Tizenkét évi emigrációs élet után jól esik olvasgatni a szabadságharc menekültjeinek szellemi termékeit, kiadványait, itt-ott megjelent cikkeit, verseit. Olyan szellemi felüdülés ez nekünk, régebbi menekülteknek, mint 1946. decemberében, amikor a müncheni Simmern Schulé-ban az első magyar kőnyomatos megjelent az emigrációban: a „Magyar Vándor”. Azóta több száz emigráns-magyar kiadványunk látott napvilágot magyar nyelven. Tiszavirág élettel vagy [...]

A nyugati világ tehetetlenségben, tanácstalanságban, céltalanságban és sorozatos visszavonulásokban megnyilvánuló politikai válsága kezdi felrázni és mozgósítani azokat a szellemeket, akikben még van tárgyilagosság, elfogulatlanság és bátorság arra, hogy a hanyatlás okát az 1945-ben a bolsevizmussal szövetségbeli győzedelmeskedett nyugati demokratikus rendszerben is keressék. A nyugat válságának, megcsömörlöttségének és önmagával való meghasonlásának persze számos egymással kölcsönhatásban álló [...]

Cikkemnek nyugodtan adhattam volna az „Eszme és valóság” címet is. Mert be kell vallanom, hogy a második világháborút követő évek ránk szakadt „békéjé”-ben bontakozott ki előttem először az a bizonyos eszmekör, amit „demokrácia” néven ismerünk és akarva, nem akarva igyekszünk magunkévá tenni. Már akkor megtanultam, s azóta is bizonyos szólamok állandóan figyelmeztetnek rá, hogy ennek [...]

II. A világban mutatkozó válság két formája: a szándékosan és a rövidlátás következtében felidézett válság. Cikkünk első részében a szándékos válság formáival, a kommunizmussal, a cionizmussal és a világkormánnyal foglalkoztunk. A válság második csoportja kevésbé vezethető vissza közvetlen politikai okokra. A bajkeverő itt is az anyagiak, a jólét iránt oly mohó zsidóság, amely nemcsak megtanította [...]

I. A világban mutatkozó válságot két csoportba oszthatjuk: szándékosan előidézett és nem-szándékosan előidézett. Talán jobban fején találnánk a szöget, ha azt mondanánk, hogy gonoszságból előidézett válság és tudatlanságból, kellő áttekintés hiánya folytán előidézett válság. A gonoszság által előidézett válság: a bolsevizmus /beleértve a trockij-ista világkormányt/, a cionizmus, valamint napjainkban az infláció. A tudatlanságból, az előrelátás [...]

Cikksorozatunkhoz kaptunk néhány figyelemreméltó hozzászólást, ellenvetést. Ezzel nemcsak foglalkozni kívánunk, hanem megszívlelve, ki is egészítjük a sorozatban itt-ott mutatkozó hiányosságokat. – I. – Talán a legáltalánosabb megjegyzés az volt, hogy mi, nyilasok, egy furcsa zsidóbűvöletben élünk. Mi mindenütt csak zsidók után szimatolunk, pedig a zsidóság számbelileg sem mérhető össze a világ többi népével. Már a [...]

Amilyen helytelennek tűnik manapság a vallás tételeiből túlzó következtetést levonni a tapasztalat világára vonatkozóan, épp oly helytelen napjainkban a tapasztalás tételeiből következtetni, a tapasztalat előtti és feletti dolgokra. Az Egyháznak — csökkenő világhatalma folytán — az idők szellemében kellett haladnia és engedményeket kellett tennie, mivel továbbra is fenn kívánt maradni. A további engedmények kicsikarásának a [...]

A TERMÉSZETTUDOMÁNY ÉS A VALLÁS. (folytatás) A középkorban az alchimia előkészítette a legnagyobb belenyúlást az isteni rendbe, amit valaha is merészelt az ember. Ennyiben is hajnala a mai tudományos kornak. Az alchimia szellemében szökött ki Goethe Faustjának Übermensch-i alapja és az übermensch jelentette ki Istent halottnak Nietzsche Zarathrustrájában. Saját hatalomérzetéből akarja Zarathrustra az übermenschet a [...]

A FÉNY ÉS ÁRNYÉK HARCA. (folytatás) És éppen e politikai hatalmi uralom ellen tiltakoztak a középkor legjobbjai. Sz. Ferencet — aki a szó tiszta értelmében vett szabadságot a világ dolgaitól való függetlenséget hirdette, — csak alázatossága mentette meg attól, hogy nem eretnek lett, hanem szent. Sz. Ferenc, Krisztus Szegénykéje, diagonális ellentétben állt a világ javaiba [...]

A Fény és Árnyék harca. (folytatás) Rövid pár száz év alatt elénk áll a nyugati ember két nagy alakja: a szent és a hős. A szent megveti az életet, a hős megveti a halált. És a kettő között nem a bölcsesség áll, hanem a közönségesség. Az aranyközépút mindig is a szűklelkűek önvigasza volt. Ha nem [...]