I. KÖZLEMÉNY ELŐSZÓ. A könyv nagyon időszerű és érdekes. Történelmi hullámelmélet, de nem is annyira elmélet, mert a gyakorlatból vett érdekes példákat mutat be. Minden tudomány fejlődik. Néha úgylátszik, hogy megáll, akkor azonban pihennek a munkának energiái és öntudat alatti világban fejlődnek tovább, a tudomány olyankor telel, látszólag feledésbe vonult vissza, de csak a föld [...]

Mindig hasznos és tanulságos volt, de különösen mai nap nagyon üdvösséges a természet törvénytárában lapozgatni s azokat a nagy igazságokat megismerni, amelyek a népek és nemzetek létét, virulását és elmúlását kormányozzák s amelyeknek mi magyarok is alá vagyunk vetve. A sorsdöntő igazságok eme tükrében az izgató kérdések egész raja kavarog, de mindezek veleje és gerince [...]

A magyarság fajképe. Az új kőkorszakban még egységes ural-altáji ősnyelv, ősfaj egymás után bocsátotta ki magából a különböző néprajokat, melyek fajilag, nyelvileg külön-külön fejlődésnek indultak, mindazonáltal a közös származás némely emlékét, az ú, n. mongoloid vonásokat (l. 68. old.) enyhébb vagy erősebb mértékben mindenkorra megőrizték. Ennyiben a finn-ugor és a hun-török honfoglaló magyarságotis teljes egészben, [...]

Jövőnk és a liberalizmus. Jövőnk társadalmi és gazdasági rendjét semmi esetre sem volna szabad ismét a liberális elv ingatag és felforgatásra hajló talaján felépítenünk. Semmi esetre sem szabad társadalmunkat ugyanarra az útra, ugyanazokba a belső kórságokba löknünk, amelyek már egyszer a sír szélére juttatták. A liberális jelszavak fetiskultuszából alaposan ki kell gyógyulnunk. Meg kell reformálnunk [...]

A liberalizmus és a szabadkőművesség. A liberális jelszó mindkét értelemben: filozófiai és gazdasági értelemben különösen egy szervezetnek: a szabadkőművességnek céltudatos működése folytán lett csaknem általános érvényűvé. Nem tartozunk azok közé, akik mindenütt és mindenben a szabadkőművesség kísértetét vélik felfedezhetni s névleg nem tartozunk azok közé, akik a szabadkőművességet a szatanizmussal tévesztik össze s azt hiszik, [...]

Macaulay beszéde a zsidók egyenjogúsításáról. Ford. Fischer Lajos. Kolozsvár. Gámán J. (Demjén L.) kvny. 1861. Machovich Gyula, lásd Csápori. Madai Gyula. Magyar feltámadás. Közgazdasági és politikai elmefuttatások. Bp. Franklin-Társulat. 1926. Madzsar József. Mi történt a Népszavával? R. Bp. Pannónia ny. 1932. Magoss György. Kommunizmus és szocializmus. Klny. Egyetértésből. Debr Értékelve: 3.00 pont az 5-ből.

Egyes kérdések és témakörök irodalmát könnyebb tájékozódás céljából külön címszavak alatt is összefoglaltuk. Ezek a következők: Adomák, zsidó humor. Alapvető munkák a zsidókérdésről. Antiszemita mozgalom. Bolsevizmus. Cionizmus. Ellenforradalom. Első zsidótörvény. Emancipáció. Emigráció. Fajvédelmi törvény. Fajvédők, fajvédelem. Értékelve: 3.00 pont az 5-ből.

ELŐSZÓ Ezzel a könyvvel kettős célom volt: mulasztást pótolni és serkenteni. Helyrehozni az ellenforradalom óta eltelt negyedszázad érthetetlen és megmagyarázhatatlan mulasztását, azt, hogy úgy a politikai tényezők, mint a tudományos intézmények és társadalmi testületek mindmáig megfeledkeztek a legtöbbet vitatott magyarországi probléma: a zsidókérdés irodalmának összegyűjtéséről és rendszeres feldolgozásáról. Értékelve: 2.50 pont az 5-ből.

Zsidóság és antiszemitizmus V. fejezet A zsidóság az Egyesült Államokban körülbelül ugyanolyan módon helyezkedik el faji, társadalmi, gazdasági tekintetben, mint a közép-európai államokban. Ez elsősorban azért van, mert Amerika zsidóságának túlnyomó része közép-európai zsidó. A zsidóság nagy tömegekben sosem vándorolt ide Angliából, vagy a nyugat-európai államokból, s ha igen, akkor is már mint “nem-zsidó” érkezett [...]