A(z)‘Kommunizmus, bolsevizmus’ kategória archívuma

NÉMET INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT A jelen Németországa 2. szám Németországban ma sok az olyan jelenség, ami a világ szemében csodának tűnik: a márka állandósága, a szilárd árak, a német parasztság újbóli megerősödése, a tömegek munkanélküliségének megszüntetése, a birodalom hallatlan felfegyverkezése és katonai átütőereje. Azonban még ennél is, ami technikailag valamiképpen még csak megmagyarázható, csodálatosabbnak látja a [...]

Ez a nap nem süllyedhet el a tegnapok között! Huszonöt év pergett le az örökkévalóság homokóráján, hogy a második világháború talmudista koalíciója: a nyugati liberál-kapitalizmus által finanszírozott marxista bolsevizmus kioltotta Benito Mussolininek életét és a Dongo község határában eldördült sortűz egyszermind pontot tett egy dicsőséges korszak után, amelyben a Szép, a Jó és az Igaz [...]

A felszabadulás utáni kormányforma kérdése Külföldi köröknek lekötelezett magyar emigrációs csoportok „programjaiban” sűrűn olvasható az a követelés, hogy csak „demokratikus irányzatok” indulhassanak az ország felszabadulását követő szabad választásokon. „Demokratikus” buzgalmukat egy cseppet sem látszik zavarni az a kérdés, hogy vajon mennyiben lennének szabadok az olyan „szabad” választások, amelyeken csak „demokratikusnak” elismert pártok és irányzatok vehetnének [...]

(Az utóbbi időkben nemcsak a baloldali vagy liberális, hanem az úgynevezett „nemzeti“ sajtónál is divatba jött, hogy a „Harmadik Magyar Köztársaságot“ úgy állítják be, mintha az szerencsétlen Hazánk boldog, demokratikus időszaka lett volna. Szerintük ez az idő 1945 áprilisától egészen Nagy Ferenc meneküléséig tartott. Ezek a hívatlan prókátorok a Tildy-féle rezsim alatt működő népbíróságok ítéleteit [...]

„A marxizmusnak mindig az volt és az is marad a célja, hogy megsemmisítsen minden nemzsidó nemzeti államot.” (Hitler: Mein Kampf.) Nemsokára egy esztendeje lesz már, hogy főként az esztelen és hazug békeparancsok következtében egész Európán végigszáguldó gazdasági és szociális válság előszelei hozzánk is elérkeztek. A mai magyar társadalmat pedig már csaknem egészen lefoglalták a mindennapi [...]

Vezérem! Kegyelmes Uraim! Tisztelt vendégek! Párttagok! Ha Nyugat-Európa politikailag érdekelt köreiben a bolsevizmus úgy a mint az a marxismusban mint elmélet és Szovjetoroszországban mint gyakorlat mutatkozik, még mindig, mint olyan szellemi megnyilatkozás és politikai realitás tekintődik, mellyel a kultúremberiségnek szellemileg és politikailag meg kell birkóznia, úgy ez a tény a bolsevizmus lényegének végzetes félreértésén alapszik. [...]

Egyszerű történet Már csak pár asztalnál ültek a Porte St. Martin közelében sátrat ütött kis étkezdében. Odakünn zuhogott az eső és véget nem érő autósorok igyekeztek ismeretlen célok felé. Benn az étkezdében vágni lehetett a füstöt és a gyöngyfüggönnyel elkülönített konyhából olcsó levesszag áradt a helyiségbe. A bár szerepét betöltő fapult mögött álmosan bóbiskolt a [...]

Néhány szó a gyorsan felejtőkhöz… Minden írás — vallomás. Akarva, nem akarva a szerző öntudatlanul is papírra veti a lelke mélyén szunnyadó látomásokat, legyenek azok akár megtörtént vagy csupán képzeletbeli dolgok. Agyunk munkáját legjobban láthatatlan komputer masinához hasonlíthatjuk, amely lefényképezi az eseményeket és az így készült lemezeket csak nagy idők múltán hívja elő. Néha olyan [...]

