Archívum: 2008. április

2008. ápr. 29.

Somogyi József: A nemzeteszme III. rész

Beküldte: 0804 Kategória: Filozófia, teológia| Magyarság

5. A népjellem.
A jellem az egyénnél nem közvetlenül tapasztalható sajátság. Bizonyos megnyilatkozásoknak, magatartásnak, reagálási módnak, cselekedeteknek, alkotásoknak következetességéből, rendszerességéből, szabályosságából következtetünk rá, mint azoknak tartós, elvszerű, egységes lelki alapjára. Ámde nem minden nyilatkozásunk jellemünkből folyó, következetes, sőt vannak egyé

Értékelve: 3.00 pont az 5-ből.

A ZSIDÓKÉRDÉS MEGVILÁGÍTÁSA
ELŐSZÓ.
Oly időszakban értem el férfikoromat és kezdtem behatóbban közügyek iránt érdeklődni, amikor úgyszólván világszerte, de mindenesetre Magyarországon is, a liberalizmus szelleme uralkodott.
Nagyjaink példáját követve lelkem egész melegével álltam azok sorába, akik minden társadalmi választófalat okvetlenül ledöntendőnek tartottak, s így a zsidósá

Értékelve: 3.00 pont az 5-ből.

ELŐSZÓ
…Volt idő, amikor az egész ország: öregek és fiatalok, szegények és gazdagok, nők és férfiak, munkások, földmívesek, városi polgárok, papok és arisztokraták, hatvanhetesek és negyvennyolcasok egyformán rajongtak érte. Ujjongó, tomboló tömegek fogadták mindenütt, ahol megjelent. Az ő szavait leste és figyelte mindenki. Egyénisége és eszméi a magyar közélet gyújtópontjában

Értékelve: 4.00 pont az 5-ből.

Az ördögi megszállásokról.
Az evangéliumokban gyakran felemlítődik az ördögi megszállással kapcsolatos ördögűzés. A mai tudós világnézet lemosolyogja az ördögi megszállásokat éppen úgy, mint annak ellentétét, a Szentlélek által való megszállásokat, mindent az emberi lélekre akarnak visszavezetni, illetve élettani folyamatokra. Hogy mennyire téves ez a felfogás, azt nemcsak a múltban történt ördögűzési esetek igazolják, hanem a közelmúltban [...]

2008. ápr. 21.

Somogyi József: A nemzeteszme II. rész

Beküldte: 0804 Kategória: Filozófia, teológia| Magyarság

2. A vérközösség.
A közös vér, vagyis a közös elődöktől származás, a közös eredet a legtermészetesebb és legerősebb kapcsolat, mely az egyéneket szoros közösségbe fűzi. Természetszerűen mindenki saját vérrokonaival szemben kész a legnagyobb, legönzetlenebb áldozatra, elsősorban tőlük vár vigaszt, támogatást súlyos megpróbáltatások esetén. A vérrokonok között különleges jogi viszo

Értékelve: 3.00 pont az 5-ből.

Az új jobbágyok felszabadítása
Az egész nemzet szabadul meg a forradalom állandó lidércnyomásától, ha a munkásság ismét teljes jogú tagja lesz a nemzetnek. Vagyis a nemzeti érdek éppúgy követeli ezt, mint az egyetemes emberi kultúra. Ha egyszer elvben elismerjük, hogy minden magyar, akár nagytőkés, akár napszámos legyen, egyaránt tagja a nemzetnek, akkor ezt cselekedettel, gyakor

Értékelve: 3.00 [...]

A magunk életéből
Minden család történetében fordultak elő bizonyos rejtelmes, titkos, misztikus, vagy okkult esetek. Némelyek tovamennek eme intőjelek mellett, mások elgondolkoznak rajta, egyéni képességeik szerint… Velünk is történt néhány ilyen eset, amik — eltekintve a kísérleti tapasztalatainktól — már magukban is elegendők lettek volna arra, hogy figyelmünket a „más világ

Értékelve: 3.00 pont az 5-ből.

