A(z)‘Kommunizmus, bolsevizmus’ kategória archívuma

A felszabadulás utáni kormányforma kérdése
Külföldi köröknek lekötelezett magyar emigrációs csoportok „programjaiban” sűrűn olvasható az a követelés, hogy csak „demokratikus irányzatok” indulhassanak az ország felszabadulását követő szabad választásokon. „Demokratikus” buzgalmukat egy cseppet sem látszik zavarni az a kérdés, hogy vajon mennyiben lennének szabadok az olyan „szabad” választások, amelyeken csak „demokratikusnak” elismert pártok és irányzatok vehetnének részt. [...]

(Az utóbbi időkben nemcsak a baloldali vagy liberális, hanem az úgynevezett „nemzeti“ sajtónál is divatba jött, hogy a „Harmadik Magyar Köztársaságot“ úgy állítják be, mintha az szerencsétlen Hazánk boldog, demokratikus időszaka lett volna. Szerintük ez az idő 1945 áprilisától egészen Nagy Ferenc meneküléséig tartott. Ezek a hívatlan prókátorok a Tildy-féle rezsim alatt működő népbíróságok ítéleteit [...]

„A marxizmusnak mindig az volt és az is marad a célja, hogy megsemmisítsen minden nemzsidó nemzeti államot.”
(Hitler: Mein Kampf.)
Nemsokára egy esztendeje lesz már, hogy főként az esztelen és hazug békeparancsok következtében egész Európán végigszáguldó gazdasági és szociális válság előszelei hozzánk is elérkeztek. A mai magyar társadalmat pedig már csaknem egészen lefoglalták a mindennapi életgondok s [...]

Vezérem!
Kegyelmes Uraim!
Tisztelt vendégek!
Párttagok!
Ha Nyugat-Európa politikailag érdekelt köreiben a bolsevizmus úgy a mint az a marxismusban mint elmélet és Szovjetoroszországban mint gyakorlat mutatkozik, még mindig, mint olyan szellemi megnyilatkozás és politikai realitás tekintődik, mellyel a kultúremberiségnek szellemileg és politikailag meg kell birkóznia, úgy ez a tény a bolsevizmus lényegének végzetes félreértésén alapszik. Amit mi idea és [...]

Egyszerű történet
Már csak pár asztalnál ültek a Porte St. Martin közelében sátrat ütött kis étkezdében. Odakünn zuhogott az eső és véget nem érő autósorok igyekeztek ismeretlen célok felé. Benn az étkezdében vágni lehetett a füstöt és a gyöngyfüggönnyel elkülönített konyhából olcsó levesszag áradt a helyiségbe. A bár szerepét betöltő fapult mögött álmosan bóbiskolt a patron [...]

Néhány szó a gyorsan felejtőkhöz…
Minden írás — vallomás. Akarva, nem akarva a szerző öntudatlanul is papírra veti a lelke mélyén szunnyadó látomásokat, legyenek azok akár megtörtént vagy csupán képzeletbeli dolgok. Agyunk munkáját legjobban láthatatlan komputer masinához hasonlíthatjuk, amely lefényképezi az eseményeket és az így készült lemezeket csak nagy idők múltán hívja elő. Néha olyan képek [...]

Emlékezés
Talán sohasem volt olyan sivár és komor a Markó-utcai törvényszék pirostéglás épülete, mint azon a vésztjósló télen, akkor 1945—46-ban. Az épületben még ott volt a háborút követő hónapok minden szennye piszka, kívül pedig arravaló emberek építettek és eszkábálták azt a bizonyos, azóta is tartó „felszabadult új Magyarországot”. Micisapkás ifjú terrorlegények és Oroszországból hazatért bilgericsizmás mustosok [...]

Becsületszó
Esteledett. Már kiosztották a mindig ugyanazon ízű vacsorát és a nagy szürke épület mint kőbe faragott reménytelenség őrizte a csendet. A rab ott állt a rozsdás rácsú ablak előtt, és a sárga fal túlsó oldalán elterülő temető fáit nézte. „Milyen jó dolguk is van a fáknak! — gondolta — Úgy nőnek, ahogy akarnak, senki nem [...]

„Életem fonalát legombolyítottam…”
1946. október 30-ának reggelén nem nyitották ki a Markó-utcai fogház komor épületében a zárkákat. Mindannyian tudták: ismét kivégeznek valakit. Ebben az időben élte ki magát a Rákosi-Tildy Zoltán-féle magyar koalíció. Az újságok eljövendő új világról, demokráciáról és egyéb frázisokról írtak, de ugyanakkor majd minden nap dolgozott a népi demokrácia egyik legfontosabb személyisége: a [...]

A Rajk-per koronatanújának visszaemlékezése
Klein Antal volt magyar országgyűlési képviselőnek a Rajk-per főtanújának személyesen elmondott hangszalagfelvétele
(A hangszalagfelvétel 1974. június 22-én történt Klein Antal müncheni lakásán)
1974 júliusában volt negyedszázados évfordulója, hogy a Rajk-pert 1949-ben elindították. Ebből az alkalomból felkerestem Klein Antal volt országgyűlési képviselőt, a Rajk-per egyik úgynevezett koronatanúját, hogy mondja el visszaemlékezéseit a Rajk-perre vonatkozólag, hangszalagra.
Klein [...]


Get Adobe Flash playerPlugin by wpburn.com wordpress themes

Archívum


  • J.Kornél: Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam az írásművet. Tekintettel arra,hogy koromat illetően a megírt időszakot nem élhettem át
  • mutter 88: Én még csak most olvastam el Ravasz püspök imáját de rá kellett jönnöm,hogy édesapám annak idején miért csak két mondatott mondott a ked
  • András: Kedves István, a könyvnek utána fogunk nézni és ha megvan, újraközöljük!
  • István: Tisztelt Szerkesztőség! Először is a honlapjukhoz és munkájukhoz szeretnék gratulálni. Régóta keresek egy könyvet az interneten, de saj
  • András: Nem tudni, hogy adás után a műsorvezető kapott-e megrovást a reklám miatt, de bátor cselekedet volt tőle.


Tisztelt Olvasóink!

Az alábbiakban olvasható kiadványokat keressük újraközlés céljából:

  • Angyal Pál dr.: Fajvédelem és büntetőjog
  • Csemez József: Nyilaskereszt
  • Igaly Cs. István: Zsidóveszedelem Magyarországon
  • Röck Gyula: A krisztianista párt vezérelvei
  • Röck Gyula: Telepítés
  • Röck Gyula: Magánjog és magántulajdon
  • Amennyiben Ön rendelkezik az itt felsorolt munkák valamelyikével, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a betiltva[kukac]gmail.com e-mail címen.

    Köszönjük!


    Ajánló

    Idézetek

    Budapest hagyomány nélküli fajkeverékéből, mely benszülött svábokból, túlnyomó számú zsidóból és importált magyarokból áll, egy sajátos ethnikai keverék támadt mely a magyar fajra mind életmód, mind lelki tekintetben idegen. — Goga Oktavián

    Jelenlévők