A plutokrácia túltengése.
Szem előtt tartva a bankvilág uralmi helyzetét a közéletben, megértjük a nagy jogtudós, Ihering keserű panaszát: «A részvénytársaságok törvényhozóink szeme előtt fejlődtek szervezett rabló- és csalótársulatokká, amelyeknek titkos történetében több alávalóság, becstelenség és komiszság[1] rejlik, mint akárhány fegyházban, csak éppen hogy a rablók és csalók itt nem vasban, hanem aranyban ülnek». Ugyancsak Ihering [...]

15. §. A rögtönbíráskodás elrendelhetése.
Az eredeti javaslat 17. §-a feljogosítani kívánta a minisztériumot arra, hogy az e törvényben meghatározott bűncselekmények tekintetében a gyorsított bűnvádi eljárás szabályainak alkalmazását és kivételesen a rögtönbíráskodás és halálbüntetés megállapítását elrendelhesse. Az lg. Bizottság az igazságügy miniszterrel egyetértőleg mellőzhetőnek tartotta a gyorsított bűnvádi eljárás szabályainak alkalmazását; az erre vonatkozó rendelkezést tehát [...]

Európa népeinek fajbeli összetétele.
A népközösség szellemi javak birtokáért történő társulás lévén, benne másirányú céltudat, másirányú érdek van hangsúlyozva, mint a vérségi kötelékben. Ezen alapszik a faj- és népfogalom inkongruenciája. Egyik a másikat nem helyettesítheti. A népközösség kultúrközösség és a szellemi kategóriák közé tartozik, a fajiság a vérségi leszármazáson alapul és sohasem lép ki a természettudományi [...]

IV. FEJEZET.
Hatásköri és eljárási szabályok.

12. §. Az 1921 : III. t.-c. területi hatálya.
1. Az 1921 : III. t.-c. javaslatának szerkesztője figyelemmel az abban meghatározott bűncselekményeknek a Btk. Második részének I., III. és IV. fejezete alá eső bűncselekményekkel (felségsértés, hűtlenség és lázadás) való rokonságára és a javaslat céljára, mellőzhetetlennek vélte annak kimondását, hogy a javaslatban meghatározott [...]

IV. MŰVELETLEN NÉP
Nem szükség, reménylem, hosszasan fejtegetnem, hogy a mezei szorgalom virágzatához még közel sem elég, hogy a földművelésre elegendő nép helyes föld- és néposzlat legyen; hanem még az is múlhatatlanul megkívántatik, hogy a földművelő nép mind erkölcsére, mind értelmére nézve nagy céljaihoz képzett legyen; mert egyedül az ily nép lehet alkalmas eszköze minden józanabb [...]