A(z)‘Nemzetiszocializmus’ kategória archívuma

Amikor ügetésben végighaladtunk a főutcán, az emberek úgy fordultak a hintó után, mint tányér-rózsák virágjai a nap felé, annak haladását követve az égen. Félhangos megjegyzések értek füleinkhez; nézd K. F. már megérkezett. Milyen fiatal, milyen vidáman mosolyog, milyen egyenesen tartja magát. Sokan köszöntek neki, amit kézintéssel viszonzott. Nagyon szeretnek Téged a magyarok F.-i bátyám, buggyant [...]

A magyar eszmerendszerek a nemzet, az állam világának szilárdságára építenek. Mint Platón eszmei állama: a rendszer készen van s csak hinni tartozunk további fennállásában. Nem véletlen, hogy történelmünk során mindig akadtak ellenségek és megtévesztettek, akik a mindenkori magyar politikai hitvilágot „dogmarendszernek” szidalmaztak.
Hitünk szilárd és a nyugodt folytonosságot mozdítja elő. Alkatrészei között feltűnően kevés az olyan, [...]

Ez év májusában húsz éve múlt annak, hogy a fegyverek megszűntek dörögni Európában. Elnémultak a puskák ropogásai, nem kelepeltek a villám gépfegyverek, golyószórók, hallgattak az ágyúk, nem rohantak egymásnak a tüzet okádó harckocsik, nem hullottak a bombák a „Liberátor”-okból és nem lődöztek békés szántóvetőkre a különböző típusú vadászrepülők. Csend borult a lerombolt országokra, de ez [...]

A felszabadulás utáni kormányforma kérdése
Külföldi köröknek lekötelezett magyar emigrációs csoportok „programjaiban” sűrűn olvasható az a követelés, hogy csak „demokratikus irányzatok” indulhassanak az ország felszabadulását követő szabad választásokon. „Demokratikus” buzgalmukat egy cseppet sem látszik zavarni az a kérdés, hogy vajon mennyiben lennének szabadok az olyan „szabad” választások, amelyeken csak „demokratikusnak” elismert pártok és irányzatok vehetnének részt. [...]

2009. dec. 15.

Mozgalmunk története

Beküldte: 0912 Kategória: Cikk, beszéd, jegyzet| Emigráció| Nemzetiszocializmus

tüskékkel teleszórt, göröngyös úthoz hasonlítható. 1935-ben alapította meg Szálasi Ferenc vezérkari őrnagy. Az akkori magyar parlamentáris államrendszernek megfelelően, mint politikai párt lépett a magyar közélet küzdőterére. E párt neve: Nemzet Akaratának Pártja volt. E pártot 1938. elején a Horthy Miklós kormányzása alatt álló félfeudális-konzervatív államrendszer feloszlatta és Szálasi Ferencet az „állami és társadalmi rend erőszakos [...]

XXV.
A REPÜLŐTÉREN.
Szeptember 12-én hajnalban Róma fölött sűrű, sötét felhők takarták az eget. A Rómától északra levő repülőtéren már a hajnali derengésben nagy volt a sürgés-forgás. Repülőgépmotorok zúgtak, néhány vitorlázó szállító-repülőgép körül a műszerészek egész csoportjai dolgoztak. Csapatok vonultak fel, automobilok érkeztek és indultak megint útnak különböző irányokban. Négy óra tájban, amikor még alig szürkült az [...]

Másfél évtizede már, hogy a teljes csüggedés felé tántorgó nemzetünk a Hungarista Mozgalom riadójára felvette az eldobott fegyvert. A rádióban ezen a napon harsant fel először a hungarista induló: „Ébredj magyar, az ősi föld veszélyben!” Ébredj magyar, — hirdette a Mozgalom —, mert most nem egy párt vagy mozgalom becsülete a tét, hanem az egész [...]

Amikor mi hungaristák bárhol összegyűltünk, hogy további teendőinket megbeszéljük, összejöveteleinket mindenkor „EMLÉKEZÉSSEL” kezdtük.
A 2. világháború előtti politikai küzdelmeink idején azokra a testvéreinkre emlékeztünk, akiket meggyőződésük miatt üldöztek, s emiatt börtönökben és internáló táborokban szenvedtek.
A háború alatt, a harctereken hősi halált halt vagy ott harcoló honvéd testvéreinkre, az édesanyákra, akiknek gyermekeik, férjeik harcoltak és szenvedtek mindnyájunkért, [...]

XXIII.
A BIZONYTALANSÁG HUSZONNÉGY ÓRÁJA.
A Monté Blembon lejátszódott események kétségkívül nehéz helyzetbe hozták a német hírszerző apparátust. A kiszabadítása tervet alaposan előkészítették s amikor a német repülőgépet útnak indították a zátonyra került cirkáló felé, úgy látszott, hogy minden rendben van, a tervnek sikerülnie kell. Rómából már azt a jelentést küldték egy észak-olaszországi magasabb parancsnoksághoz, hogy a [...]

Henney Árpád testvér, a Hungarista Mozgalom vezetője 1965. szeptember 18-tól 26.-ig tartott utazása során ellátogatott több német és belga városba. Különböző helyeken fontos megbeszéléseket folytatott, előadásokat tartott. Tanácsaival és utasításaival segítette a hungarista szórványokat, de nagy hatást keltett nem hungarista magyarok között is. Ezekben a napokban néhány jelentős döntés történt, mozgalmunk soronlevő feladataira vonatkozóan.
A megtartott [...]


Get Adobe Flash playerPlugin by wpburn.com wordpress themes

Archívum


  • admin: Kedves Attila, Isten hozta! A szerző tollából további érdekes és értékes írást találhat a jobb oldali Kategóriák között, azon belül
  • Tóthpál Attila: Nagyon érdekesnek tartom az írást,és örülök hogy rátaláltam az oldalra!
  • J.Kornél: Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam az írásművet. Tekintettel arra,hogy koromat illetően a megírt időszakot nem élhettem át
  • mutter 88: Én még csak most olvastam el Ravasz püspök imáját de rá kellett jönnöm,hogy édesapám annak idején miért csak két mondatott mondott a ked
  • András: Kedves István, a könyvnek utána fogunk nézni és ha megvan, újraközöljük!


Tisztelt Olvasóink!

Az alábbiakban olvasható kiadványokat keressük újraközlés céljából:

  • Angyal Pál dr.: Fajvédelem és büntetőjog
  • Csemez József: Nyilaskereszt
  • Igaly Cs. István: Zsidóveszedelem Magyarországon
  • Röck Gyula: A krisztianista párt vezérelvei
  • Röck Gyula: Telepítés
  • Röck Gyula: Magánjog és magántulajdon
  • Amennyiben Ön rendelkezik az itt felsorolt munkák valamelyikével, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a betiltva[kukac]gmail.com e-mail címen.

    Köszönjük!


    Ajánló

    Idézetek

    Megnehezítik a teljes asszimilációt a nagymértékben idegen antropológiai, faji vonások. Ezért is nehezen asszimilálódik teljes mértékben az európai népekhez a jellegzetesen zsidó, cigány, mongol vagy általában a színesbőrű egyén. Nem is tudattalan biológiai tényezők, hanem inkább az eltörülhetetlen különbség, idegenszerűség tudata, tehát lelki tényezők gátolják kölcsönösen a teljes közösségi érzelem, a mi-tudat kialakulását. — Somogyi József

    Jelenlévők