A(z)‘Általános zsidókérdés’ kategória archívuma

Ha az ember szükségesnek látta, hogy az igazság érdekében valamihez hozzászóljon, akkor a gondolatot végig kell gondolnia, különben a félbemaradt munka nem tisztázza a kérdést s új bonyodalmak forrásává válhatik. Ez a józan megfontolás késztet engem e sorok megírására.
* * *
Miután az évtizedek óta folytatott felvilágosító munkámmal elégedetlen hébereknek sikerült engem egy áldatlan „vérvád”-vitába beugratni, [...]

Indiában a tehén és a majom szent állatok. Tudjuk, hogy ezek valóságos csapást jelentenek egyes tartományokban. A szó teljes értelmében több joguk van, mint a lakosságnak. Csoportba verődve bepiszkolják az utcákat, a lakásokat, ellopják a nehezen szerzett élelmet, megrongálják a nyomorúságos viskókat. Valamilyen szerencsétlen hagyomány folytán senki sem nyúlhat hozzájuk, minden meg van nekik engedve.
Hasonló [...]

Csöndes falusi magányomban éppen a Cél utolsó revíziójával foglalkoztam, amikor baráti kézből megkaptam annak az útszéli zsidó újságnak az aug. 30.-iki számát, mely már hosszabb idő óta azzal iparkodik a félművelt emberek figyelmét magára vonni, hogy engem személyemben, emberi méltóságomban s tudományos és társadalmi tekintélyemben a legarcátlanabb módon inzultál.
Az inzultus forrására való tekintettel teljesen fölösleges [...]

Az emigrációban magát jobboldalinak nevező magyar sajtó általában kínosan kerüli azt a szót, hogy zsidó. Már szinte neveletlenséget jelent ilyen szót leírni. A helyzet még rosszabb az idegen nyelvű sajtóval. Itt a zsidó szó rendszerint a szegény deportált és halálra-gyötört zsidó összetételben jelenik meg. Vagy, ha éppen egy-egy zsidó nagyságról szól, odabiggyeszti sokatmondó szerénységgel, hogy [...]

Amilyen helytelennek tűnik manapság a vallás tételeiből túlzó következtetést levonni a tapasztalat világára vonatkozóan, épp oly helytelen napjainkban a tapasztalás tételeiből következtetni, a tapasztalat előtti és feletti dolgokra. Az Egyháznak — csökkenő világhatalma folytán — az idők szellemében kellett haladnia és engedményeket kellett tennie, mivel továbbra is fenn kívánt maradni. A további engedmények kicsikarásának a [...]

VI.
Alighogy letartóztatták a trienti zsidókat, a szomszédos területeken lakó zsidóság a legmesszebbmenő agitációt indította meg a vádlottak érdekében. S ezt még lázasabban folytatták akkor, amikor hitsorsosaik megdöbbentő vallomásának híre befutotta Olasz- és Németországot. Ekkor a páduai egyetem legkiválóbb jogtudósainak segítségével, akiket a vádlottak védőül fogadtak, legalább az ítélet kihirdetését akarták elhalasztani, hogy így cselszövényeik számára [...]

V.
Sámuelék szakácsának, Bonaventurának kihallgatása és részletes vallomása után, Sámuel fiát, Izraelt vonták kérdőre. Kezdetben mindent tagadott, később azonban (eltekintve a gyermek elrablásának és megölésének körülményeire és a bűnrészesekre vonatkozó vallomásaitól) a következőket is vallotta. Kijelentette, hogy a zsidók azért használják a keresztény vért, mert azt hiszik, hogy büdösek lesznek, ha a húsvéti kovásztalan kenyér nincsen [...]

