Napjainkban megint sok szó esik a magyar fajról. Társaságokban, nyilvános előadásokon és újságokban is nagy nekibuzdulással tárgyalják azt a nemzeti szempontból fölötte fontos, sőt sorsdöntő kérdést: van-e és ha van, akkor milyen a magyar faj? Mindezek a kérdések fölöslegesek volnának, ha az emberek többet olvasnának, mert én mindezekre már nem is egy, hanem számos dolgozatomban [...]

A LEGÚJABBAN közkeletűvé, divatossá vált természettudományi szólamok között kétségtelenül a „faj” viszi a rekordot. A társadalmi és politikai életben egyaránt használatos ez a megjelölés, bár már régi idő óta sokféleképpen értelmezték a faj fogalmát. Az ilyen természettudományi, sőt szorosan véve élettudományi fogalmat helyesen csak élettudományi szemszögből tudjuk értelmezni. Mindén más szemszög, amelyből a fajkérdéshez hozzászólunk, [...]

XIII. A lélek betegségei. Végső elemzésében csak két bűn, két lelki betegség van, egyik a hiúság, másik az érzékiség. Minden egyéb ezekből ered. Egyik a világ szeretete, másik a magunk szeretete… Ezért tilt a Szentírás, hogy csak a világot ne szeressétek, más helyen pedig így ír, csak a test kívánságát ne teljesítsétek, mert a lélek [...]

XI. Arculatok és arctípusok Amíg az előzőkben az emberek fejalkatai szerint való felosztást tárgyaltuk — addig most az arctípusok Huter és és Kupfer szerinti beosztásait ismertetjük. Ugyanaz az arculat, illetve arctípus mennél nyúlánkabb emberé, annál engedékenyebb, ideálisabb és szellemibb jelentőségű s viszont mennél tömzsibb, annál akaratosabb, reálisabb s testibb jelentőségű. Nyúlánk alatt nem a magasság [...]

IX. Az egyéniségek felosztása. Az egyéniségek és karakterek sokféle felosztása közül, mi csak az alábbiakat említjük meg. Első a teológiai, mely kétfélére osztja az embereket, hívőkre és hitetlenekre, illetve lelki és testi emberekre, mint Szent Pál írja. Második a pszichológiai, vagy lélektani, mely háromféle embert különböztet meg, az ész, a szív és akarat szerint. Harmadik [...]

VII. Törzs, karok, lábak, vádlik. Az egész ember tetőtől-talpig adja az igazi képet. Hiába jó néha a fej, ha a törzs és lábak mérséklik, lerontják. Tűrhető arc és hosszú törzs rövid lábakkal, bizony levonja az arc jó részét. Azonban kellő termet, szép mellkas javítja azt. Rövid törzs, nagy gólyalábakkal, ingatagság jele. Hosszú törzs rövid lábakkal [...]

V. Formák és fajok. Az emberismeret az állatismereten kezdődik. Innen kell kezdeni végigtekinteni a nemes idomzatú emberig. S bármilyen legyen is az eredmény, sohase felejtsük, hogy nem az írásban, hanem az olvasásban van a hiba, ha tévedtünk. Meg kell szokni az okos és buta, a szép és csúnya, a jó és rossz emberek arcrészeinek az [...]

III. A lélek és test. A test minden torzulata a lélek betegségének — a bűnnek — egy-egy tünete. Hogy a torz hol kezdődik s hol a csúnya, egyéni, kinek-kinek szépérzéke szerint — hol… A torz vagy szörnyszülöttek vonala mélyebben fekszik, mint az állati vonal. Egyik római rabszolganő követ szült, azaz méhében a magzat elmeszesedett. A [...]

KARAKTEROLÓGIAI TANULMÁNY LAVATER, GALL, HERMANN, ISSBERNER-HALDANE, SZOKOLY, SZENTPÁLYI, GABÁNYI, ULLRICH, M. W. BILTZ STB. NYOMÁN A természet bölcs urának és teremtőjének, az Örökkévaló Istennek: JÉZUS KRISZTUSNAK — aki által minden lett, ami lett — — minél nagyobb dicsőségére! Ajánlva BAGÓ MIHÁLY úrnak hálám s tiszteletem jeléül. Mottó: Két út van. Egyik az emberek írásainak — [...]

Milotay Istvánnak az Új Magyarság legutóbbi két számában egy-egy cikke jelent meg, melyek elseje (Irányított irodalom, okt. 31.) minden magyar ember fájdalmas megértésével találkozott s legfeljebb a héber irodalmárok találtak rajta kivetni valót, azonban a második (Irányított tudomány, nov. 15) már csak a távolabb állókat elégíthette ki, mert csak a kérdés felszínén bogarászott, de nem [...]