TALMUD ERKÖLCSTANA. ad. VI. Vagyonjog. Ezen szemelvényekben a zsidót arra tanítja a Talmud, hogy mit szabad a nemzsidóval szem­ben üzleti szempontból tenni. “T. Megillach 13. b. lap… Jákób így szólt Rákhelhez: Légy a feleségem! – Szívesen, azonban az apám egy csaló és te nem tudod őt rászedni. Erre Jákób így szólt: Én testvére vagyok a [...]

I. A HUNFALVI TÓRA. Kicsi kis kárpáti helység ez a Hunfalu; sebes hegyi folyó partján épült, a sötét erdőség és a nagy magyar alföld szélén. A többi száz felsőmagyarországi falutól csak Iakosainak lelkülete teszi eltérővé. A fenyőfáik itt is feketék, magasak, szomorúak; köröskörül az örökös bükk- gyertyán- és nyírfaerdők ; a domboldalakon frissen kaszált széna [...]

I. A költői fantázia nem éri utói az életet. A legszebb drámák és regények messze elmaradnak az élet csodálatos fordulatai mögött. Harminc év után találkoztam azzal az emberrel, aki valamikor pályám kezdetén barátom volt. Minden időnket együtt töltöttük. A hitünk és reményünk is egy volt. Én költői sikerekről álmodoztam, ő művészi becsvágyat melengetett a lelke [...]

Álmélkodva olvastam Reök Iván dr. kórházi főorvos úrnak a Magyar Nemzet május 16.-iki számában megjelent cikkét („He­lyet az írástudóknak”), mely minden tudományos látszata ellenére is inkább valamely apologétikai vagy eucharisztikai folyóiratba lett volna való. Nem mintha egy politikai napilap nem volna rá méltó, hogy az isteni mindenhatóság felmagasztalásának céljára is megnyissa hasábjait, hanem mert egy [...]

XXI. Az ispotályban. A városi ispotályt, mely a mai Ikva-híd és a Balfi-út sarkán, a Szent Lélek templom szomszédságában állott, a Johanniták építették. Ez az egyházi lovagrend a keresztes háborúk idején került Sopronba. II. Endre, 1217-ben, nekik ajándékozta a város északi, u. n. „Bécsi kapujának” egész vámjövedelmét; a polgárság őrtornyot, telket és más javadalmazásokat juttatott [...]

HARMADIK FEJEZET. Solymosi Eszter eltűnése. Solymosi, Eszter anyja házát öt negyed órával nap lemente előtt hagyta el. A boltos, akinél a sárga festéket kellett volna vásárolnia, még akkor is, ha nagyon lassan ment volna a lányka, alig volt továbbra mint egy negyed órányira és már hét órát elkondult, de Eszter még nem jött vissza. – [...]

Ha a lélek kezdődhetett, tehát végződhetett is, vagyis: nem szükségképp halhatatlan. Ez igen rossz következtetés, A lélek kezdődhetett, sőt kellett kezdődnie, máskép nem létezhetnék ma sem. Ellenben ha már egyszer létezik, nincs ok rá, hogy Isten megszűntesse a létezését, mint fentebb láttuk. Abból, hogy valami kezdődött, még nem következik tehát, hogy okvetlenül végződnie is kell. [...]

ELŐSZÓ Régi igazság az, hogy a nemzet általános meg­érzésében ritkán téved le az igazság útjáról. A magyar nemzetnek a zsidóságtól való meg­szabadulás iránti törekvése nem mai keletű, pillanatnyi fellángolása a mesterségesen feszített ellenszenvnek, hanem majdnem évezredes vágy nyer – ha sikerrel jár – beteljesülést. A Magyar Törvénytárban már az Árpád-házi ki­rályok idejétől kezdve özönével található [...]

IX. FEJEZET. Az új Jeruzsálem. Lángoló, misztikus lelkesedéstől hevített szónoklatok jelezték szerteszéjjel Magyarországon, hogy a földi boldogság uralma elérkezett. „Sohasem várt az emberiségre – mondották a bolseviki demagógok – a mainál fenköltebb feladat megoldása! Sohasem hallott a világ ilyen magasztos és merész vállalkozásról, melynek hivatása megdönteni az emberiség összes eddig ismert létalapjait! Micsoda gyönyörűség ilyen [...]

XVIII. Ismét az „Egyetértésben”. A nagy hercehurcában, amelyben hol ezt, hol amazt gyanúsították Hammer meggyilkolásával, a városi urak jó ideig kénytelenek voltak nélkülözni a megszokott estéli borozgatást és a kedélyes beszélgetéseket az „Egyetértés” Ratsherrnstübléjében, a békeasztal körül. Pár hétig a békétlenség hullámai zajlottak a városban. A céhek, az istenítélet alapján, vétkesnek hitték a tanácsot. A halott [...]