A TERMÉSZETTUDOMÁNY ÉS A VALLÁS. (folytatás)
A középkorban az alchimia előkészítette a legnagyobb belenyúlást az isteni rendbe, amit valaha is merészelt az ember. Ennyiben is hajnala a mai tudományos kornak. Az alchimia szellemében szökött ki Goethe Faustjának Übermensch-i alapja és az übermensch jelentette ki Istent halottnak Nietzsche Zarathrustrájában. Saját hatalomérzetéből akarja Zarathrustra az übermenschet a világra [...]

A FÉNY ÉS ÁRNYÉK HARCA. (folytatás)
És éppen e politikai hatalmi uralom ellen tiltakoztak a középkor legjobbjai. Sz. Ferencet — aki a szó tiszta értelmében vett szabadságot a világ dolgaitól való függetlenséget hirdette, — csak alázatossága mentette meg attól, hogy nem eretnek lett, hanem szent. Sz. Ferenc, Krisztus Szegénykéje, diagonális ellentétben állt a világ javaiba kötött [...]

IV.
Alig lepett trónra V. Miklós pápa, midőn a spanyolországi zsidók különösen az alsó néposztály erőszakoskodása én kegyetlenkedése ellen fordultak Rómába orvoslásért és segítségért. A pápa 1447. november 2-án kelt bullájával iparkodott a zsidókat a nép ellen megvédelmezni.
Mintegy huszonöt évvel a pápai bulla megjelenése után, III. Frigyes német-római császár idejében és nálunk Mátyás, az igazságosnak uralkodása [...]


Get Adobe Flash playerPlugin by wpburn.com wordpress themes

Archívum


  • Závodszki Zoltán: Itt az írásban majdnem hogy nemzeti hősökről beszélnek, amikor a zsidókról megemlékeztek. Mindenütt a világon ezek az erkölcsi normák
  • 2.vendég: Talán az iráni elnököt is baleset fogja érni? Talán már dolgoznak is rajta?
  • 2.vendég: Folytatva az előző gondolatot. -Elteszik úgy mint Jörg Haidert, L. Kachinskyt
  • PÁLOS TREND: MAGYAR FÜTTYKÜS - VILÁGPREMIER a video megosztókon!!! Drága rajongóink és aranyos hallgatóink! Legyetek szívesek propagálni szeretteitek
  • András: Tisztelt "magyar"! Nem tudom, hogy a fenti cikkben mely mondatok ütköznek a BTK-ba? A mi erkölcsi mércénkben a kifogásolható részek az idéz


Tisztelt Olvasóink!

Az alábbiakban olvasható kiadványokat keressük újraközlés céljából:

  • Angyal Pál dr.: Fajvédelem és büntetőjog
  • Csemez József: Nyilaskereszt
  • Igaly Cs. István: Zsidóveszedelem Magyarországon
  • Röck Gyula: A krisztianista párt vezérelvei
  • Röck Gyula: Telepítés
  • Röck Gyula: Magánjog és magántulajdon
  • Amennyiben Ön rendelkezik az itt felsorolt munkák valamelyikével, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a betiltva[kukac]gmail.com e-mail címen.

    Köszönjük!


    Ajánló

    Idézetek

    A világnézet az a valami, mely összeköt és szétválaszt! Az emberek közti igazi válaszfal nem a faj, nemzet, vagy család közti távlat, hanem a világnézeti különbség. Az ember világnézete, az ő egyéniségének és lelkének nemcsak: összképe, hanem mozgatója is. Amilyen a lélek, olyan a világnézet is. S aki nem a világnézeten keresztül ismeri embereit, az nem ismeri őket. S aki nem a világnézetén keresztül nyúl az emberhez, az nem éri el az embert, legfeljebb a – polgárt!… Az igazi idegenek azok, akiket a világnézet falaz el egymástól. Akiket egy világnézetre hozunk, azok közelebb vannak egymáshoz, mint a szülő és gyermek, mint minden vérbeli, faji, és gazdasági kapcsolat áltál összefűzött test és érdek. — Röck Gyula

    Ezen a napon publikáltuk:

    • 2010. 07. 29. Nincs bejegyzés erre a napra.

    Jelenlévők