A Hamispróféta egyháza és a Sárkány megöletése.

(Dániel könyvének XIV. része.)

E részben két mese van leadva. Első az 1—21 versig terjed, leírva a bálványistennek: Bélnek és hamislelkű papjainak dolgát, csalását és pusztulását. Második, a 22—42 versben leírja az »élő istennek« tartott sárkány megöletését és a zsidók Istenének dicsőségét. E rész is, mint az előző, szintén érthető képletesen is, sőt inkább csak úgy…Az első rész Bél bálványistent írja le, akire naponta tizenkét mérték lisztlángot, negyven juhot és hat korsó bort »költöttek«… Ennyit evett naponta. Dániel azonban leleplezte, hogy nem a bálvány eszi ezt, hanem az oltárasztal alatti titkos ajtón a papok hordják el — éjszakánkint, mire a király leölette őket s családjukat kiirtatta… Ez a Hamisegyház meséje: amelynek bálványa a pénz lesz, módszere a csalás, vége a pusztulás…A másik rész, az Ember és Állat, illetve Jézus és a Sátán küzdelmét mutatja be, Dániel és a Sárkány alábbi meséjében. Amíg az előző XIII. részben az Egyház elleni támadás és rágalmi hadjárat van leírva, addig itt a Sátán elleni harc, illetve a Sárkány megöletése egy — falat által.A mai idők zűrzavaros hullámzásában nem látni még tisztán a jövő részeit, az egyes történések miségét, noha maga a nagy egész, a váz, az előző látomások folytán világos és tiszta már is.Ha közelebb jutunk, jobban látunk majd… Annyi már világos, hogy uralomra jut a szörnyállat, de aztán megöletik… Megöli az Emberfia…E mese váza a következő: Vala egy nagy sárkány Babilonban s a király azt kívánta, hogy Dániel is imádja azt. Dániel azonban megtagadja azzal, hogy ő csak az ő Istenét imádja s hatalmat kér, hogy megölhesse a sárkányt kard és bot nélkül. Engedélyt kapva, szurkot, hájat és szőrt összefőzve, megeteté a sárkányt s az — megpukkada…Ezzel végződik Dániel könyve s ezzel, a Sárkány kimúlásával, fog végződni a világ katasztrofális történelmének a vége is…Dániel könyve végeztével most át kell térni néhány ezzel kapcsolatos egyéb jövendölésekre is, hogy tisztábban és korszerűen láthassuk a jövőt.

II.

Mielőtt Dániel jövendöléseit lezárnám, újra ki kell emelnem, hogy mindeme magyarázatokat csak emberi tekintély illeti és semmi más. E könyv célja Dániel jövendöléseinek korunk látószögéből való szemléltetése volt, illetve korunkra »is« illő voltának a kimutatása. Annyi bizonyos, hogy a régi megfejtések nem illenek egészen a szent szövegre, noha tagadhatatlan, hogy sok minden ráillik Nabukodonozorra, de kivált az óriás fára, de nem minden… Már pedig elvárható, hogyha isteni eredetű valami, akkor mindenben találó legyen.Az állószoborra adott Dániel-féle megfejtés, mint a kereszténység, vagy a kereszténykor »előjátékai«, beleillenek, belenyúlnak korunk szemléletébe. A nagy kő azonban, melyre ő sem ad feleletet, talány marad… Megoldására nincs más feltevés, csak a római Anyaszentegyház. Ez pedig — mikorra az egész földet befödi — korunkban éri el beteljesülését: a világ vallás-erkölcsi uralmát.Az óriásfával azonban másként vagyunk. Itt már egy ellenmondást hozhatunk fel. Sokban ráillik Nabukodonozorra, de nem mindenben! Ha azonban az óriásfa alatt az Egyházat értjük, mindenben találó a látomás. Nabukodonozor uralma nem terjedt ki az egész földre, sem az égig nem ért és nem talált rajta — az óriásfán — mindenki táplálékot!Ama értelemben azonban, hogy a fa akár mint a babiloni, azaz pogány világnézet, akár mint a pogány uralom szimbóluma, kivágatott és a föld színéről eltöröltetett, részben talál, de másrészben nem. Tehát joggal kereshettünk más megvilágítást is.Az Antikrisztus más szentírási helyek szerint oly egyházüldözést fog csinálni, mely majdnem az egyház-megsemmisítéssel lesz határos — aminek folytán az egyház úgy fog kinézni, mint egy minden ágától és lombjától megfosztott fatörzs — ennélfogva az Egyház fatörzzsel való ábrázolása indokolt.E két rész, az óriás szobor és az óriás fa, nem kifejezetten az utolsó időkre vonatkoznak, csak arra is ráilleszthetők. A többi azonban közelebbről szemlélve és az apokalipszis ide vonatkozó hasonló állataival összehasonlítva, kifejezetten az utolsó időkre kinyílóan értelmezendők, mert — jóllehet Dániel korától kezdi — de a végidőkig menőleg jelzi a látomás jelentőségét a szent szöveg is, amikor is kimondottan az idők végére vonatkoztatja azokat.

Nyomtatható változat