A honfoglalás után.
Annak, hogy Lebediában nem állapodott meg az útnak indult magyarság, okait érintettük. Mindenekelőtt a kazárság amennyire szeretettel fogadta az újonnan fellépett, majd a monarchia alakításával az utolsó szkítha hegemóniát átvett testvérnépet, a maga kereskedelmi érdekeinek védelmében kezdett tartani attól. Hiszen máris jelentős versenyt támasztottak.
Gurdézi feljegyzi rólunk, »hogy a szlávok felett fennhatóságot gyakorolnak, őket [...]

Kik voltak az avarok?
Az írott emlékek, az egykorú és közelkorú történelem, a nép köztudata, hagyományai, mind — tisztában voltak azokkal az igazságokkal, amelyeket az újabb és legújabb tudományok vakmerőén letagadtak, vagy egyes tudósok problémákká avattak. Mikor csak a régi írott történelemnek egymagában kétségtelen ténye az, hogy az »avarok« (Baján népe) nem voltak avarok, han

Értékelve: 3.00 [...]

A nyugati-hun hegemóniák kialakulása.
Balambér, Bendegúz, Atilla hunjai, a hunok, a korukbeli szkítha hegemónia nemzete, a Kr. u-i 373-ban tűnnek fel. Birodalmuk területileg is összefoglalta a szkítha népeket.
Hun alatt kifejezetten Atilla népét értjük, amely a Kaukázus körüli Déleurópa ősrégi lakossága, tisztán maguk a szkíthák, akiknek Ázsiához soha semmi közük nem volt. Procop

Értékelve: 4.00 pont az [...]

A vallás.
A lelki jegyek egyik legfontosabbja a vallás. Az azonos egykori vallás nyomai bizonyítékok, az együttesen felvett vallás azonos hajlamosságot jelent. Az a differencia pl., amely a törökséggel szemben minden testi és szellemi ismérvünkben fellelhető, megvan a vallásban is. Vándorlásaink (Lebédia, Etelköz) elején és alatta már hódított az izlám, hisz a kazárok végromlás előtt állott [...]

Ipar, kereskedelem, fegyver, ruházat.
Kazárok, alánok, királyi szkíthák.
Látszólag az akatziroknak a Dnyeszteren túlra telepedése azt az elméletet támogatja, hogy Európa ősi népét jelentő fajtánk a baszk és finn népszigeteket kivéve, a Fekete tenger feletti Dél-Európában tömörült. De mintha a kimbereknek nyugatra törése, az ősi magyar, illetve szkítha temetkezés — fejjel nyugatra — azt a tételt igazolnák, hogy: [...]

A szkítha népek fémkorszakai.
Az arany.
A történelem csak a fémkorszakok emberét ismeri, az ezelőttit most kutatja és deríti fel az archeológia.
A kőkultúrából az arany vezette át az emberiséget a fémkorszakba. Az első, emberektől felhasznált fém azért volt az arany, mert azt tisztán is találta a primitív ember és puhasága miatt könnyebben tudta azt feldolgozni.
Az értelemre gerjedt [...]

A keleti hunok.
A mongol faj.
Az antropológia tudománya határozottan megcáfolja azt, hogy a magyarság törökfajú lehetne.
Huxley meghatározása szerint a mongol fajta kisközép termetű, kiálló pofacsontú, széles arcú, sárgás bőrű, sötét, kemény, egyenes hajú, ritka szakállú és szőrzetű, ferdeszemű. Mindezen testi jegyek együttes jelentkezése valóban szembeszökő és maradandó differen

Értékelve: 3.00 pont az 5-ből.

TÖRTÉNETI KÉPESKÖNYV PEST VÁRMEGYE NÉPE SZÁMÁRA

Horthy Miklós kormányzó. Festmény a vármegyeház közgyűlési termében.
Két évtizede annak, hogy a szegedi fajvédelmi gondolat szellemében, gróf Széchenyi István nyomdokain, megindult népünknek az iskola padjain túl való továbbművelése.
Ennek a célnak a szolgálatában adja ki vármegyénk Törvényhatósági Népművelési Bizottsága ezt a könyvét: „Ezer év Pest vármegye földjén”.
Vármegyénk büszkén tekinthet vissza erre [...]

A nyelv
A testi jegyekben való egyezés mellett főfontosságú a szellemi jegyekben való megegyezés. A szellemi jegyek között vizsgálandó mindenekelőtt a nyelv.
Hunfalvy Pál „Magyarország Etnográfiája” előszavában így beszél: „Nem az agy idomai, nem a hajnak növése, nem a bőrnek színe teszi az embert, a népet, hanem a nyelv és a társadalmi lét. Etnográfiámban tehát igen kevés [...]

A fajmeghatározás tényezői
Testi és lelki jegyek. Vérközösség — nemzeti eszme
Az emberiséggel foglalkozó tudományok elsősorban az egyént vizsgálják. Az egyedeket sajátosságaik különböztetik meg egymástól és sajátosságaikban hasonlítanak egymáshoz. Ezek a sajátosságok az egyén testi és lelki — somatologiai és psichologiai — jegyei.
A beszéd pl. lelki funkció, — az értelem terméke, a gondolatközlés módja. Ilyen a szokás, a [...]