Ha akár az egyén, akár a nemzetek tragédiáit nézzük, azt látjuk, hogy a tragédiák oka majd mindig a gyomor, a test, illetve a falánkság vagy a testiség volt, mert az emberiség nem ismerve az igazi életcélokat, téveszmék és hamis tanúk áldozata lett, minek folytán nem az eszmék, hanem a vágyak lettek a tömegek vezérlői s [...]

A statisztikai kimutatások szerint az úgynevezett fejlett nyugati országokban az 1900. évben az egy főre eső nemzeti adósság száz dollár volt. Ez a szám 1965-ben ezerkettőszáz dollárra hágott. Más szóval minden háromgyermekes család adóssága hatezer dollárt tesz ki. S ez nemzeti adósság lévén, rajta kívül áll fönn. S ehhez járul még személyes adóssága, amit a [...]

(Kiegészítő részlet a „DEMOKRÁCIA ÉS ZSIDÓSÁG” című cikkhez) Ha megkérdeznénk húsz embert, hogy mit tart a pénzről és a bankokról, akkor tizenkilenc ezt felelné: Nos, a pénz értékmérő és a bank azért van, hogy megőrizze az emberek betétjét és pénzt adjon kölcsön. Ha ez a tizenkilenc ember figyelmesen végigolvassa ezt az írást, döbbenten fog rájönni [...]

Indiában a tehén és a majom szent állatok. Tudjuk, hogy ezek valóságos csapást jelentenek egyes tartományokban. A szó teljes értelmében több joguk van, mint a lakosságnak. Csoportba verődve bepiszkolják az utcákat, a lakásokat, ellopják a nehezen szerzett élelmet, megrongálják a nyomorúságos viskókat. Valamilyen szerencsétlen hagyomány folytán senki sem nyúlhat hozzájuk, minden meg van nekik engedve. [...]

Amilyen helytelennek tűnik manapság a vallás tételeiből túlzó következtetést levonni a tapasztalat világára vonatkozóan, épp oly helytelen napjainkban a tapasztalás tételeiből következtetni, a tapasztalat előtti és feletti dolgokra. Az Egyháznak — csökkenő világhatalma folytán — az idők szellemében kellett haladnia és engedményeket kellett tennie, mivel továbbra is fenn kívánt maradni. A további engedmények kicsikarásának a [...]

A TERMÉSZETTUDOMÁNY ÉS A VALLÁS. (folytatás) A középkorban az alchimia előkészítette a legnagyobb belenyúlást az isteni rendbe, amit valaha is merészelt az ember. Ennyiben is hajnala a mai tudományos kornak. Az alchimia szellemében szökött ki Goethe Faustjának Übermensch-i alapja és az übermensch jelentette ki Istent halottnak Nietzsche Zarathrustrájában. Saját hatalomérzetéből akarja Zarathrustra az übermenschet a [...]

A FÉNY ÉS ÁRNYÉK HARCA. (folytatás) És éppen e politikai hatalmi uralom ellen tiltakoztak a középkor legjobbjai. Sz. Ferencet — aki a szó tiszta értelmében vett szabadságot a világ dolgaitól való függetlenséget hirdette, — csak alázatossága mentette meg attól, hogy nem eretnek lett, hanem szent. Sz. Ferenc, Krisztus Szegénykéje, diagonális ellentétben állt a világ javaiba [...]

A Fény és Árnyék harca. (folytatás) Rövid pár száz év alatt elénk áll a nyugati ember két nagy alakja: a szent és a hős. A szent megveti az életet, a hős megveti a halált. És a kettő között nem a bölcsesség áll, hanem a közönségesség. Az aranyközépút mindig is a szűklelkűek önvigasza volt. Ha nem [...]

A FÉNY ÉS ÁRNYÉK HARCA. (folytatás) Az Egyház évszázadokat harcolt az Éj hatalmaival. Ez a kozmikus harc olykor elcsitult, olykor fellángolt más-más jelszó alatt. Olykor bizony saját maga is belesodródott az Árny szolgálatába és még a forradalom előkészítésében is volt része. Az Unigenitus bulla 1713-ban történt kibocsátásával a vak fanatizmus győzött az Egyházon belül és [...]

A FÉNY ÉS ÁRNYÉK HARCA. A kimondott szó él, a leírt szó halott. Minden tan, amit szavakkal leírunk, valamiképpen nem az, amit az alkotója magában hordott. Az elő szóval talán, még érzékelhetővé tehető a legfenségesebb, de már végképp le nem írható. Az emberiségnek két legnagyobb hatású alakja, Krisztus és Buddha, soha egyetlen szót le nem [...]