A(z)‘I. világháború’ kategória archívuma

A román cenzúra által eltiltott röpirat.
«Eljön az idő, mikor valamennyi keresztény nemzet, amelyik zsidókkal együtt él, közösen tudatára ébred, hogy a zsidók meghagyásának vagy kiutasításának kérdése reá nézve az életnek vagy halálnak, egészségnek vagy örökös betegségnek, a társadalmi békének vagy a folytonos sorvadásnak és állandó láznak kérdése.» (Liszt Ferenc, Gesammelte Schriften VI. 61/5.)
Nem gyűlölet!
Mindjárt elöljáróban [...]

[...] – Halál az egészre! – ugrott fel dühösen Slajmovics, aztán odalépett Gorbunovhoz és megmagyarázta neki, hogy csak végezzék ki az egészet: – Nézd, úgyis levetkeztették már őket…

– Hát… hát jól van no! – adta meg magát Gorbunov. – Tudod… az őrök el is adták már a ruhájukat – súgta a zsidó, hogy megnyugtassa Gorbunovot.

– Kísérjétek hátra a halálraítélteket! – rendelkezett Poljakov.

Az őrök hátrakísérték az egész népséget.

– A leány itt marad! – kiáltott, a katonáknak Poljakov. [...]

I.
Szemle a zsidó és a keresztény tábor fölött.
A zsidóságot kritizálni nem szabad! Aki zsidót kritizál, vagy pláne bűneit feltárja, az: zsidó osztályt gyűlölő antiszemita, akit a Népszava, a Világ, a Pesti Napló, a Fidibusz, az Egyenlőség, s a többi különféle nevet viselő, néha nem zsidó köntösben tetszelgő zsidó lapokban a rágalmak hasábjain elégettek. A zsidók [...]

A könyvben közölt fényképeket az Országgyűlési Múzeum, illetve a Nemzeti Múzeum hírlap- és röpcédulatára bocsátotta rendelkezésre.

A vöröskalapács…
Az alább következő képek a szociáldemokrata párt működéséről készültek.
Ez volt az ő munkájuk.
Így dolgozott a vöröskalapács!

Értékelve: 3.00 pont az 5-ből.

Monarchia vagy köztársaság?
A demokrácia általános elvi elbírálása adja meg a kulcsot a monarchia vagy köztársaság nagy kérdésének megítélését is. Mellőzzük itt a quaestio facti-t, azt, hogy Magyarországon ez a kérdés tényleg el van döntve; mellőzzük a magyar néplélek sajátosságaiból folyó érveket is, a csaknem ezeréves hozzászokást a Szent István koronájához, a történelmi és jogfolytonosság s [...]

ELSŐ RÉSZ
I.
Az orosz tábornoknak nagyon tetszett Tolnai elbeszélése és csak annyit mondott még igen mosolyogva:
– Na, jól van, na, jól van. Tudom én, hogy ti, magyarok derék, becsületes, jó katonák vagytok, – azzal sarkon fordult, – de már az őrnagynak is hűlt helye volt.
Ságit és Tolnait megmosdatták. Csak most láttuk, hogy az arcuk egészen megkékült [...]

Népfelvilágosítás.
Ha már most e program alapján az újjáépítő munkát meg akarjuk kezdeni, elengedhetetlen s legelső teendőnknek a tömegek felvilágosítását, a mentalitások megnevelését kell tekintenünk. A közfelfogás évtizedek óta félre van vezetve s tanácstalan; azért a közönséget és a népet mindenekelőtt fel kell világosítanunk, neki a nagy feladatokat, melyeket meg kell oldanunk s a nagy irányelveket, [...]

ELSŐ RÉSZ
Ott állt a rajvonalunk Volhyniában Luck és Gorohow között. A jobbróli szomszédunk 3-as bosnyákok voltak, míg balról a 38-adik gyalogezred II. zászlóalja nézett farkasszemet a muszkák 469-es szibériai cserkesz ezredével. Idő: 1916. július 16-án.
Lehetett úgy hajnali fél négy, mikor tőlünk balra vagy három kilométernyire támadni kezdett az orosz. Majd meg a bosnyákokkal szemben ugrált [...]

A keresztény Magyarország és a katholicizmus.
A katholicizmusra éppen azért, mert történelmi múltjánál, súlyánál, létszámánál s vezetőszerepre hivatottságánál fogva mindenesetre első helyen képviseli hazánkban a kereszténységet, az ország újjáépítésének munkájában fokozottabb feladatok várnak. A katholicizmus ezekre a feladatokra vállalkozik is, de hogy hivatását teljesíthesse, jelentékeny erőkoncentrációra lesz szüksége. A magyar katholicizmusnak a múltban nagyon sokat ártott [...]

Miért siklott le a kereszténység a társadalmat irányító tényezők sorából?
Amikor a kereszténységet, mint nemzetünk legjobb támaszát visszasírjuk, amikor követeljük, hogy ismét a társadalmat irányító legfőbb tényezők közé soroltassék, sokak ajakára a kétely mosolya ül ki s azt kérdezik: ha a kereszténység csakugyan oly elsőrendű társadalomirányító tényező, hogyan történt meg mégis, hogy ennyire lesiklott az őt [...]


Get Adobe Flash playerPlugin by wpburn.com wordpress themes

Archívum


  • PÁLOS TREND: Kormorán – Pálos Trend: 2010. 04. 11. A költő visszatér… Európa közepén él egy ősi népen, felszántott határon, kék-fehér g
  • admin: Kedves Attila, Isten hozta! A szerző tollából további érdekes és értékes írást találhat a jobb oldali Kategóriák között, azon belül
  • Tóthpál Attila: Nagyon érdekesnek tartom az írást,és örülök hogy rátaláltam az oldalra!
  • J.Kornél: Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam az írásművet. Tekintettel arra,hogy koromat illetően a megírt időszakot nem élhettem át
  • mutter 88: Én még csak most olvastam el Ravasz püspök imáját de rá kellett jönnöm,hogy édesapám annak idején miért csak két mondatott mondott a ked


Tisztelt Olvasóink!

Az alábbiakban olvasható kiadványokat keressük újraközlés céljából:

  • Angyal Pál dr.: Fajvédelem és büntetőjog
  • Csemez József: Nyilaskereszt
  • Igaly Cs. István: Zsidóveszedelem Magyarországon
  • Röck Gyula: A krisztianista párt vezérelvei
  • Röck Gyula: Telepítés
  • Röck Gyula: Magánjog és magántulajdon
  • Amennyiben Ön rendelkezik az itt felsorolt munkák valamelyikével, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a betiltva[kukac]gmail.com e-mail címen.

    Köszönjük!


    Ajánló

    Idézetek

    A világnézet az a valami, mely összeköt és szétválaszt! Az emberek közti igazi válaszfal nem a faj, nemzet, vagy család közti távlat, hanem a világnézeti különbség. Az ember világnézete, az ő egyéniségének és lelkének nemcsak: összképe, hanem mozgatója is. Amilyen a lélek, olyan a világnézet is. S aki nem a világnézeten keresztül ismeri embereit, az nem ismeri őket. S aki nem a világnézetén keresztül nyúl az emberhez, az nem éri el az embert, legfeljebb a – polgárt!… Az igazi idegenek azok, akiket a világnézet falaz el egymástól. Akiket egy világnézetre hozunk, azok közelebb vannak egymáshoz, mint a szülő és gyermek, mint minden vérbeli, faji, és gazdasági kapcsolat áltál összefűzött test és érdek. — Röck Gyula

    Jelenlévők