Mik voltak hát a történetbölcseleti okai annak, hogy egy ily adottságú nép már-már a világhatalom csúcsára ért?
Egy pozitívum van itt: a zsidóságnak kizárólag e világra koncentráló hihetetlen túlsúlyú akarata, érdekeinek kíméletlen és gátlástalan érvényesítése oly eszközökkel, amelyek eleve idegenek a befogadó népek lelkületétől. És van egy negatívum is: a befogadó népek hanyatlása, miként az öregségben [...]

II. A zsidóság helyzete az európai kultúrában.
Láttuk az eddigiekben, hogy a zsidó lélek merőben idegen a mi világunkban. De talán egyedülállóan idegen volt valamennyi történelmi nép világában, akikkel valaha is érintkezésbe került. Már sokszor megírták, hogy hol és hányszor váltotta ki a zsidóság a befogadó nép ellenszenvét. Ezt az idegenséget, ezt a különállást és ugyanakkor [...]

Az előző értekezések során jellemeztük a polgárságot és a proletariátust s csak futólag említettük meg, hogy az európai kultúra hajnalán a nemesi, papi és polgári rend fektette le az alapokat és bontakoztatta ki e kultúra minden jó és rossz vívmányával együtt.
Arra is kitértünk, hogy a múlt században enyészett el a nemesi és papi rend, helyébe [...]

A felszabadulás utáni kormányforma kérdése
Külföldi köröknek lekötelezett magyar emigrációs csoportok „programjaiban” sűrűn olvasható az a követelés, hogy csak „demokratikus irányzatok” indulhassanak az ország felszabadulását követő szabad választásokon. „Demokratikus” buzgalmukat egy cseppet sem látszik zavarni az a kérdés, hogy vajon mennyiben lennének szabadok az olyan „szabad” választások, amelyeken csak „demokratikusnak” elismert pártok és irányzatok vehetnének részt. [...]

A mai napon kibővítettük az oldal Kategória-bontását; mostantól elérhető egy Emigráció rovat is.
Az utóbbi időben nagyobb hangsúlyt helyeztünk az emigrációba kényszerült magyarság szellemi életének bemutatására – rendszeresen megjelenő lapjain keresztül. Mivel rengeteg színvonalas és érdekfeszítő olvasmány vár még újraközlésre, ezért jónak láttuk egy külön csoportba gyűjteni a külföldön megjelenő publikációkat. E csoportban nemcsak folyóiratokból átvett [...]

A világ vége és az új világ.
A világ végéről sehol se szól a Szentírás, hanem csak egy korszak — aion — végéről tesz említést, amit magyarra világvégének fordítottak.
Ezt a felfogást igazolja Szent Péter apostol levele is, mikor azt írja Noé világáról, hogy az »akkori világ« vízzel elbontatván, elveszett, — majd így folytatja a mi világunkra, [...]

Egy évvel ezelőtt «Demokrácia és Proletáriátus» címmel egy cikket jelentettünk meg. Utána merült fel a gondolat, hogy érdemes volna foglalkozni ugyane keretben társadalmunk többi rétegével is. Ezáltal teljesebbé válna a kép és mélyebben, más-más szempontból tárgyalnók a modern káoszt s valamiféle vezérfonalat nyújtanánk a művelt olvasónak.
A proletariátusról megállapítottuk, hogy maga a radikális semmi, égy művi [...]

A zsidók jövője.
A zsidókat illetőleg három időpontot kell megfigyelni, első a múlt, második a jelen és a harmadik a jövő próféciái és valószínűségei.
A múltat illetőleg meg kell állapítani az emberiségre vonatkozólag, hogy minden nemzet kevés kiválókkal és sok átlaggal rendelkezik. Minden nemzet történelmében vannak fény- és árnypontok. Minden nemzet feljut egyszer a zenitre s onnan [...]

1946. év augusztus hó 26-án kora délutáni órákban vitéz kis és nagyhindi Hindy Iván m. kir. vezérezredes a Markó utcai fogház oly sok magyar megdicsőülését látott udvarán a bitófát halálával a magyar katonaeszmény és a kötelességteljesítés áldozati oltárává avatta.

Vitéz kis és nagyhindi Hindy Iván, Budapesten, 1890. június 28-án született. A kassai hadapródiskola elvégzése után ezelőtt [...]

1945. február 9-én meghalt a város. A magyar Szent Hegyet, ahol egykor az Árpád-királyok trónoltak, amelyet csellel hódítottak meg az ozmánok: Budavárát elfoglalták Sztálin katonái.
A Várhegy birtoklása sokszor nem is magyar, hanem európai kérdés volt. 1686. szeptember 2-án — élükön Petneházy magyar hajdúival — Lotharingiai Károly Európa-hadserege vívta vissza az ozmántól Budát. S utána 1945-ig [...]