Emlékezés Talán sohasem volt olyan sivár és komor a Markó-utcai törvényszék pirostéglás épülete, mint azon a vésztjósló télen, akkor 1945—46-ban. Az épületben még ott volt a háborút követő hónapok minden szennye piszka, kívül pedig arravaló emberek építettek és eszkábálták azt a bizonyos, azóta is tartó „felszabadult új Magyarországot”. Micisapkás ifjú terrorlegények és Oroszországból hazatért bilgericsizmás [...]

Becsületszó Esteledett. Már kiosztották a mindig ugyanazon ízű vacsorát és a nagy szürke épület mint kőbe faragott reménytelenség őrizte a csendet. A rab ott állt a rozsdás rácsú ablak előtt, és a sárga fal túlsó oldalán elterülő temető fáit nézte. „Milyen jó dolguk is van a fáknak! — gondolta — Úgy nőnek, ahogy akarnak, senki [...]


Get Adobe Flash playerPlugin by wpburn.com wordpress themes

Facebook

Archívum


  • J.Kornél: Tisztelt Szerkesztőség és Olvasók ! Az írásmű címét meglátván eszembe jutott,édesanyám említette ezt a nevet korábbi beszélgetésein
  • vendèg: “Ne keverjünk mindent össze.” Bizony. Ez rád is vonatkozik. http://www.archive.org/stream/MN5083ucmf_6#page/n0/mode/1up A jezsuitàk tit
  • vendèg: Probàlj egy papnak elmondani, mi is a Te fefogàsod egy tiszta vallàsròl, vagy probàld neki elmondani, hogy azon ès azon biblia szöveget, iràst
  • xyz: "Ne keverjünk mindent össze." Bizony. Ez rád is vonatkozik.
  • vendèg: Ne keverjünk mindent össze. Természetessen sok pàpa volt, akik mèg csak meg se keresztelkedtek, hanem zsidok maradtak halàlukig!!! Voltak akik m


Tisztelt Olvasóink!

Az alábbiakban olvasható kiadványokat keressük újraközlés céljából:

  • Angyal Pál dr.: Fajvédelem és büntetőjog
  • Csemez József: Nyilaskereszt
  • Igaly Cs. István: Zsidóveszedelem Magyarországon
  • Röck Gyula: A krisztianista párt vezérelvei
  • Röck Gyula: Telepítés
  • Röck Gyula: Magánjog és magántulajdon
  • Amennyiben Ön rendelkezik az itt felsorolt munkák valamelyikével, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a betiltva[kukac]gmail.com e-mail címen.

    Köszönjük!


    Hamarosan olvasható…

    Ajánló

    Idézetek

    Az egyéni érdek lett a legfőbb értékmérő s a szaporodás társadalmi tényezői: a családi élet, a nemi magatartás, gyermeknevelés – mely a múlt századig vallásos beállításban és az Egyház felügyelete alatt állott – a szülők szabad elhatározásának hatáskörébe ment át. Az előítéletek” egyre gyorsabb ütemben szűntek meg és a hatás: a családi élet meglazulása s a születések ijesztő mértékű elapadása előbb vagy utóbb, de sikeresen bekövetkezett. Egyedül a zsidóságot érintette kevésbé a nagy átalakulás. Eletszívósságának titka mögött pedig nem áll más, mint szigorú vallás-erkölcsi parancsa: “Legyetek termékenyek és szaporodjatok”, minek következtében a zsidók még a legelzártabb ghettóban is erősebbek voltak, mint az uralkodó nép, mert náluk a korai házasságnál és nagy termékenységnél fogva a születések száma mindig felülmúlta a halálozásokét. Valamennyi keresztény felekezetet egybefoglalva, nálunk 3.89 a családonkénti gyermekszám, a zsidóknál ellenben 4.79, vagyis csaknem minden családban eggyel több. Pedig a zsidóság zöme városi lakó és a középosztályba tartozik, ahol a magyarság átlagos gyermekszáma csak 2-3, vagyis a zsidókénak fele. — Gáspár János

    Kiemelt ajánlat

    Jelenlévők