmus általános életforma legyen a világban. Ezek az elemek hozták [...]

Marx, a nagy csaló. A zsidó nép egyik tagja, Marx Károly volt az, aki ezt a korszakot felidézte. Nem járja, és mi nem akarunk ebbe a hibába esni, hogy ezen az annyi bajt okozott emberen, mint jelentéktelen személyiségen, tanán pedig mint ostobaságon, vagy üres szemfényvesztésen rövidesen napirendre térnek. Az a tan, amely háromnegyed évszázadon át [...]

A ZSIDÓK ELŐTT ALÁZKODÓ KERESZTÉNYEK SZÍVES TUDOMÁSÁRA! Naiv okoskodás, hogy a zsidók azért érvényesülnek, mert okosabbak, mint a keresztények. A zsidókat nem „magasabbrendű” intelligenciájuk juttatta mai pozíciójukba; sikerük egyetlen titka: eszközeik aljassága. Bizonyságképpen közrebocsátunk egy XV. századi levelet. 1489. január 13-án Chemor, a franciaországi Provance Arles városának rabbija tanácsért folyamodott az akkortájt Konstantinápolyban székelő Nagy Sanhedrinhez. Tudakolta, [...]

TARTALOMJEGYZÉK: A FORDÍTÓ ELŐSZAVA. I. RÉSZ: ANTISZOCIÁLIZMUS A RÉGI BIRODALOMBAN A GÉP ÉS A PÉNZ RABSZOLGÁJA. MARX, A NAGY CSALÓ. MARXIZMUS, SZAKSZERVEZET ÉS AZ ÁLLAM. A VÖRÖS LOBOGÓ ÚTJA. II. RÉSZ: NEMZETI SZOCIÁLIZMUS ÉS A MUNKÁS HITLER ADOLF MŰKÖDÉSBE LÉP. Értékelve: 3.50 pont az 5-ből.

Szociális gazdaságpolitika (Irányelvek) A gazdasági önellátás: A zsiradékfogyasztás szabályozása. Szociális gazdasági berendezések. V. A Birodalom gazdasági képe. Szociális gazdaságpolitika. (Irányelvek.) Az új német gazdaságpolitika általános vonalvezetésének legjelentősebb megnyilatkozásai ugyancsak azok, amelyek a közélet egyéb területein is szembetűnnek. Első és főfeladatának azt tűzi ki, hogy a gazdasági élet irányítása a német népközösség minden rétegének, tehát teljességének a [...]

Cikkemnek nyugodtan adhattam volna az „Eszme és valóság” címet is. Mert be kell vallanom, hogy a második világháborút követő évek ránk szakadt „békéjé”-ben bontakozott ki előttem először az a bizonyos eszmekör, amit „demokrácia” néven ismerünk és akarva, nem akarva igyekszünk magunkévá tenni. Már akkor megtanultam, s azóta is bizonyos szólamok állandóan figyelmeztetnek rá, hogy ennek [...]