MOTTÓ:
A szellem az, ami megelevenít,
A test nem használ semmit.
(Ján. Ev.)

A szellemi kór.
Meghalt az egyik Ember s lelkét néhány túlvilági szolga alászállította a tisztítótűzbe fertőtleníteni. Mikor az első magáhoztérés után meglátta, hogy hol van, ijedten kérdé, hogy került ő oda?
— Hoztunk. — felelt az ápoló.
— Miért? — kérdi tiltakozva.
— Mert meg van mételyezve a gondolatvilágod.
— Mivel? [...]

A hivatásrendi gazdaság
A társadalmi reform annyira szoros összefüggésben van a gazdaságival, hogy egyiket a másik nélkül végrehajtani nem lehet. Mivel gazdálkodás és gazdaság minden művelődésnek és jólétnek alapja, teljes társadalmi jólét megfelelő gazdaság nélkül el nem érhető. Továbbá minden gazdasági rendszer bele van ágyazva a mindenkori társadalmi rendszerbe, sőt azzal lény

Értékelve: 3.00 pont az [...]

Politikai rendszer és rendiség
Alkotmányreform és rendiség körül ma rengeteg tévedés kavarog a magyar közvéleményben. Az államtudományi műveltség hiánya valósággal eszelőssé teszi az embereket. Még mindig csak pártban, képviselői mandátumban, parlamentben, ravaszkodásban és hatalmi érdekben, gondolkoznak talán a képviselők közül is igen sokan. Már pedig az állam egészen más valam

Értékelve: 3.00 pont az 5-ből.

A rendi önkormányzat az államban
Az állam már jórészt fölszívta a társadalmat s ez alaposan megártott mindkettőnek. A társadalom kényszerzubbonyban vergődik, az állam pedig agyon van terhelve és roskadozik a túlterhelés miatt. Hovatovább az összes társadalmi ügyeket állami hivatalok intézik s ennek következtében a nemzeti jövedelem harmadát, majd később a felét az adópénztárak ny

Értékelve: 3.00 pont [...]

A társadalom tagozódása rendek szerint
A rendek fölosztása
Utóbbi időben számosan akadtak, neves szakemberek is, mint pl. Othmar Spann és iskolája, akik az egyházat és államot is a rendek közé sorozták. E nézet azonban tarthatatlan és teljesen meghamisítja a rendiség gondolatát, mert annak igazi mivoltát félre ismeri. Az egyház ugyanis tökéletes lelki közösség, amely elvben, lény

Értékelve: 3.00 [...]

A rendek önállósása
A rendek jogforrása nem az állam, hanem a társadalom maga. Ebben a hivatásrend teljesen hasonlít a családhoz. A családi jogrend, a szülői tekintély, a gyermeki engedelmesség kötelessége, a szülők joga a gyermekhez, a családi vagyon nem az államtól ered s éppen azért az állam köteles ezeket elismerni és ha megsérti, jogtalanságot, bűnt követ [...]

A hivatásrendek
Sokan riadoznak a rendi gondolattól, mert benne a sokat gyalázott sötét középkor visszatérését sejtik. Végtére mondjuk ki már kertelés nélkül, hogy a középkor sokkal fényesebb korszaka volt Európának, mint a 19. század, amely a miénknek őrültségeit szülte. S a középkori embert mégsem szabad lenézni azért, mert az élet legfontosabb kérdéseiben határozottan tájékozo

Értékelve: 3.00 pont [...]

Folyóiratunk munkatársa, Bácskai B. Béla, a kiváló fiatal történelembölcselő, a nemzetiszocializmushoz közelálló filozófiai rendszerek legkiválóbb magyar ismerője, félesztendeje Németországban dolgozik. — Legutóbb az új európai rendről szóló „Um das neue Europa” című előadássorozaton vett részt, ahol professzorok mellett a német birodalom sok politikai kiválósága, például Clodius követ, a német külkereskedelem irányítója, és Schmidt követ, a külföldi sajtópolitika irányítója is előadásokat tartottak. Erről az előadássorozatról készült széljegyzeteiből mutatunk be itt most szemelvényeket, minden rendszer nélkül kiragadva jegyzetkönyvéből, azonmód nyersen, a mai világhelyzetre tekintettel elsősorban természetesen az új Európa új gazdasági rendjére vonatkozó megállapításokat.
Megjelent: Egyedül Vagyunk 1941. évf.

A felelősség törvénye
A mai emberek már csak tömegben élnek. Úgy vannak egymás mellett, mint a kocsiba hányt kavicsszemek. Szorítják, súrolják egymást, de lelkileg semmi közük egymáshoz. Már nem is tudják, mi a valódi együttélés módja: a közösség. Mert ez csak ott van, ahol belső indításból egyik felelősséget vállal a másikért, ahol az egyiknek a gondja [...]

A kapitalizmus vissza nem térhet
Ez a rendszer megbukott gazdasági sikerei ellenére, amelyeket a mai közvélemény már nem is vesz tudomásul. Pedig e sikerek kétségtelenül nagyok voltak, mert a múlt században pl. Anglia lakossága 9 millióról 33-ra, Németországé 22 millióról 66-ra emelkedett. Az angol nemzeti vagyon 1750 és 1900 között 10 milliárd márkáról 300 milliárdra és [...]