DR. ROHLING ÁGOSTON: A TALMUDZSIDÓ
I. B. PRANAITIS: A KERESZTÉNYEK A TALMUDBAN
KIMCHI DÁVID RABBI: FELELETEK A KERESZTÉNYKENEK
Fordította: Luzsénszky Alfonz
Bevezetés
Miként Mosé ben Majmon, „a zsinagóga sasa” mondja „Erős kéz” című nagytekintélyű művében, a zsidó felfogás szerint az Úr Mózesnek nem csupán a Tórát (törvény), hanem annak magyarázatát is átadta. Ezeket a magyarázatokat Mózes nem foglalta ugyan írásba, [...]

A legenda szerint, mikor a Nero kegyetlensége elől menekülő sz. Péter a via Appia elágazásához ért, szembe találta magát az Úrral, aki Péternek erre a kérdésére: „Quo vadis, Domine?” (Hová mégy Uram?) így felelt: „Venio Romam iterum crucifigi” (Rómába jövök, hogy újra megfeszítsenek), — t. i. a zsidók.
Az Üdvözítő, az ő isteni fenségében kész lehetett [...]

X.
A BELSZl CSODAVILÁG.
Semmi sem változott Belszben, mióta Reb Amram ott járt, hogy megrendelje a hunfalvi tórát. De hát változhatik valami a csodarabbi városában? Olyan az, mint azok a selyemdarabok, melyekbe a tórát burkolják, mint egy foltos kaftán, amilyet az utcán látni, olyan, mint egy molyette prémes sapka: ha csak egy szálat húzol ki a [...]

III.
A konyha köves, félhomályba süllyedt. Az olajfestékes falakon vékony erekben csurgóit a konyhagőz.
— Kezétcsókolom!
— Szervusz. — Kettőzött vissza a köszönés az asztaltól.
Az édesapja nagy szőkebajuszú zömök, vállas ember, a szeme unalmasán kék volt, mint régi festmények üveges szemei. Édesanyja gyenge, megtört derekú, nagy fejkendős asszony, szemei fáradt pírban égnek.

Értékelve: 3.00 pont az 5-ből.

X.
Talmud. (Tankönyv.)
Művelt nemzetnek az álláspontja nem lehet más, mint a vallás szabad gyakorlata. Művelt ember nem törődik vele, akárki, akárhogy imádja Istenét, ha az a közerkölcscsel és a közérdekkel nincs ellentétben.
Előbbeni fejezeteinkben feltüntettük a zsidóság ellenséges viselkedését. De ellenségesen viselkedik még azon nemzettel és néppel szemben is, mely neki nemcsak tágas értelemben vett vendégjogot adott, [...]

Bernstein rabbi történeti hazugságai
(ÉBRESZTŐ HANGOK XV. KÖNYVE)
ZIMÁNDY IGNÁC.
A zsidók a szabadságharcban.
A legnagyobb s legnevetségesebb „lári-fári” ama zsidó perfidia, ámítás és hazugság, mely szerint ők — ők — a nagy hősök az 1848/9-iki magyar forradalomban (vulgó „Szabadságharc”-ban) jelentékeny részt vettek! Ezt a nevetséges „lári-fárit” alaposan cáfolja a „Magyar Szemle” 1899. 27. és 28. száma.
Valami Bernstein rabbi [...]

A Jud Süss c. film műsorfüzete [.pdf]

Értékelve: 3.00 pont az 5-ből.

VIII. A FERTŐZET LEKÜZDÉSE.
A zsidókérdés egész Európában csak egy-módon oldható meg: teljes zsidótalanítás útján. A zsidótalanítás szakaszai a következők: sárga folttal megjelölés, ghettó, a nemzeti vagyonból való teljes kikapcsolás, kitelepítés, zsidóbérencek gazdasági és politikai zsidófedezők, lelkizsidók kigyomlálása, a zsidó és neojudaista szellem teljes megsemmisítése.
Magyarországon még mindig vannak zsidók az egyetemeken és főiskolákon. A bölcsészeti [...]

Értékelve: 3.00 pont az 5-ből.

VII. Németség és magyarság
Az 1939 szeptember elseje óta tartó világháború minden tárgyilagos szemlélő számára bebizonyította azt, hogy a német népnek történeti küldetése van Európa újjárendezésére.
A párizskörnyéki békékkel a zsidó-angolszász plutokrácia Európában a centrifugális erőket tette uralkodókká. A nagy küzdelem eredményeként Európában a centripetális erők érvényesülnek egy új vezető és építő központtal: Berlinnel. Az Új-Európának [...]