A modern nemzetközi kölcsöntőke kamatszedő szabadalmának védelmére kiagyalt babona: a pénz arányfedezetes elmélete azt állítja, hogy a pénznek csak addig van vásárlóereje, amíg a forgalomban levő bankjegyek összege az ezen bankjegyeket kibocsátó pénzintézetek pincéjében őrzött arany, illetőleg aranyértékű devizafedezet bizonyos arányszámát felül nem múlja. Eszerint tehát az értékálló pénz és hitelnyújtás varázserejével csak az rendelkezik, aki bizonyos mennyiségű arany birtokában van. Mi sem természetesebb, hogy ezt a hitet az idegen fajú kölcsöntőke fenntartani kívánja, mert ha a pénz arányfedezetes elmélete igaz lenne, úgy ez a körülmény a világ szabadalom hatalmával biztosítaná a hitelnyújtás kiváltságát Paris, London és New-York bankárai a Rotschildok és ezek magyarországi helytartói számára, mivel köztudomású, hogy a világ minden számottevő aranykészletét e három központ gyűjtötte össze. — Vágó Pál