A finn élettér és a karjalai kérdés Az 1917-ben önállóságát kivívott Finnország területe 388.279 km2, anyakönyvekben nyilvántartott lakosainak száma az 1938. január 1-én megejtett népszámlálás szerint 3,835.000. Külföldre távozott kb. 200.000, úgyhogy a lakosság valóságos száma 3,620.000. Az egész lakosságnak majdnem 90%-a finn nemzetiségű. A maradék javarésze svéd (10%), kisebb mennyiségben lapp és más nemzetiségű (½%). [...]

9. FEJEZET. ROMÁNIA MOSAKSZIK ÉS KÖVETEL… Clemenceau már a konferencia legelején felszólította Bratianut, hogy ismertesse a románok ügyét. 1919. január 31-ere esik ez a nevezetes esemény, melyet Harold Nicoleon így örökít meg naplójában: — André Gide-el, az íróval ebédeltem. Alighogy befejeztem az utolsó fogást, máris rohannom kell a tizek tanácsának ülésére. Ma fontos nap van… [...]

Az Egyesült államok új elnökének Kennedynek, mindenesetre vannak az európai és a kultúrember számára szimpatikus tulajdonságai. Hős katona volt, kiművelt emberfő, 43 éves fiatalember, akinek volt bátorsága megmondani, hogy Eisenhower és az amerikai öreg csáklyások politikája csaknem a csődbe vitte Amerikát. Ha más előnye nem is lesz a demokrata győzelemnek, de annyi bizonyosan lesz, hogy [...]

7. FEJEZET. A PÁRISI KONFERENCIA KULISSZATITKAIBÓL… A gazdag zsákmányon osztozkodók közül első helyen álltak a románok. Csak utánuk következtek a csehek. Románia szerepléséről legékesebben azok a gyorsírási feljegyzések tanúskodnak, amelyek bizalmas üléseken, zárt ajtók mögött készültek. Hitelességüket senki többé kétségbe nem vonhatja. Olyan fül- és szemtanuk írták ezeket a jegyzeteket, akiknek szavahihetőségében senki sem kételkedhetik. [...]

A finnugor néptörzs szétrajzása Mielőtt rátérnénk az észak- és kelet-európai nyelvrokonaink életterével kapcsolatos kérdések tárgyalására, célszerűnek tartjuk az ősi néptörzs feltűnésének, majd az egyes ágak szétrajzásának vázlatos ismertetését. Távolabbi vonatkozásban a magyarság és rokonainak nyelve az ural-altáji nyelvtörzshöz tartozik. E nyelvtörzshöz sorolják ama népek nagy számát, amelyeknek két szélső települési helye egykor az Ural, illetve [...]

5. FEJEZET. ERDÉLYT ELRABOLJÁK. A gyulafehérvári határozat. Az erdélyi fejedelemség már a török hódoltság századaiban a magyar nemzeti gondolatnak önálló hordozója. Kicsi ország: ütköző állam. De a keresztény Európa legfontosabb bástyája a törökkel szemben. És a nemzeti eszme őrzője a Németbirodalommal szemben. A nehéz külpolitikai helyzetben és a szorosabb életközösségben együttélő, különböző származású népei jobban [...]

A finnugor népek a történelem sodrában Népek sorsa: tündöklő pályafutásuk vagy zsugorodó elhanyatlásuk külső és belső körülményektől függ. Függ a bennük rejlő faji képességektől, valamint települési helyük földrajzi, éghajlati és egyéb viszonyaitól. De vannak ezeken kívül a történelmi fejlődésből kiiktathatatlan tényezők, amelyek nemcsak az egyes ember, de az emberekből néppé tömörülő közösségek életében és végzetébenis [...]

3. FEJEZET. AZ INGATAG MÚLT… Amikor az 1881-ben királysággá alakult Románia trónjára egy porosz dragonyos alezredes: Hohenzollern-Sigmaringen Károly került, a germán befolyás máris éreztette hatását a román külpolitikában. A liberális párt vezetői: Bratianu, Sturza és Carp Péter üdvös kiegyenlitőszerepet tulajdonítottak a németeknek a mindjobban erősödő orosz nyomással szemben. De az ország megerősítésével mégis Brialmont tábornokot, [...]

Befejezés Milyen kincs a katolikus vallás? A katolikus vallás a legnagyobb kincs a világon. Ez az egyetlen bölcseletileg és hittanilag tökéletesen igazolható, minden támadást és bírálatot győzelmesen tűrő, szilárd egységű világnézet, amely az élet nagy kérdéseire nagyszerű, megnyugtató s eligazító választ tud adni; az egyetlen igazán természetfölötti, a lelket tökéletesen kielégítő és megnyugtató, Isten közelébe [...]