A munkabér
Ma már nem kell vitatkozni arról, hogy a szociális igazságosság, a társadalmi béke, a magasabb kultúra, a nemzeti érdek és a fajvédelem, egybehangzóan követelik, a családos munkás számára a családi bért. A kérdés műszaki megoldását is megtalálták és kipróbálták. Csak arra az ellenvetésre kell válaszolnunk, amely rengeteg közgazdász koponyájában még mindig erősen kísért

Értékelve: 3.00 [...]

2008. ápr. 11.

Somogyi József: A nemzeteszme I. rész

Beküldte: 0804 Kategória: Filozófia, teológia| Magyarság

ELŐSZÓ.
E munkámban egy messze szétágazó, homályos, bonyolult, de nagyon is időszerű probléma bölcseleti jellegű megvilágítását szándékozom adni különböző szaktudományok eredményei alapján. Amit az egyes szaktudósok csak részletekben, egyoldalúan látnak, azt a bölcselő hivatása egyetemes elvek szerint összefüggő, egységes képpé rendezni. És a mában élő bölcselő számára is alig le

Értékelve: 3.00 pont az 5-ből.

Az ellenőrzés
Ha egyszer a gazdasági verseny erkölcsi normái gyökeret vertek a társadalom köztudatában, az ellenőrzés rendkívül gyorsan fog működni, mert a helyi és kerületi tagok egymást ismerik és jól tudják, hogy az egyes szakmákban milyen ravaszkodások és fogások vannak gyakorlatban az üzletfelek kijátszására és a közönség megtévesztésére. Azonfelül olcsó is lesz az eljárás,

Értékelve: 3.00 [...]


Get Adobe Flash playerPlugin by wpburn.com wordpress themes

Archívum


  • PÁLOS TREND: Kormorán – Pálos Trend: 2010. 04. 11. A költő visszatér… Európa közepén él egy ősi népen, felszántott határon, kék-fehér g
  • admin: Kedves Attila, Isten hozta! A szerző tollából további érdekes és értékes írást találhat a jobb oldali Kategóriák között, azon belül
  • Tóthpál Attila: Nagyon érdekesnek tartom az írást,és örülök hogy rátaláltam az oldalra!
  • J.Kornél: Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam az írásművet. Tekintettel arra,hogy koromat illetően a megírt időszakot nem élhettem át
  • mutter 88: Én még csak most olvastam el Ravasz püspök imáját de rá kellett jönnöm,hogy édesapám annak idején miért csak két mondatott mondott a ked


Tisztelt Olvasóink!

Az alábbiakban olvasható kiadványokat keressük újraközlés céljából:

  • Angyal Pál dr.: Fajvédelem és büntetőjog
  • Csemez József: Nyilaskereszt
  • Igaly Cs. István: Zsidóveszedelem Magyarországon
  • Röck Gyula: A krisztianista párt vezérelvei
  • Röck Gyula: Telepítés
  • Röck Gyula: Magánjog és magántulajdon
  • Amennyiben Ön rendelkezik az itt felsorolt munkák valamelyikével, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a betiltva[kukac]gmail.com e-mail címen.

    Köszönjük!


    Ajánló

    Idézetek

    A szocializmus magyarországi irodalma egyik legfőbb bizonyítéka annak a ténynek, hogy a marxista osztályharc agitátorai, szellemi vezetői, egyúttal az októberi forradalom és a kommün előkészítői úgyszólván kivétel nélkül zsidók voltak. Brandstein-Mónus Illés, Buchinger Manó, Böhm Vilmos, Jászai Samu, Landler Jenő, Pajor Rudolf, Propper Sándor, Révész Mihály, Somogyi Béla, Weltner Jakab stb. egytől-egyig zsidók s zsidók azok a külföldi marxisták, akiknek műveit magyarra fordítják. — vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály

    Ezen a napon publikáltuk:

    • 2010. 03. 22. Nincs bejegyzés erre a napra.

    Jelenlévők