A finn élettér és a karjalai kérdés
Az 1917-ben önállóságát kivívott Finnország területe 388.279 km2, anyakönyvekben nyilvántartott lakosainak száma az 1938. január 1-én megejtett népszámlálás szerint 3,835.000. Külföldre távozott kb. 200.000, úgyhogy a lakosság valóságos száma 3,620.000. Az egész lakosságnak majdnem 90%-a finn nemzetiségű. A maradék javarésze svéd (10%), kisebb mennyiségben lapp és más nemzetiségű (½%). A [...]
9. FEJEZET.
ROMÁNIA MOSAKSZIK ÉS KÖVETEL…
Clemenceau már a konferencia legelején felszólította Bratianut, hogy ismertesse a románok ügyét.
1919. január 31-ere esik ez a nevezetes esemény, melyet Harold Nicoleon így örökít meg naplójában:
— André Gide-el, az íróval ebédeltem. Alighogy befejeztem az utolsó fogást, máris rohannom kell a tizek tanácsának ülésére.
Ma fontos nap van… Ma vonulnak fel először a [...]
Az Egyesült államok új elnökének Kennedynek, mindenesetre vannak az európai és a kultúrember számára szimpatikus tulajdonságai. Hős katona volt, kiművelt emberfő, 43 éves fiatalember, akinek volt bátorsága megmondani, hogy Eisenhower és az amerikai öreg csáklyások politikája csaknem a csődbe vitte Amerikát.
Ha más előnye nem is lesz a demokrata győzelemnek, de annyi bizonyosan lesz, hogy Kennedy [...]
7. FEJEZET.
A PÁRISI KONFERENCIA KULISSZATITKAIBÓL…
A gazdag zsákmányon osztozkodók közül első helyen álltak a románok. Csak utánuk következtek a csehek.
Románia szerepléséről legékesebben azok a gyorsírási feljegyzések tanúskodnak, amelyek bizalmas üléseken, zárt ajtók mögött készültek. Hitelességüket senki többé kétségbe nem vonhatja. Olyan fül- és szemtanuk írták ezeket a jegyzeteket, akiknek szavahihetőségében senki sem kételkedhetik.
Értékelve: 3.00 pont az [...]
A finnugor néptörzs szétrajzása
Mielőtt rátérnénk az észak- és kelet-európai nyelvrokonaink életterével kapcsolatos kérdések tárgyalására, célszerűnek tartjuk az ősi néptörzs feltűnésének, majd az egyes ágak szétrajzásának vázlatos ismertetését.
Távolabbi vonatkozásban a magyarság és rokonainak nyelve az ural-altáji nyelvtörzshöz tartozik. E nyelvtörzshöz sorolják ama népek nagy számát, amelyeknek két szélső települési helye egykor az Ural, illetve az Altáj-hegység [...]
5. FEJEZET.
ERDÉLYT ELRABOLJÁK.
A gyulafehérvári határozat.
Az erdélyi fejedelemség már a török hódoltság századaiban a magyar nemzeti gondolatnak önálló hordozója.
Kicsi ország: ütköző állam. De a keresztény Európa legfontosabb bástyája a törökkel szemben.
És a nemzeti eszme őrzője a Németbirodalommal szemben.
A nehéz külpolitikai helyzetben és a szorosabb életközösségben együttélő, különböző származású népei jobban egymásra vannak utalva, mint más országban. [...]
A finnugor népek a történelem sodrában
Népek sorsa: tündöklő pályafutásuk vagy zsugorodó elhanyatlásuk külső és belső körülményektől függ. Függ a bennük rejlő faji képességektől, valamint települési helyük földrajzi, éghajlati és egyéb viszonyaitól. De vannak ezeken kívül a történelmi fejlődésből kiiktathatatlan tényezők, amelyek nemcsak az egyes ember, de az emberekből néppé tömörülő közösségek életében és végzetébenis döntően [...]
3. FEJEZET.
AZ INGATAG MÚLT…
Amikor az 1881-ben királysággá alakult Románia trónjára egy porosz dragonyos alezredes: Hohenzollern-Sigmaringen Károly került, a germán befolyás máris éreztette hatását a román külpolitikában.
A liberális párt vezetői: Bratianu, Sturza és Carp Péter üdvös kiegyenlitőszerepet tulajdonítottak a németeknek a mindjobban erősödő orosz nyomással szemben.
De az ország megerősítésével mégis Brialmont tábornokot, a belga nemzetvédelem megszervezőjét [...]
Befejezés
Milyen kincs a katolikus vallás?
A katolikus vallás a legnagyobb kincs a világon. Ez az egyetlen bölcseletileg és hittanilag tökéletesen igazolható, minden támadást és bírálatot győzelmesen tűrő, szilárd egységű világnézet, amely az élet nagy kérdéseire nagyszerű, megnyugtató s eligazító választ tud adni; az egyetlen igazán természetfölötti, a lelket tökéletesen kielégítő és megnyugtató, Isten közelébe emelő vallás.
A [...]