Archívum: 2005. március

Az észt szabadállam: súlydöntő parány a mérleg serpenyőjén
1922. augusztus havában, a sötét éjfélt is megvilágosító északi nyár estéinek egyikén, a Narva folyó partján álltam, a hasonló nevű észt határvárosban. A kelet felől előlopakodó homály szürke fátylat terített Ivangorod (Ivánvára) lomhán és laposan elnyújtózó falaira. A nyugati parton a lenyugvó nap bíborvörös fénycsóvái cirógatták a merészen [...]

A MODERN ANTHROPOLOGIA ÉS ÖRÖKLÉSBIOLÓGIA PROBLÉMÁI
Előszó
A modern fajanthropologia és öröklésbiológia problémái a természet- és társadalomtudományok legaktuálisabb fejezetei közé tartoznak. A faji adottságok az embernek nemcsak külső alkatát határozzák meg, hanem az életszintérben való érvényesülésének irányait és határait, sőt bizonyos mértékig a betegségekkel szemben való fogékonyságát, illetve ellenállóképességét is. Az ember szellemi világát a fajiság ismerete [...]

11. FEJEZET.
ADALÉKOK A ROMÁN KATONAI MEGSZÁLLÁS TÖRTÉNETÉHEZ.
A román területi kérdések tisztázására kiküldött bizottság, 1919. február 8-i első ülésén elhatározza, hogy csupán ideiglenes döntésieket hoz. Azután meghallgatja majd az érdekelt feleket és csak a helyzet végleges vizsgálata után dönt.
a) Besszarábia. A bizottság egyelőre elhatározza, hogy az egész tartományt Romániának adja.
b) Bukovina. A francia, brit és olasz küldöttségek [...]

Évek hosszú sora óta már szinte megszoktuk, hogy ilyenkor ősszel — az egyetemi felvételek és beiratkozások idején — az ú. n. baloldali, helyesebben héber sajtó hasábokon keresztül mind vakmerőbb hangon botránkozik meg azon, hogy Judea fiait a magyar egyetemek és főiskolák nem fogadják tárt karokkal. Ebben az esztendőben azonban mintha elmaradt, vagy legalább is elhalkult [...]

2005. márc. 01.

Könyvajánló 2005.03. Egry István: Asszimiláció

Beküldte: 0503 Kategória: Könyvajánló

Az asszimiláció fogalmával újabban nagyon gyakran találkozunk. Mondják és írják, hogy a magyarság asszimiláló ereje igen nagy. Sokszor halljuk és olvassuk, hogy X. Y.-nak atyja még Németországban vagy Csehországban született, még nem is tudott magyarul, de utódai már jó magyarok, nem is tudnak másképpen, mint magyarul. Vagy még újabb változatban: X. Y. apja Galíciából vándorolt [...]


Get Adobe Flash playerPlugin by wpburn.com wordpress themes

Archívum


  • J.Kornél: Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam az írásművet. Tekintettel arra,hogy koromat illetően a megírt időszakot nem élhettem át
  • mutter 88: Én még csak most olvastam el Ravasz püspök imáját de rá kellett jönnöm,hogy édesapám annak idején miért csak két mondatott mondott a ked
  • András: Kedves István, a könyvnek utána fogunk nézni és ha megvan, újraközöljük!
  • István: Tisztelt Szerkesztőség! Először is a honlapjukhoz és munkájukhoz szeretnék gratulálni. Régóta keresek egy könyvet az interneten, de saj
  • András: Nem tudni, hogy adás után a műsorvezető kapott-e megrovást a reklám miatt, de bátor cselekedet volt tőle.


Tisztelt Olvasóink!

Az alábbiakban olvasható kiadványokat keressük újraközlés céljából:

  • Angyal Pál dr.: Fajvédelem és büntetőjog
  • Csemez József: Nyilaskereszt
  • Igaly Cs. István: Zsidóveszedelem Magyarországon
  • Röck Gyula: A krisztianista párt vezérelvei
  • Röck Gyula: Telepítés
  • Röck Gyula: Magánjog és magántulajdon
  • Amennyiben Ön rendelkezik az itt felsorolt munkák valamelyikével, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a betiltva[kukac]gmail.com e-mail címen.

    Köszönjük!


    Ajánló

    Idézetek

    Az egyéni érdek lett a legfőbb értékmérő s a szaporodás társadalmi tényezői: a családi élet, a nemi magatartás, gyermeknevelés – mely a múlt századig vallásos beállításban és az Egyház felügyelete alatt állott – a szülők szabad elhatározásának hatáskörébe ment át. Az előítéletek” egyre gyorsabb ütemben szűntek meg és a hatás: a családi élet meglazulása s a születések ijesztő mértékű elapadása előbb vagy utóbb, de sikeresen bekövetkezett. Egyedül a zsidóságot érintette kevésbé a nagy átalakulás. Eletszívósságának titka mögött pedig nem áll más, mint szigorú vallás-erkölcsi parancsa: “Legyetek termékenyek és szaporodjatok”, minek következtében a zsidók még a legelzártabb ghettóban is erősebbek voltak, mint az uralkodó nép, mert náluk a korai házasságnál és nagy termékenységnél fogva a születések száma mindig felülmúlta a halálozásokét. Valamennyi keresztény felekezetet egybefoglalva, nálunk 3.89 a családonkénti gyermekszám, a zsidóknál ellenben 4.79, vagyis csaknem minden családban eggyel több. Pedig a zsidóság zöme városi lakó és a középosztályba tartozik, ahol a magyarság átlagos gyermekszáma csak 2-3, vagyis a zsidókénak fele. — Gáspár János

    Jelenlévők