Archívum: 2003. augusztus

KILENCZEDIK FEJEZET.
Scharf Móricz álma.
Scharf Móricz az által, hogy őt a szolgabíró Nyíregyházára küldötte, inkább nyert, mint vesztett. Midőn apja megtudta, hogy a kis Kóbi a paraszt fiúknak és utóbb Cserjésyéknél miket beszélt, igen természetes, hogy nem őt okolták a titok elárulásával, hanem idősb fivérét Móriczot, ki azt neki elbeszélte. Volt összeröffenés a zsidók között, szidták [...]

(SA des Führers.)
A Magyar-Német Társaság 1942. október 29-i ülésén tartott előadás.
Mélyen tisztelt Kegyelmes Uraim, Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy mindenekelőtt a Magyar-Német Társaság elnökének mondjak szívből jövő és mélyen átérzett köszönetet azokért a szavakért, amelyeket éppen most hozzám intézett. Magam, miután most már közel másfél éve lehetek itt Budapesten a Német Birodalom követe, életem mind [...]

IV.
AZ ÖSSZETÖRT SERLEG.
Áthatolva a szomorú lengyel síkon, a végtelen sorban húzódó keresztek országútján, melyet csak lápok és nyírfaerdők tesznek itt-ott változatossá, Reb Amram és Herz Wolf, Reb Elje Lebowits fia behatoltak a kárpáti rengetegbe, hol a sas, a medve és a zerge tanyázik. Ott ez idő tájt sokszor felharsan a magyar és lengyel mágnások vadászkürtje. [...]

(A magyarországi szociáldemokrata párt ötvenéves jubileumára)
E L Ő S Z Ó
A magyarországi szociáldemokrata párt a múlt esztendőben – 1941-ben – adta ki „Fél évszázad” című munkáját. A könyv alcíme „A szociáldemokrata mozgalom ötven esztendeje Magyarországon, 1890 decemberétől napjainkig”. A beszámoló jelleggel bíró tanulmányt Buchinger Manó és dr. Révész Mihály írta. A kiadó – a szociáldemokrata [...]

Húsz, végtelen bosszúnak látszó keserves esztendő után szétpattanóban vannak a trianoni bilincsek. Bomladoznak a szégyenhatárok. Az ezeréves birodalom vérrel áztatott szent rögei és testvéreink százezrei visszatérőben vannak az anyaországhoz. A lázas eseményekkel zsúfolt napokban minden figyelmünk észak felé fordult. Kétség és reménység, csüggedés és bizakodás között hánykolódtunk. Aggodalomtól, fájdalomtól eltelve gondoltunk véreinkre, akiknek még a [...]

2003. aug. 01.

Könyvajánló 2003.08. Marschalkó Lajos: Mindhalálig

Beküldte: 0308 Kategória: Könyvajánló

Két október
Éppen október 31-e volt, mikor a vonat befutott a keleti pályaudvarra. Rákóczi úton őszirózsa virított minden frontlógós sapkáján s akik soha nem jártak a Doberdó lövészárkaiban, minta hősök lövöldöztek az üres levegőbe. A Baross tér falairól nagy vörös plakátok virítottak. Rajtuk a kalapácsos ember, aki rettentő izmaival majd szét fogja zúzni az urakat, meg [...]


Get Adobe Flash playerPlugin by wpburn.com wordpress themes

Archívum


  • J.Kornél: Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam az írásművet. Tekintettel arra,hogy koromat illetően a megírt időszakot nem élhettem át
  • mutter 88: Én még csak most olvastam el Ravasz püspök imáját de rá kellett jönnöm,hogy édesapám annak idején miért csak két mondatott mondott a ked
  • András: Kedves István, a könyvnek utána fogunk nézni és ha megvan, újraközöljük!
  • István: Tisztelt Szerkesztőség! Először is a honlapjukhoz és munkájukhoz szeretnék gratulálni. Régóta keresek egy könyvet az interneten, de saj
  • András: Nem tudni, hogy adás után a műsorvezető kapott-e megrovást a reklám miatt, de bátor cselekedet volt tőle.


Tisztelt Olvasóink!

Az alábbiakban olvasható kiadványokat keressük újraközlés céljából:

  • Angyal Pál dr.: Fajvédelem és büntetőjog
  • Csemez József: Nyilaskereszt
  • Igaly Cs. István: Zsidóveszedelem Magyarországon
  • Röck Gyula: A krisztianista párt vezérelvei
  • Röck Gyula: Telepítés
  • Röck Gyula: Magánjog és magántulajdon
  • Amennyiben Ön rendelkezik az itt felsorolt munkák valamelyikével, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a betiltva[kukac]gmail.com e-mail címen.

    Köszönjük!


    Ajánló

    Idézetek

    Az egyéni érdek lett a legfőbb értékmérő s a szaporodás társadalmi tényezői: a családi élet, a nemi magatartás, gyermeknevelés – mely a múlt századig vallásos beállításban és az Egyház felügyelete alatt állott – a szülők szabad elhatározásának hatáskörébe ment át. Az előítéletek” egyre gyorsabb ütemben szűntek meg és a hatás: a családi élet meglazulása s a születések ijesztő mértékű elapadása előbb vagy utóbb, de sikeresen bekövetkezett. Egyedül a zsidóságot érintette kevésbé a nagy átalakulás. Eletszívósságának titka mögött pedig nem áll más, mint szigorú vallás-erkölcsi parancsa: “Legyetek termékenyek és szaporodjatok”, minek következtében a zsidók még a legelzártabb ghettóban is erősebbek voltak, mint az uralkodó nép, mert náluk a korai házasságnál és nagy termékenységnél fogva a születések száma mindig felülmúlta a halálozásokét. Valamennyi keresztény felekezetet egybefoglalva, nálunk 3.89 a családonkénti gyermekszám, a zsidóknál ellenben 4.79, vagyis csaknem minden családban eggyel több. Pedig a zsidóság zöme városi lakó és a középosztályba tartozik, ahol a magyarság átlagos gyermekszáma csak 2-3, vagyis a zsidókénak fele. — Gáspár János

    Jelenlévők