2. A. feljelentés elmulasztásának vétsége.
A feljelentésnek büntető szankció alá helyezett kötelességét büntetőjogunk eddigelé csak a felségsértéssel kapcsolatban írta elő (Btk. 135. §); az Átv. 3. §-a kiterjeszti e kötelességet az államfelforgatás bűncselekményeire is, midőn kimondja, hogy: aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére [...]

MÁSODIK FEJEZET.
A FAJOK ALAKI MEGJELENÉSE.
Viták a faj és fajtafogalom körül.
„A sokféle faj és fajtafogalom között nincs egy sem, mely kielégítené a természetbúvárokat, de azért minden egyes természetbúvár tudja homályosan, mit ért rajta, mikor fajról beszél.” E szavakat Darwin mondta, a modern fajkutatás alapvetője, ám az azóta eltelt évtizedek sem juttattak el a fajfogalom kimerítő [...]

A természetes kiválasztás.
„A megélhetési viszonyok korlátoltak, az emberiség viszont határtalanul szaporodni képes; ebben a létért való küzdelemben a fölös emberanyagnak el kell pusztulnia”.
Malthust a természetes kiválasztás szerepének és értelmének felismerésére az emberi társadalmakban végbemenő küzdelem szemlélete vezette rá, mégis nemcsak több jeles szociológus, de maga Darwin is, aki pedig Malthustól vette át a természetes kiválasztás [...]

ELŐSZÓ
Az ország elveszett s az ország újra — élni akar.
Rengeteg akadály és ellenség az egyik oldalon, rengeteg jószándék és elszántság a másikon. De ahol a jószándék és az elszántság van, ugyanott — ez az érzésem — rengeteg a tájékozatlanság is és roppantul ritka a leszállás a problémák mélyéig. A rettenetes katasztrófákból tanultunk, de, úgy látszik, [...]

B)
5. §. Az állami és társadalmi rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló bűntettek és vétségek.

1. Az államfelforgatás bűntette és vétsége.
1. Az államfelforgatás bűncselekményének törvényes fogalma az Átv. 1. §-ának 1. és 2. bekezdésben nyeri körülírását. Az 1. bekezdésben foglalt meghatározás az államfelforgatás bűntettének fogalmát nyújtja, melyet a 2. bekezdés, midőn annak vétségét definiálja meg, azt kiegészíti.

Értékelve: [...]

Az öröklés bonyolultabb esetei.
Ha magastermetű emberfajta alacsonnyal kereszteződik, a korcsok többsége közepes termetű lesz, elvétve azonban a szülőnél magasabb, illetve alacsonyabb egyedek is fel-feltűnnek, így tart ez több nemzedéken keresztül. A jelenség nem az egyszerű mendelisztikus hasadási arányra, hanem a kísérleti fajbiológiában homomeriának nevezett szabályszerűségremutat. Ez pedig nem mond mást, minthogy a tulajdonság több, egyirányban [...]

27. FEJEZET.
KÉTSZÍNŰSKÖDÉS…
Az angol-francia kezességi nyilatkozat, amely kizárólag Románia függetlenségére vonatkozik, egyelőre átmeneti jellegű. Valószínűleg csak addig marad érvényben, amíg a Románia és a nyugati demokráciák közötti katonai megbeszélések tartanak. Anglia ugyanis «meg akarta gátolni, hogy a brit-román katonai megbeszélések ideje alatt valamelyik hatalom Románia függetlenségét veszélyeztesse».
Anglia és Franciaország azonban Romániával éppúgy, mint több más európai [...]

1934. január 1-én lépett életbe az örökölt betegségekben szenvedő utódok nemzésének megakadályozására szolgáló, a nemzeti szocialista német kormány által 1933. július 14-én hozott német sterilizációs törvény (Gesetz zur Verhütung Erbkranken Nachwuchses).
Ez az eugenikai szempontból nagyjelentőségű törvény 18 §-ból áll. A legfontosabb az első fejezet, amely szószerint a következő:
1. §. 1) Az örökölt betegségben szenvedő (Erbkrank) [...]

25. FEJEZET.
DÁKÓ-ROMÁN ELMÉLETEK
A románok nem feledkeznek meg arról sem, hogy «tudományos» téren is propagandát fejtsenek ki Magyarország ellen.
Az úgynevezett dákó-román kérdés erre a célra nagyszerűen megfelel.
A román sajtó időnként nagyon ügyesen foglalkozik ezzel a kérdéssel és minden kínálkozó alkalmat megragad annak igazolására, hogy Anonymus — az egykori magyar krónikás — írásaiban «a románokat erdélyi őslakóknak tünteti [...]

23. FEJEZET.
MAGYAR NÉPKÖZÖSSÉG ERDÉLYBEN
Az 1939. január 17-én Bukarestben létrejött egyezmény aláírása értelmében a kormány a romániai magyarság számára két egymástól teljesen különálló szervezet megalakítását engedélyezte.
Az egyik a Nemzeti Újjászületés Frontjának Magyar Alosztálya, amelyben kizárólag politikai tevékenységnek van helye.
A másik a Romániai Magyar Népközösség, amelyben tilos mindennemű politikai megnyilatkozás. Tagjai kizárólag kulturális, gazdasági és szociális tevékenységet [...]