A magyarság anthropologiájáról, vagyis a magyar fajiságról a nyilvánosság előtt értekezni kétségkívül hálás, de egyben kényes és különösképpen nehéz feladat. Hálás, mert természet adta kötelességet rovunk le vele, ha fajtánk mibenlétének rejtelmeibe bepillantva, a velünk született tudatalatti érzések zavaros vize helyébe a pozitív megismerés tisztavizű kútját ássuk meg. Kényes a kérdés, mert lehetetlen belőle bizonyos politikai [...]

A HARCI IDŐSZAK A magyarországi szociáldemokrata párt megalakulása A szocialista-kommunista munkásvezetők lassan kiöregedtek, s helyüket átadtak azoknak a fiataloknak, akik részben Németországból, részben Ausztriából jöttek be az országba „munkájuk” elvégzése végett. Ma már biztosan tudjuk, hogy ezek a magyarországi munkásvezetők legfőbb céljuknak tekintették az addig még töretlen magyar munkásságnak a nemzetközi munkásszövetségekbe való bekapcsolását. A [...]

ELŐSZÓ. Szállóige lett Szemere Miklósnak e mondásából: „Nem boldog a magyar!” Megszállotta a lelkeket ez a mondás és szárnyra kelt az egész országban azért: mert igaz! Hazafiúi kötelesség a boldogtalanság okát felkutatni és megismertetni, hogy ezen az alapon, a segítség helyes módját megtalálhassuk és késedelem nélkül alkalmazhassuk. Hazánk jelenlegi társadalmi életét tudományos vizsgálat tárgyává téve, sok [...]

VI. EZ A GYERMEK SZÍN VIASZ! Ami a világot fenntartja, az a tórát tanuló gyermekek tiszta lehelete. (Jeruzsálemi Talmud.) Ritkán ismeri a gettó gyermeke a mezei virágokat, gyümölcsöket. Hogy is ismerné ö azokat, ő aki életét rendszerint valami piszkos városrész magas házai közt tölti, a nyomor és az avas libazsír bűzében! De a falusi zsidók [...]

TIZENEGYEDIK FEJEZET. A zsidó kérdés. Móricz vallomása, daczára annak, hogy a vizsgálóbíró a vallomásokat legnagyobb titokban tartotta, mégis kiszivárgott a közönség közzé és roppant nagy föltünést keltett nem csak Tiszaeszláron, Nyíregyházán és mindenütt Szabolcs-megyében, hanem még Budapesten is, miután ez a hír táviratok útján odáig hatott. Cserjésyné maga is, ki mindaddig legbuzgóbban védelmezte a zsidókat, midőn [...]

TÁNCSICS MIHÁLY Az első munkásegyesületek „Londonban minden reggel ötvenezer ember kel fel anélkül, hogy tudná, hol pihen a következő éjszakán. A szerencsésebbek, akiknek sikerült néhány fillért szerezni, úgynevezett szállóba mennek, ahol pénzért kapnak hajlékot, De milyen ez a hajlék? A ház ágyakkal van tömve. Egy-egy szobában négy, öt, hat ágy van, amennyi csak belefér. Minden [...]

II. A FAJ VÉDELME. Az Új Európa népei között a liberális értelemben vett szabadverseny megszűnik és helyébe a teljesítményi verseny lép, amely a faji értékállomány erősítésétől, növelésétől, tehát az egészséges nép és fajvédelemtől függ. Magyarország jelenlegi népességéből a magyar anyanyelvű németek és a zsidófajúak leszámításával magyar a lakosság 63.7%a, német anyanyelvű német és magyar anyanyelvű [...]

Jézus Már előbb említettem, hogy a synhedrion a zend és zsidó vallás tanainak összekeverésével, valamint az ellentéteknek a talmudban és egyéb magyarázatokban való kiélezésével célját csak részben érte el. Palesztinában ugyanis ezen ellenmondások következtében vallási pártok keletkeztek, amelyek a zend örökéletét, vagy a zsidó túlvilági lét tagadását és a mózesi törvények külsőségét vagy a zend [...]