2009. okt. 15.

Henney Árpád: Emlékezzünk…

Beküldte: 0910 Kategória: 1945 utáni történelem| Cikk, beszéd, jegyzet| Emigráció| Magyarság| Nemzetiszocializmus

Megjelent: Cél, 1961., első számAmikor mi hungaristák bárhol összegyűltünk, hogy további teendőinket megbeszéljük, összejöveteleinket mindenkor „EMLÉKEZÉSSEL” kezdtük.

A 2. világháború előtti politikai küzdelmeink idején azokra a testvéreinkre emlékeztünk, akiket meggyőződésük miatt üldöztek, s emiatt börtönökben és internáló táborokban szenvedtek.

A háború alatt, a harctereken hősi halált halt vagy ott harcoló honvéd testvéreinkre, az édesanyákra, akiknek gyermekeik, férjeik harcoltak és szenvedtek mindnyájunkért, emlékeztünk.

A háború után még csatlakoztak hozzájuk azok a testvéreink, akik vértanúhalált haltak, vagy börtönökben, szovjet fogságban szenvedtek.

Ez az emlékezés nálunk hungarista hagyománnyá vált. Most, hazátlanságunk nehéz éveiben és az egész világra kiterjedő szétszóródottságunkban ugyan fizikailag nem tudunk összejönni, de lelkileg, gondolatainkban és érzéseinkben most is együtt lehetünk és akkor emlékezzünk 20 évvel ezelőtt, 1946-ban vértanúhalált halt Nemzetvezetőnkre SZÁLASI FERENCRE és azokra a magyar testvéreinkre akik hazánkért és nemzetünkért haltak vértanúhalált.

De emlékezünk azokra a magyar testvéreinkre is, akik 10 évvel ezelőtt, 1956 októberében ugyanazon ellenség ellen és ugyanazon magyar hazáért és magyar célokért küzdöttek, mint mi küzdöttünk és ugyanúgy hősi vagy vértanúhalált haltak, vagy fogságba hurcoltattak és szenvednek, mint 1946-ban akkori magyar testvéreink.

Húsz évvel ezelőtt, az idegen, ellenséges megszállás fedezete alatt, az ugyanolyan idegen vezetés, tömegesen irtotta ki azokat a magyar testvéreinket, akik hazánkért és nemzetünkért küzdöttek. Hogy az ő szenvedéseiket megközelítően átérezzük, az 1966-os esztendőt minden hungarista részére „Áldozati Év”-nek nyilvánítom.

Minden igaz hungarista tartsa kötelességének, hogy ebben az évben az ő áldozatukra emlékezve, önmaga is áldozatot hozzon. Nem akarok senkit ebben befolyásolni, de gondoljon mindegyikünk arra, hogy azok a testvéreink a legnagyobb áldozatot hozták, amit ember hozhat, mert életüket áldozták fel. Ha ezt átérezzük, akkor mindegyikünk tudni fogja, milyen áldozat lehet méltó az ő áldozatukhoz.

Mindegyikünk elhatározásának és helyes döntésének elősegítésére azonban rámutatok arra, hogy a Hungarista Mozgalom, amelynek soraiban együtt küzdöttünk velük, ma is, minden legyőzhetetlennek látszó nehézség és akadály ellenére él és szegényen, de minden érdektől függetlenül küzd azért a szabad, hungarista Magyarországért, amelyért ők az életüket áldozták és rajtunk, szabadföldön s életben levő hungaristákon múlik, hogy áldozatuk ne legyen hiábavaló.

Hungarista testvéreim!

EMLÉKEZZÜNK és ne felejtsünk! KITARTÁS!

Nyomtatható változat

Értékelve: 3.00 pont az 5-ből.

1 hozzászólás ehhez: "Henney Árpád: Emlékezzünk…"

1 | G.STAR

2009. november 17. 8:27-kor

Avatar

HELLO
MIÉRT NEM IRTOK BÉLA KÁNTOR TESVÉR MUNKÁJAIROK Ö DOLGOZOTT A LEGTÖBBET A CÉL KIADÁSÁN ÉS VOLT AMIKOR AZ ÚT ÉS CÉLT IS SZERKESZTETTE + TUDJÁTOK MÉG MI-MINDENEN DOLGOZOTT MERREDINBEN HALÁLA NAPJÁIG IS
MEGÉRDEMLI MERT VALODI JÓ MAGYAR EMBER VOLT ÉS KITÜNÖ BESZÉD TEHETSÉG STB-STB HUNGARISTA VOLT !!!!!!!!A JAVÁBÓL JÓL ISMERTEM ÖT !!!!

Hozzászólás űrlap

Get Adobe Flash playerPlugin by wpburn.com wordpress themes

Archívum


  • Závodszki Zoltán: Itt az írásban majdnem hogy nemzeti hősökről beszélnek, amikor a zsidókról megemlékeztek. Mindenütt a világon ezek az erkölcsi normák
  • 2.vendég: Talán az iráni elnököt is baleset fogja érni? Talán már dolgoznak is rajta?
  • 2.vendég: Folytatva az előző gondolatot. -Elteszik úgy mint Jörg Haidert, L. Kachinskyt
  • PÁLOS TREND: MAGYAR FÜTTYKÜS - VILÁGPREMIER a video megosztókon!!! Drága rajongóink és aranyos hallgatóink! Legyetek szívesek propagálni szeretteitek
  • András: Tisztelt "magyar"! Nem tudom, hogy a fenti cikkben mely mondatok ütköznek a BTK-ba? A mi erkölcsi mércénkben a kifogásolható részek az idéz


Tisztelt Olvasóink!

Az alábbiakban olvasható kiadványokat keressük újraközlés céljából:

  • Angyal Pál dr.: Fajvédelem és büntetőjog
  • Csemez József: Nyilaskereszt
  • Igaly Cs. István: Zsidóveszedelem Magyarországon
  • Röck Gyula: A krisztianista párt vezérelvei
  • Röck Gyula: Telepítés
  • Röck Gyula: Magánjog és magántulajdon
  • Amennyiben Ön rendelkezik az itt felsorolt munkák valamelyikével, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a betiltva[kukac]gmail.com e-mail címen.

    Köszönjük!


    Ajánló

    Idézetek

    A keletbalti magyarságtól legtávolabb esik az északi fajú szász és a zsidó, valamint a dinári szerb, majd a túlnyomóan földközi fajú oláh és alpesi fajú sváb; legközelebb áll hozzá a nagyobbrészt keletbalti, kisebb részben dinári fajú rutén és a szintén keletbalti-dinári tót. A budapesti proletariátust is meglehetős távolság választja el a tiszta-fajú magyarságtól, amennyiben különösen sok alpesi vért fogadott magába. Nem a politikai és társadalmi viszonyok, hanem a faji távolság következménye tehát az, ha nemzetiségeink között leghűségesebbnek minden időben a rutén és a tót, legelzárkózottabbnak pedig a zsidó, a horvát, szerb és szász mutatkozott. — Gáspár János

    Ezen a napon publikáltuk:

    • 2010. 07. 29. Nincs bejegyzés erre a napra.

    Jelenlévők